Egészségügyi vészhelyzetet hirdetett a WHO az erős El Niño miatt
A Meteorológiai Világszervezet előrejelzése szerint az idén nyáron kialakult El Niño decemberre az eddig tapasztalt legerősebbé válhat, hatásai pedig akár 2027 elejéig is elhúzódhatnak. A jelenség várható egészségügyi következményei miatt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) története során először hirdetett egészségügyi vészhelyzetet.
A klímaváltozás és az El Niño együttes hatása világszerte súlyos időjárási szélsőségeket idézhet elő. A szakértők szerint a rendkívüli hőség, a heves esőzések, az áradások és a trópusi ciklonok nemcsak a környezetet, hanem közvetlenül az emberi egészséget is veszélyeztetik.
A felmelegedő óceánok tovább erősítik a szélsőségeket
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) 2026-os éghajlati jelentése szerint az üvegházhatású gázok napjainkban példátlan mennyiségű hőt tartanak vissza a Föld légkörében. A keletkező többlethő mintegy 90 százalékát az óceánok nyelik el, amelyek emiatt egyre magasabb hőmérsékletet érnek el.
Az előrejelzések alapján 2026 már a tizedik egymást követő év lehet, amikor rekordmeleg óceáni hőmérsékletet mérnek.
Ebben a helyzetben különösen jelentős az El Niño kialakulása, amely az óceánokban felhalmozódott hő egy részét a légkörbe juttatja, tovább erősítve a globális felmelegedés következményeit.
A jelenség hatására gyakoribbá és intenzívebbé válhatnak a szélsőséges hőhullámok, a trópusi ciklonok, valamint a heves esőzések nyomán kialakuló villámárvizek. A jelenlegi El Niño decemberre akár az eddig megfigyelt legerősebb eseménnyé is válhat, hatásai pedig a prognózisok szerint 2027 elején is érezhetők lehetnek.
Járványok, élelmiszerhiány és romló levegőminőség fenyeget
Az El Niño következményei túlmutatnak az időjárási károkon. A szélsőséges körülmények kedvezőbb feltételeket teremthetnek több fertőző betegség terjedéséhez. Különösen a kolera, a malária és a dengue-láz jelenthet fokozott veszélyt, mivel az időjárási változások befolyásolhatják a kórokozók és az azokat terjesztő élőlények elterjedését.
A másik jelentős kockázat az élelmiszer-biztonság romlása. Az aszályok, az áradások és a szélsőséges időjárás károsíthatják a mezőgazdasági termelést, ami élelmiszerhiányhoz, magasabb kiszolgáltatottsághoz és az alultápláltság növekedéséhez vezethet. Emellett az erdőtüzek gyakoribbá válása a levegő minőségét is jelentősen ronthatja, további egészségügyi problémákat okozva.
A WHO történelmi döntése ezért nem pusztán az éghajlati jelenség súlyosságára, hanem annak közvetlen emberi következményeire is figyelmeztet.
António Guterres ENSZ-főtitkár a szervezet közleményében úgy fogalmazott: „Beléptünk az éghajlati szélsőségek új korszakába. Egy rendkívül erős El Niño találkozik egy olyan bolygóval, amelyet az ember okozta klímaváltozás már eleve túlhevített. Az éghajlati rekordok sorra megdőlnek, az emberi áldozatok száma pedig folyamatosan nő.”
Forrás: MTI
Nyitókép: Magnific
