CBAM: avagy drágább lesz az acél és a cement, ha szennyezően gyártják

A CBAM lényegében egy 2026-tól érvényes EU-s karbonvám, azaz az EU szén-dioxid-kiigazítási mechanizmusa, ami a tisztább jövő felé vezet, de dráguló importot jelent. Főként az import acél, a cement, az alumínium, a műtrágyák és villamos energia drágulhat, ha az EU-n kívülről érkezik és nagyobb a karbonlábnyoma, mint a hasonló, EU-s termékeknek.
CBAM néven az Európai Unió fokozatosan egy új, innovatív szabályozást vezet be, amelynek célja, hogy a világ más részein is ösztönözze a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését. A szén-dioxid-kiigazítási mechanizmus (Carbon Border Adjustment Mechanism, CBAM) lényege, hogy megakadályozza a „szénszivárgást”, azaz azt, hogy az iparágak a környezeti szabályozás elől olyan országokba költözzenek, ahol lazábbak az előírások.
Hogyan működik a szén-dioxid-kiigazítási mechanizmus?
A CBAM lényege, hogy az EU-n kívülről behozott termékeket a gyártásuk során keletkezett szén-dioxid-kibocsátás alapján megadóztatják. Ez azt jelenti, hogy az importált árukat olyan mértékű költségek terhelik, amelyek megfelelnek az EU-ban gyártott termékek kibocsátására vonatkozó szigorú szabályoknak.
Egyszerű példa a mechanizmus működésére
Tegyük fel, hogy egy acélgyártó cég Indiából exportál acélt az EU-ba. Ha az indiai gyár kevésbé környezetbarát technológiával működik, és így tonnánként 2 tonna szén-dioxidot bocsát ki, míg az EU-ban ugyanazt az acélt tonnánként 1 tonna kibocsátással állítanák elő, akkor a különbséget a CBAM révén megadóztatják.
Ennek eredményeképp a külföldi gyártók is motiváltak lesznek arra, hogy tisztább technológiát vezessenek be, hogy versenyképesek maradjanak. De miért is fontos a CBAM?
A CBAM több szempontból jelentős zöld eredmény:
Környezeti szempontból a mechanizmus arra ösztönzi a világ országait, hogy csökkentsék szén-dioxid-kibocsátásukat, hiszen így versenyképesebbek lehetnek az EU piacán. Gazdasági szempontból az EU belső ipara megmarad versenyképesnek, hiszen nem éri hátrány a környezetbarát technológiákat alkalmazó vállalatokat.
Az EU ezzel a lépéssel globális mintát teremt, amelyet más országok is követhetnek.
Mely ágazatokat érinti?
A mechanizmus kezdetben a legnagyobb kibocsátással járó iparágakra összpontosít, mint például:
- Cement: ha mondjuk egy török gyár cementet szállít az EU-ba, ahol szigorúbb környezetvédelmi szabályok vannak. Amennyiben a gyártás során sokkal több szén-dioxid keletkezett, a termék árához hozzáadódik a kibocsátás költsége.
- Vas és acél: ha mondjuk egy ukrán acélüzem terméket hoz be az EU területére, csak akkor lesznek versenyképesek az EU piacán, ha hasonló kibocsátási normákat alkalmaznak, mint az EU gyártói.
- Továbbá: alumínium, műtrágyák, villamos energia, hidrogén: ezek mind jelentős szén-dioxid-kibocsátással járó iparágak.
Hogyan segíti a dekarbonizációt?
A CBAM nemcsak megvédi az EU iparát, hanem világos üzenetet küld: csak akkor lehet versenyképes valaki az EU piacán, ha környezetbarát technológiát használ. Ez az ösztönzés az egész világon hozzájárulhat a kibocsátás csökkentéséhez.
Mit jelent ez a mindennapokban?
Az importált termékek ára jelentősen emelkedni fog, ha azokat környezetszennyező módon állították elő. Például egy környezetbarát acélkerítés az EU-ban jóval drágább lesz, mivel ezeket jellemzően harmadik országból hozzák be és az alapanyagok is jobbára EU-n kívülről származnak. A gyakorlatban tehát mind a járművek, mind az építőanyagok egy része, mind az acéltermékek, alumínium termékek jó része érdemben drágulhat 2026-ot követően.
*
Green.hu vélemény:
A CBAM tehát egy innovatív eszköz, amely egyszerre védi a környezetet, biztosítja az EU iparának versenyképességét, és ösztönzi a globális dekarbonizációt. Az átmeneti időszak 2025 végéig tart, 2026-tól pedig a rendszer teljes körűen működni kezd – egy új korszakot nyitva a fenntartható gazdaság számára. Ugyanakkor dárgulnak a termékek, ami az átlagembereknek bizony újabb terhet, nehézséget jelent.
Fotó: Unsplash
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!