Az energiatárolás jövője – vanádiumos akkumulátorok Magyarországon

Közel egy éve működik hazánkban, Öskün az első vanádium-redox flow akkumulátorral ellátott hibrid erőmű, idén májusban pedig Söptén kezdődött meg egy újabb, ennél jóval nagyobb energiatároló építése.
Az IDEONA Zrt. fejlesztései nemcsak technológiai különlegességek, hanem egy új szemlélet meghonosítói is: miként lehet a megújuló energiát biztonságosan, hosszabb távon tárolni, és valóban piaci alapon hasznosítani. Erről beszélgettünk Dr. Mihalovics Péterrel, az IDEONA Zrt. igazgatóságának elnökével a Greenpod legújabb adásában.
Miért van szükség új megoldásokra?
A napenergia az egyik legelérhetőbb megújuló forrás, ám van egy jelentős korlátja: nem akkor termel, amikor a legtöbben használnák. „A legnagyobb igény este jelentkezik, amikor már nem süt a nap. A fogyasztási és a termelési csúcs közötti szakadékot csak energiatárolással lehet áthidalni” – nyilatkozta Dr. Mihalovics Péter.
A vállalat ezért kezdett el kísérletezni olyan megoldásokkal, amelyek a megszokottnál hosszabb ideig képesek energiát tárolni. Az ösküi erőmű kutatás-fejlesztési projekt keretében valósult meg, és az ott szerzett tapasztalatok alapozták meg a most zajló söptei beruházást.
Vanádium kontra lítium
Az energiatárolásban eddig a lítium-alapú akkumulátorok domináltak, azonban korlátaik egyre nyilvánvalóbbak. Míg a lítium maximum 1,5–2 órán keresztül képes tárolni, a vanádium alapú rendszerek 4–6 órát is bírnak. Ez óriási különbség, különösen akkor, ha a napelemek nappali termelését szeretnénk estig „átmenteni”. Emellett a biztonság sem elhanyagolható szempont.
„A vanádium 30–40 Celsius-fokon működik, szemben a lítiummal, amely akár 100 fokon is üzemel. A robbanás- vagy kigyulladásveszély így sokkal kisebb.”
A hatásfok szintén kedvező: a betárolt energia 85–90 százaléka kivehető, ráadásul az irány bármely pillanatban megváltoztatható – az akkumulátor ugyanúgy képes hirtelen energiát elnyelni, mint leadni. Ez rugalmasságot ad a rendszernek, amit a mesterséges intelligencia vezérlés tesz még hatékonyabbá: mindig ott és akkor tárol, ahol és amikor az a leginkább kifizetődő.
Hosszabb élettartam, új piaci modell
Az ár szempontjából a vanádium egyelőre drágább, de a hosszú távon gondolkodó befektetők számára vonzó lehet: a lítium akkumulátorok jellemzően 5 évig bírják, a vanádium rendszerek akár 25–30 évig is üzemképesek. Ráadásul a vanádium előfordul a természetben, valamint elő is állítható, így nem véges erőforrásról van szó.
A söptei projekt már jóval közelebb áll a piaci modellhez, mint az ösküi. Míg az első fejlesztés 75 százalékban uniós forrásból valósult meg, az új energiatárolónál mindössze 10 százalék volt az EU-s támogatás aránya, a fennmaradó részt banki és magánbefektetők finanszírozzák. Ez jól mutatja, hogy a technológiába vetett bizalom növekszik, és 2–3 éven belül teljesen támogatásmentes beruházások is megvalósulhatnak.
Hol van a helye az energiatárolásban?
A lítium akkumulátorok továbbra is nélkülözhetetlenek lesznek a mobil eszközökben és az elektromos autókban. A vanádium azonban hosszabb távú, közép- és nagyméretű energiatárolásra kínál megoldást. Nem véletlen, hogy Kínában már 800 megawattos projektek zajlanak, miközben Magyarországon a következő 5–10 év célja lenne egy ilyen mennyiség.
Dr. Mihalovics Péter elmondása szerint az igazi áttörést az jelenti majd, ha sikerül a tárolási időt 12 órára növelni – ez lenne a kulcs a teljes napenergia-hasznosításhoz.
„Aki feltalálja a 24 órás villamosenergia-tárolást, az nyeri meg a 21. századot” – idézte fel egy japán fejlesztési miniszter szavait, amelyek nagy hatással voltak rá.
Mit jelent mindez a hazai napelemparkoknak?
Magyarországon az elmúlt években ugrásszerűen nőtt a naperőművek száma, ám a piac jelenleg megtorpant. Az új szabályozás szerint csak piaci alapon működő parkok épülhetnek, de mivel a piac nem hozza a megfelelő számokat, a banki finanszírozás elmarad, és anélkül nem tudnak projektek indulni. Sokaknak hiába van már „zöld lámpájuk” napelempark létesítésre, mégsem vágnak bele, mert nem kapnak finanszírozást. Itt jön képbe az energiatárolás: ha a napközben megtermelt áramot este is el lehet adni, az újra vonzóvá teheti a fejlesztéseket, hiszen míg az napenergia által termelt áram ára napközben a 0 körül van, addig este már kifizetődő lehet.
„A jövő a termelő-tároló integrált egységeké. Ezt modelleztük le Öskün, és ezt valósítjuk meg Söptén is”
– fogalmazott a szakértő. A kormányzat is felismerte a jelentőségét: januártól könnyítették a szabályozást, így meglévő napelemparkok mellé egyszerűbben telepíthető tárolókapacitás. Ez kulcsfontosságú lépés a MAVIR számára is, hiszen a hálózat egyensúlyát éppen a tárolók tudják hosszabb távon biztosítani.
Az IDEONA Zrt. célja, hogy három éven belül 50–60 megawattal járuljon hozzá a hazai tárolókapacitáshoz. A vállalat víziója, hogy a vanádiumos rendszerek „dobozos termékként” legyenek elérhetők a piacon, amelyhez már a bankok is biztonságos, kiszámítható finanszírozást tudnak nyújtani és bármely, már meglévő napelempark is élni tudjon a lehetőséggel.



