Életmódváltás: diéta az egészségünkért és a bolygóért

Új év, új kezdet: január elején rengetegen fogadják meg, hogy leszoknak valamilyen káros szenvedélyükről, vagy mondjuk „diétázni” kezdenek, ami alatt legtöbben a súlycsökkentő étrendet értik. Pedig a kettő nem ugyanaz.

Persze sokszor egy-egy diéta kellemes hozadéka a testsúly csökkenése, a fogyókúra az, ami kifejezetten a kilogrammok leolvasztására irányul a kívánt súly eléréséig. Ezzel szemben a diéta akár életünk végéig tartó életmódváltást is jelenthet, és sok esetben valamilyen egészségügyi ok indokolja az alkalmazását, de társadalmi, kulturális vagy vallási alapja is lehet.

Kisebb súly, zöldebb jövő?

Amennyiben az újévi fogadalmunk célja egy egészségesebb életmód és a kisebb-nagyobb súlycsökkentés, miért ne tegyük mindezt úgy, hogy ezzel együtt a bolygónk jövőjére is gondolunk?

Persze örök vita tárgya még tudományos körökben is, hogy az embernek van-e egyáltalán szüksége az állati eredetű élelmiszerekre, és ha igen, milyen mértékben. Az is tény, hogy a nagyipari állattartás (legfőképpen a szarvasmarháé) igen nagy környezeti lábnyommal jár, nem beszélve arról, hogy állatjóléti szempontból is igen sok a kérdőjel eme üzemek körül.

Ám azt is érdemes figyelembe venni, hogy jóval kisebb az ökológiai lábnyoma annak, ha minél közelebb beszerezhető háztáji (netán saját magunk által nevelt) állatok húsát, tojását, tejét fogyasztjuk, mintha távoli országokból érkező, sokszor hatalmas erdőirtások nyomán megtermelt növényi alapanyagokból készítjük az ebédünket.

Zöldségek — A mediterrán diéta igen gazdag zöldségekben
Fotó: pexels

Ilyen a klímabarát étkezés

Tanulmányok során a tudósok úgy találták, hogy a mediterrán diéta szerinti étkezés a legjobb a bolygónk számára. Ez tulajdonképpen egy flexitáriánus étkezési típus, amiben a növényi alapanyagok dominálnak, ám kisebb mennyiségben a hús, a tejtermékek és tojás is megjelenik.

A mediterrán diéta igen gazdag zöldségekben és gyümölcsökben, feldolgozatlan gabonafélékben, hüvelyesekben, olajos magvakban, tengeri halakban, viszont csak mértékkel tartalmaz húst (abból is főleg szárnyasokat) és tejtermékeket, illetve minimális benne a vörös húsok és a cukros ételek aránya.

Persze nyilván könnyebb helyzetben vannak a Földközi-tenger vidékén élők, hiszen jóval hosszabb ideig elérhetőek a szezonális zöldségek és gyümölcsök, valamint a tenger is ontja magából „gyümölcseit”, amelyek szintén rövid szállítási út során kerülnek frissen a piacokra.

Zöldséges étel — A mediterrán étrend igazán ízletes és egészséges fogásokból áll
Fotó: pexels

Itthon is megvalósítható a bolygóbarát diéta

Az őszi téli hónapokban valóban nem túl széles a hazai szezonális növényi alapanyagok palettája, de egy kis kreativitással így is változatos fogásokat varázsolhatunk magunknak. Az olajos magvak, mint például a dió, mogyoró vagy a mandula akár a kertünkben is megteremnek, de biztosan találunk hazai termelőtől származó portékát.

A tengeri halak helyett vásároljunk a természetközeli és etikus módon működő, hazai haltermelőktől, valamint a szárnyasokat, tojást, tejtermékeket is beszerezhetjük kisebb családi – vagy ökogazdaságokból.

Ha pedig még arra is odafigyelünk, hogy rendszeresen mozogjunk és ne vigyünk be túl sok kalóriát, a fenntarthatóbb jövő és a jobb egészség mellett még centikben is mérhető lesz az eredmény.

Kiemelt kép: pexels