Az árvíz az úr, de biztonságban van az ivóvíz

Szombaton tetőzött Budapesten az elmúlt évek legnagyobb árvize. Ugyanakkor a Duna mentén található ivóvíz-termelőkutak és így az ivóvízellátás biztonságban vannak, véli a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont szakembere. Az ökológus szerint ilyenkor a legfontosabb természetesen az árvízhelyzet kezelése, de hosszú távon a víz megtartására is gondolni kell.

Szombatra várták a Duna tetőzését Budapesten a szakemberek, ami be is következett. Az előrejelzések szerint sem érte volna el a víz a 2013-as 891 cm-es rekordszintet: Szombat hajnali 5 órakor 830 cm-en tetőzött a Duna Budapestnél, reggel 6 és 7 órakor 829, majd 8 és 9 órakor 827 cm volt a vízállás. Ugyanakkor az árhullám lassú levonulásával felmerül a kérdés: biztonságban van-e a főváros ivóvízellátása. A válasz röviden: igen.

Idén tavasszal ért véget egy ötéves kutatás, a „Tiszta Ivóvíz” Nemzeti Kiválósági Program, amelynek konzorciumi tagja volt a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) is. A kutatás szakmai vezetője, Engloner Attila elmondta, azt is vizsgálták, hogy árvíz esetén biztonságban van-e Budapest ivóvize. Eredményeik szerint a Duna parti szűrésű rendszere annyira hatékony, hogy egyelőre nem kell attól tartani, hogy veszély fenyegetné Budapest ivóvízellátó-rendszerét. Ugyanakkor a nagy árhullámok, csakúgy, mint a nagyon alacsony vízszintek, folyamatos kihívást jelentenek.

Budapestet több mint 700, a Duna mentén sorakozó ivóvíztermelő kút látja el ivóvízzel, amelyek nagyon változatos elhelyezkedésűek. Ennek köszönhető, hogy a kutak többsége egy árhullám érkezésekor is biztosítani tudja az ivóvíz kitermelését. Az ellátás biztonságos fenntartását segíti az a sok-sok tapasztalat is, amelyet a korábbi árvizek, különösen a 2013-as rekord vízállás során szereztek a szakemberek.

Árvizek esetén a Duna vízminősége ugyanakkor jelentősen megváltozik. A nagyobb hígító hatás ellenére ugyanis nem minden káros anyag koncentrációja csökken, sőt, a víz olyan elárasztott területekről (pl. partokról, utakról) is hozhat magával különböző szennyező anyagokat, ahol alacsonyabb vízhozamnál nem jár a folyó.

Az árvíz és az ivóvíz kapcsolata

A folyómeder alján lévő kavicságy élő bevonata, az úgynevezett biofilm réteg szerencsére jelentős mértékben tisztítja a Duna vizét, miközben az átszivárog a felszín alatti rétegekbe, oda, ahonnan az ivóvíz kitermelése folyik.

„Kutatási eredményeink azt mutatják, hogy ez a tisztító hatás jól működik az eddig tapasztalt szélsőséges hidrológiai események között is” – teszi hozzá a kutató.

Engloner Attila szerint már egyre többen értik, hogy

a klímaváltozás nem egy jövőbeli folyamat, hanem benne élünk.

Kiemelte, hogy noha a hőmérséklet emelkedése egyértelmű, a csapadék jövőbeli változását illetően különböznek az egyes klímaforgatókönyvek. Abban a zónában, amelyben hazánk is található, az előrejelzések bizonytalanok: csökkenhet, de akár nőhet is az éves csapadék mennyisége.

„Azonban nemcsak a csapadék mennyisége a meghatározó, hanem az eloszlása is” – teszi hozzá a HUN-REN ÖK tudományos főmunkatársa.

A csapadék eloszlása várhatóan egyre szélsőségesebb lesz, ami a mostanihoz hasonló nagy árhullámokat okozhat. Ezekre a hirtelen jövő árvizekre fel kell készülnünk, ahogy az árhullámok közötti hosszabb kisvizes, aszályos időszakokra is, amelyek szintén kihívást jelentenek vízgazdálkodási és ökológiai szempontból egyaránt.

Amikor egy olyan nagy víztömeg érkezik, mint amilyen most is, az elsődleges feladat természetesen az árvízi védekezés. Azonban a kutató szerint egyre több figyelmet kell fordítani a víz megtartására is.

„Két nagyon fontos, egymás mellett jelentkező feladat az árhullám levezetése és az ivóvízellátás, valamint a mezőgazdaság és a természetes ökoszisztémák fennmaradása szempontjából elengedhetetlen víz folyamatos, hosszú távú megtartása” – emelte ki az ökológus.

Hozzátette, már itthon is vannak arra vonatkozó elképzelések és megoldások, hogy hogyan lehet a megfelelő területekre kivezetni és ott megtartani az időszakosan jelentkező víztöbbletet.

Mi okozta a mostani árvíz helyzetet?

Az idei nyár rendkívül forró és aszályos volt, ám szeptemberben hirtelen lehűlés és heves esőzések következtek, amelyek áradásokat okoztak a régióban – mondta Molnár László meteorológus a 24.hu-nak a minap. Magyarország megúszta a nagyobb krízist, de meg kellett hozni a jól ismert árvízvédelmi intézkedéseket. Molnár László szerint

az extrém időjárás egyre gyakoribb lesz, és a melegedési folyamatokat tovább súlyosbíthatja az aeroszol szint csökkenése.

Az aeroszolok mérséklik a felhőképződést, és mivel ezek aránya jelentősen csökkent Európában, ez fokozza a hőmérséklet emelkedését, így gyorsabbá válik a kontinens felmelegedése.

Molnár László szerint az extrém időjárás egyre gyakoribb lesz, és

a tudósok először nem vették figyelembe, hogy az európai zöldpolitika rövid távon melegítő hatású lesz.

Az 1990-es évek eleje óta ugyanis az aeroszolok mennyisége negyedére csökkent a levegőben, ami kevesebb felhőt eredményez, és így fűtőhatást vált ki. Emiatt kontinensünk gyorsan melegszik, és Magyarországon a medencehatás is súlyosbítja a helyzetet.

Mik azok az aeroszolok? A dezodorok? Nem!

Az aeroszolok apró, lebegő részecskék vagy cseppecskék, amelyek a levegőben találhatók, és természetes vagy mesterséges forrásokból származhatnak. Ide tartoznak például a vulkáni hamu, tengeri só, por, valamint az emberi tevékenységből származó szennyező anyagok, mint a kipufogógázok vagy a gyárak füstje. Ezek a részecskék fontos szerepet játszanak a felhőképződésben, mert a vízpára megtapad rajtuk, így felhők alakulnak ki. Ha kevesebb aeroszol van a levegőben, kevesebb felhő képződik, és így kevesebb visszaverődő napsugárzás hűti a Földet, ami hozzájárul a gyorsabb felmelegedéshez. Szóval nem, nem dezodorra gondolunk!

A sikeres zöld politika tehát növeli az EU-s felmelegedést!?

A szakértő szerint tehát azért lett kevesebb az aeroszol a levegőben, mert az európai zöldpolitikák sikeresen csökkentették a légszennyezést, különösen az ipari és közlekedési szennyezőanyagok kibocsátását. Az 1990-es évek elejéhez képest a levegő aeroszol szintje negyedére csökkent. Bár a környezetszennyezés általában nagyobb problémának tűnik, az aeroszolok szintjének csökkenése épp a szigorúbb szabályozásoknak és a tisztább technológiáknak köszönhető.

Azonban ennek rövid távon az lehet a hatása, hogy kevesebb felhő képződik, ami kevesebb napsugárzást ver vissza, és így a felmelegedést fokozza…

Fotó: Unsplash

*

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!