Egy perc alatt 12-nél többet lélegzik? Baj lehet a légzésével!

A légzés annyira magától értetődő, hogy szinte észre sem vesszük – egészen addig, amíg valami fel nem borítja. Pedig ez az a működésünk, amely nélkül szó szerint percek alatt megszűnne az élet. Míg étel nélkül 3-5 hétig, víz nélkül akár két napig is képesek vagyunk létezni, levegő nélkül néhány perc a határ. Mégis, a legtöbben rosszul lélegzünk.

Egy egészséges felnőtt nyugalmi légzésszáma általában percenként 7-8 körül alakul, de még a 12 is elfogadható. Ha ez tartósan magasabb – 14, 16 vagy akár 18 fölé emelkedik –, az gyakran a szervezet rejtett feszültségét tükrözi. A gyors, felszínes légzés a test számára olyan, mintha folyamatos készenléti állapotban lenne. A pulzus megemelkedik, a stresszhormonok szintje nő, az idegrendszer pedig nem tud igazán megnyugodni.

HIRDETÉS

A modern életmód ebbe az irányba tol minket. A hosszas ülés, a görnyedt testtartás, a képernyő fölé hajló mindennapok és az állandó mentális terhelés szinte észrevétlenül alakítja át a légzésünket.

A mellkas felső részébe irányuló, kapkodó levegővétel válik megszokottá, miközben a test valódi „légzőmotorja”, a rekeszizom alig dolgozik.

A rekeszizom a jó légzés kulcsa

A rekeszizom szerepe kulcsfontosságú. Ez a kupola alakú izom választja el a mellkast a hasüregtől, és helyes működés esetén minden egyes belégzésnél lefelé mozdul. Ennek nemcsak az a következménye, hogy a tüdő több levegőhöz jut, hanem az is, hogy a hasi szervek finom, ritmikus „masszázst” kapnak.

A jó légzés tehát nem csupán oxigént biztosít, hanem támogatja az emésztést, javítja a keringést, és hozzájárul a belső szervek optimális működéséhez.

Sőt, a rekeszizom a testtartás stabilitásában is szerepet játszik – így a légzés minősége az egész test működésére kihat.

Nem véletlen, hogy a különböző légzéstechnikák, például a jógalégzés vagy a modern légzésterápiák egyre nagyobb figyelmet kapnak. Ezek a módszerek nem új keletűek: évezredes megfigyelésekre épülnek, amelyeket ma már tudományos vizsgálatok is alátámasztanak.

A lassú, mély, hasi légzés képes aktiválni a paraszimpatikus idegrendszert – azt az „üzemmódot”, amely a regenerációért és a nyugalomért felel. Ilyenkor csökken a vérnyomás, lassul a pulzus, és az egész szervezet egy kiegyensúlyozottabb állapotba kerül.

A kulcs nem a levegő erőltetett visszatartása vagy mesterséges szabályozása, hanem a természetes működés visszaállítása. A helyes légzés csendes, mély és ritmusos. Belégzéskor a has finoman megemelkedik, kilégzéskor visszasüllyed, miközben a mellkas csak minimálisan mozdul. Ez elsőre szokatlan lehet azok számára, akik évek óta felszínesen lélegeznek, de némi tudatos gyakorlással gyorsan újra elsajátítható.

Érdemes időnként egyszerűen megfigyelni a saját légzésünket. Egy nyugodt pillanatban megszámolni, hány levegővétel történik egy perc alatt, sokat elárul az aktuális állapotunkról. Ha ez a szám tartósan magas, az nem feltétlenül jelent betegséget, de mindenképpen jelzés: a test több nyugalomra, több tudatosságra vágyik.

Nyitókép: Unslpash

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/