Durván melegszik a tenger felszínének hőmérséklete

A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat legfrissebb jelentése szerint áprilisában a globális tengerfelszín-hőmérséklet ismét rendkívül magas szintet ért el: a mérések kezdete óta ez volt a második legmelegebb április.

A múlt hónapban a Csendes-óceán trópusi térségének nagy részén rekordhőmérsékletet regisztráltak, intenzív tengeri hőhullámok kíséretében. Ez volt a harmadik legmelegebb április is világszerte, a felszíni levegő átlagos hőmérséklete 14,89 Celsius-fok volt, 0,52 fokkal magasabb az 1991-2020 közötti áprilisi hőmérsékletek átlagánál. A jelentés szerint különösen a trópusi és szubtrópusi Csendes-óceán nagy részén mértek kiugróan magas értékeket.

Több térségben tartós tengeri hőhullám alakult ki, ami azért jelentős, mert ezek az események komoly nyomást gyakorolnak a tengeri ökoszisztémákra.

A melegebb víz csökkenti az óceánok szén-dioxid-elnyelő képességét, fokozza a korallfehéredés kockázatát, és hatással van a halállományok eloszlására is.

Globálisan 2026 áprilisa a harmadik legmelegebb április volt a földi mérések történetében. A felszíni levegő átlaghőmérséklete 14,89 Celsius-fokot ért el, ami 0,52 fokkal haladta meg az 1991–2020-as áprilisi átlagot. Ez a tendencia jól illeszkedik az elmúlt évtized folyamataihoz: a Copernicus adatai szerint 2015 óta szinte minden év a valaha mért legmelegebbek közé került.

Samantha Burgess, az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ éghajlati stratégiai vezetője szerint ezek az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy

a globális felmelegedés nem átmeneti kilengés, hanem hosszú távú, rendszerszintű változás.

A tengerfelszínek felmelegedésével párhuzamosan az északi-sarki tengeri jég kiterjedése is átlag alatt maradt. Áprilisban az arktiszi tengeri jég kiterjedése mintegy 5 százalékkal maradt el az 1991–2020-as átlagtól. Az elmúlt négy évtized műholdas megfigyelései alapján az Arktisz áprilisi jégkiterjedése évtizedenként átlagosan mintegy 2,1 százalékkal csökken.

Európában szintén erős regionális különbségek mutatkoztak. Délnyugat-Európa jelentős része az átlagosnál melegebb volt, Spanyolországban pedig az idei lett a valaha mért legmelegebb április. Ezzel szemben Kelet-Európában több térségben az átlagosnál alacsonyabb hőmérsékleteket mértek.

Áprilisban számos szélsőséges időjárási esemény is összefüggésbe hozható volt a rendkívül meleg légköri és óceáni viszonyokkal.

A Csendes-óceán térségében trópusi ciklonok alakultak ki, a Közel-Keleten rekordközeli csapadék és villámáradások jelentkeztek. Az Egyesült Arab Emírségekben Dubajban például 24 óra alatt több mint 140 milliméter eső hullott – ez közel két év átlagos csapadékmennyiségének felel meg. Dél-Afrikában eközben tovább súlyosbodott az aszályhelyzet.

A tudományos közösség egyre inkább arra figyelmeztet, hogy az óceánok tartós melegedése az éghajlati rendszer egyik legfontosabb jelzője. Az óceánok nyelik el az emberi tevékenységből származó többlethő több mint 90 százalékát. Emiatt a tengerfelszín-hőmérséklet emelkedése nem csupán rövid távú meteorológiai anomália, hanem a Föld energiaháztartásának mélyreható átalakulását jelzi.

Forrás: Copernicus, Infostart
Nyitókép: Freepik

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/