Árad a bioüzemanyag: egyre többet állítanak elő Magyarországon

Már évi több, mint 200 ezer tonna bioüzemanyag előállítására képes a Mol résztulajdonában álló Rossi Biofuel Zrt. – közölte a Mol.
A biodízel nemzetközi napja alkalmából kiadott közleményben azt írták, hogy a Mol-csoport a „shape tommorrow” elnevezésű hosszú távú stratégiája révén egyre nagyobb hangsúlyt fektet az olyan megújuló üzemanyagokra, mint a biodízel, amelyet növényi olajokból, állati zsírokból, használt sütőolajból vagy hulladékból állítanak elő, a körforgásos gazdaság bekapcsolása pedig fokozza a bio-, és hulladék anyagáramok hozzájárulását a termeléshez.
A bioüzemanyagok használatával nemcsak a légkörbe jutó szén-dioxid mennyisége csökken, hanem a bekevert komponens mennyiségének arányában enyhül a közlekedés, és ezen keresztül a gazdaság kőolajfüggősége is.
Egy tonna biodízel mintegy két-három tonna szén-dioxidot takarít meg a fosszilis gázolajhoz képest.
A Mol-csoport kilenc országot lát el olyan üzemanyaggal, amelybe – több százezer tonna mennyiségben – biodízelt vagy bioetanolt, adott esetben egyéb megújuló eredetű anyagokat is kever.
A Mol 2008 óta van jelen a biodízel gyártásban a résztulajdonában álló Rossi Biofuel Zrt. révén, amely mára évi több, mint 200 ezer tonna kapacitásával jelentősen megnövelte a Magyarországon előállított bioüzemanyagok mennyiségét.
A kapacitás negyedét az úgynevezett fejlett biodízel teszi ki, amely különböző típusú és eredetű zsíros hulladékok, például a használt étolajok, állati zsiradékok vagy a növényi olajgyártásból származó maradékok feldolgozását is lehetővé teszi.
A közleményben emlékeztettek arra, hogy 2011 óta a használt konyhai zsiradékot a kijelölt Mol-töltőállomásokon is le lehet adni, így a lakosság közreműködésével 2023 első félévéig mintegy 3 ezer tonna használt sütőolaj gyűlt össze.
Ezt követően a MOHU a koncesszió indulásával megtöbbszörözte ezt a mennyiséget: már 2023 második felében mintegy 6 ezer tonna használt sütőolajat gyűjtött össze, hiszen minden hulladékudvaron le lehet már adni a használt sütőolajat is.
2022-ben a Budapest Airporttal, a Wizz Airrel és a Repülőtéri Üzemanyag Kiszolgáló Kft.-vel együttműködve megkezdte a Mol a fenntartható repülőgép-üzemanyag kereskedelmi tesztelését is.
Mi a bioüzemanyagok jövője?
A fosszilis üzemanyagok káros környezeti hatásai és a növekvő energiaigény világszerte ösztönzi az alternatív energiahordozók kutatását és fejlesztését. A bioüzemanyagok az egyik legígéretesebb megoldásként jelentek meg, ám az első generációs változatok, így a bioetanol és a biodízel – melyek főként élelmiszernövényekből készülnek – jelentős kritikákat kaptak a fenntarthatóság és az élelmiszerbiztonság terén.

Az iparág azonban nem állt meg itt, és az elmúlt években komoly előrelépéseket tett a második és harmadik generációs bioüzemanyagok fejlesztése terén.
A második generációs bioüzemanyagok esetében a nyersanyagokat nem élelmiszernövények, hanem mezőgazdasági melléktermékek, faanyagok, és egyéb lignocellulóz-alapú biomasszák képezik. Ez lehetővé teszi a hulladékok és melléktermékek hasznosítását, csökkentve ezzel az ökológiai lábnyomot. Ráadásul ezek a bioüzemanyagok kisebb terhelést jelentenek a víz-, és földhasználatra, és potenciálisan alacsonyabb a nettó szén-dioxid-kibocsátásuk is.
A harmadik generációs bioüzemanyagok pedig még egy lépéssel tovább mennek: mikroalgákból és más tengeri élőlényekből készülnek, amelyek gyorsan növekednek és rendkívül magas olajtartalommal rendelkeznek.
Az algák termesztése nem igényel termőföldet, és kevésbé terheli a vízkészleteket. Ráadásul képesek nagy mennyiségű szén-dioxidot elnyelni, így jelentős mértékben hozzájárulhatnak a globális klímaváltozás elleni küzdelemhez. Az ilyen típusú üzemanyagok azonban még viszonylag korai fejlesztési stádiumban vannak, és gazdaságilag még nem versenyképesek a hagyományos fosszilis üzemanyagokkal szemben.
A bioüzemanyagok integrálása a körkörös gazdaságba nemcsak az üzemanyag-termelés fenntarthatóságát növeli, hanem új gazdasági lehetőségeket is teremt. Az ilyen típusú üzemanyagok előállítása elősegítheti a vidéki gazdaságok diverzifikálását és hozzájárulhat a helyi munkahelyteremtéshez is. Ezen túlmenően a hulladékok felhasználása csökkentheti a hulladéklerakók terhelését és a környezetre gyakorolt negatív hatásokat is.
Forrás: MTI
Nyitókép: Unsplash