COP29: megvan a megállapodás, de maradt kockázat bőven!
A COP29 azeri klímakonferencia november 24-ei, hivatalos bejelentése szerint a fejlett országok komoly vállalást tettek: 2025-től évente nem 250, hanem 300 milliárd dollárt irányítanak a fejlődő országok elsődleges támogatására, sőt megígérték, hogy igyekeznek évi 1300 milliárd dollárt költeni e célra. Ez utóbbi ígéret hatalmas reményeket keltett, hiszen ez az összeg jelentős lökést adhatna a megújuló energiaforrások kiépítéséhez, a klímavédelmi projektekhez és az alkalmazkodási stratégiákhoz.
Komoly célok, de bizonytalanság a teljesítésben a COP29 mérlege
A hivatalos közlemény szerint 2035-ig évente a támogatásoknak legalább 300 milliárd dollárt kellene elérniük az NCQG rendszerben, hogy az érintett országok hosszú távon is tervezhessenek. Ez jól hangzik, de érdemes emlékezni arra, hogy
a nemzetközi klímafinanszírozás története tele van elmaradt ígéretekkel és csúszásokkal. A COP29 hivatalos híre ugyan optimista hangnemben beszélt a célokról, de a tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen pénzügyi vállalások gyakran nem, vagy csak késve teljesülnek.
A COP29 1300 milliárd dolláros támogatás célja: álom vagy valóság?
Az összeg nagysága valóban lenyűgöző, de felmerül a kérdés: reális-e azt várni, hogy a fejlett országok már 2025-től kezdve évente ilyen mértékű pénzösszeget juttassanak el? Az eddigi hasonló vállalások, mint például a 100 milliárd dolláros éves támogatás ígérete, amelyet a fejlett országok még 2020-ra tűztek ki, csak részben és jelentős késéssel teljesültek. A COP29 oldalán megjelent információk szerint az új célhoz szükséges forrásokat részben a magánszektorból mozgósítanák, de kérdéses, hogy ez elégséges lesz-e, és milyen tempóban tudják ezt ténylegesen összehangolni.
Mire használnák fel a pénzt?
A pénz természetesen rengeteg hasznos projektre fordítható: zöld energiaforrások fejlesztésére, az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére és az érintett országok ellenálló képességének növelésére. Az elképzelések között szerepelnek árvízvédelmi rendszerek kiépítése, szárazságtűrő mezőgazdasági technológiák bevezetése, valamint a fenntartható infrastruktúra megteremtése. A COP29 közleménye szerint ezek a célok világosak, de a pénz időbeni megérkezése kritikus, hiszen a klímaváltozás hatásai egyre gyorsuló ütemben jelentkeznek.
Aggodalmak a késlekedés miatt
Szakértők és érintett országok képviselői figyelmeztetnek: az ígéretek betartása nemcsak politikai akarat, hanem gyakorlati szervezés kérdése is. Egyesek attól tartanak, hogy az ígért összegek elaprózódnak a bürokratikus rendszerekben, vagy éppen késnek a tényleges folyósítások. A COP29-es bejelentés ezért sokak számára inkább reménysugár, mint garancia.
Mi lesz a következő lépés?
A mostani megállapodás mindenképpen fontos előrelépés, a vártnál jobb számokkal, adatokkal, ugyanis világos célt tűzött ki a nemzetközi közösség elé.
Ugyanakkor az 1300 milliárd dollár éves folyósítása – finoman szólva – hatalmas logisztikai és pénzügyi kihívás, amelyhez nemcsak szavakra, hanem
valós tettekre és új, hatékony mechanizmusokra lesz szükség.
Azaz a következő évek fogják valójában megmutatni, hogy a COP29-en tett állami, nemzetközi vállalások mennyire válnak végül kézzelfogható valósággá – és különösen – mennyi idő múlva!
Az biztos, hogy az érintett fejlődő országok már most türelmetlenül várják akár már a 100 helyett 300 milliárd dollárnyi beígért támogatást, hiszen a klímaváltozás hatásai nem várnak meg egyetlen késlekedő utalást sem.
KAPCSOLÓDÓ:
https://green.hu/cikkek/cop29-klimacsucs-penzhiany-almok-es-valosag/
Forrás és további részletek a COP29 hivatalos oldalán:
https://cop29.az/en/media-hub/news/breakthrough-in-baku-delivers-13tn-baku-finance-goal
*
Újra ide kívánkozik:
A gazdasági „gyorsvonat” sebessége óriási, és a megállításához szükséges „fékút” ijesztően hosszúnak tűnik, ahogyan az alábbi podcastban részletesen kifejti beszélgetőpartnerem:
Gelencsér András lesújtó véleménye a fenntarthatóságról – Green.hu exkluzív podcast
Idézet a Green.hu podcastjából:
„Nem is az a gond, hogy el vagyunk késve, hanem az, hogy rossz irányba megyünk. A jelenlegi irány egyszerűen értelmezhetetlen. Ha megnézzük a párizsi klímaegyezményt, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának a korlátozásáról szól, akkor azt látjuk a valóságban, hogy ezek nem valósulnak meg, sőt, folyamatosan nő a kibocsátás”
*
Fotó (illusztráció): Freepik.com
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
