Alulértékelt kincseink: a gyepek élővilága

Ha tippelni kellene, hogy hol találjuk a természetben a leggazdagabb élővilágot, bizonyára mindenki a sűrű, vadregényes erdőket mondaná. Azonban meglepő módon a gyepes élőhelyeinken jóval nagyobb a biológiai sokféleség, mint erdeinkben.

A természetes gyepek

Gyep alatt természetesen nem a rövidre nyírt kerti pázsitot értjük, hanem a változatos fűfélékből, lágyszárú növényekből álló területeket, jellemzően fásszárú növények (fák, bokrok) nélküli növénytársulásokat. Fajtáikat több szempont alapján is megkülönböztethetjük, mint például a talajtípus, a domináns növény, vagy a talaj sótartalma stb. szerint.

Rendkívüli és egyedülálló fajgazdagság

Nem is gondolnánk, hogy a mérsékelt övi gyepek fajgazdagsága vetekszik a trópusi esőerdőkével. Hihetetlen, de védett növényfajaink 75 százaléka, a védett állatfajok mintegy fele ezeken a gyepes élőhelyeken találhatók meg, melyek a több mint 7 millió hektár termőterületnek csupán 11 százalékát teszik ki.

Pimpó és gubóvirág egy sziklagyepen
Fotó: szerkesztőség

A Kárpát-medencében különleges, úgynevezett pannon gyepes élőhelyek találhatók, amelyek egész Európában egyedülállóak. Magyarországon a legjellemzőbb gyeptípusok a szikes, homoki, lösz- és üde rétek (például láp- és mocsárrétek), melyek kialakulásában a természeti tényezők mellett az emberi tevékenység, különösen a legeltetéses állattartás is fontos szerepet játszott.

A térség földrajzi helyzetének köszönhetően több növényföldrajzi régió ér itt össze (ázsiai, balkáni, nyugat- és észak-európai), ami a gyepek nagyfokú változatosságát eredményezi. A pannon szikesek, valamint a homoki és löszgyepek kiemelkedő természeti értéket képviselnek és annyira egyedülállóak, hogy számos kizárólag itt élő növényfajt, úgynevezett pannon endemizmust találunk rajtuk. Ilyen például a homoki kikerics és a tartós szegfű a mészkedvelő homokpusztagyepeken, a magyar kökörcsin a nyírségi mészkerülő homokpusztagyepeken, valamint a sziki üröm és a magyar sóvirág a szikeseken.

A gyepek fennmaradását számos tényező veszélyezteti:

Beerősödés, cserjésedés, avarosodás
Túlhasználat, túllegeltetés
Művelés megváltozása (beszántás, beépítés)
Inváziós fajok terjedése (pl. ezüstfa, selyemkóró, bálványfa)
Feldarabolódás
Vízháztartás megváltozása
Égetés

Ezért olyan fontosak a gyepek

A gyepterületek csökkenése veszélyezteti a rajtuk élő számos – sokszor védett – állat- és növényfajt. Az élőhelyek sokféleségének csökkenése megbontja az ökológiai egyensúlyt, ami növeli a táj sérülékenységét, és közvetlenül hat a mezőgazdaságra is – például csökken a talaj biodiverzitása és megváltozik a vízháztartás. A gyepek a vadon élő állatok élőhelye mellett haszonállataink legelői és takarmánynövény termőterületeit is jelentik, ezért az élelmiszereink, a hús- és tejtermékek szempontjából is kiemelten fontosak.

A gyepek fontos szerepet játszanak a szénmegkötésben is, mivel a talaj humusztartalmának növekedésével a szén a talajban raktározódik, ami javítja a talaj minőségét és csökkenti az üvegházhatású gázokat – ezáltal a gyepek hozzájárulnak az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez is. A legeltetés – ha megfelelő állatsűrűséggel és az adott terület eltartóképességéhez igazítva történik – képes ellensúlyozni az állatok metánkibocsátását, így a hasznosítás valóban klímabarát lehet.

Fotó: szerkesztőség

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu