Ellenálló szúnyogok? Itt a kémiai szúnyogirtás új veszélye

A szúnyogok ellen bevetett kémiai kezelések visszafogott használatát javasolják a Pécsi Tudományegyetem szakemberei. A Virológiai Nemzeti Laboratórium kutatói azt mondják, hogy a Magyarországon is széles körben alkalmazott pyrethroid-alapú kémiai kezeléseket csökkenteni kell.

A csípőszúnyogok állományának gyérítésére bevetett szer túlzott, hosszú távú és egyoldalú alkalmazása esetén a szúnyogok – genetikai mutáció révén – ellenállóvá válnak a szer hatóanyagával szemben. Emiatt a kémiai kezelés csak részben vagy egyáltalán nem lesz hatékony a szúnyogállomány gyérítésére.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ javaslata és nemzetközi standard is, hogy a kémiai kezelésekkel érintett területeken nyomon kövessék e folyamatokat, viszont Magyarországon ez jelenleg egyelőre nem megoldott. Emiatt a VNL a hazai járványmegelőzési kutatási tevékenysége kapcsán végezte el néhány jelentősebb településen – Budapesten, Vácon, Győrben, Debrecenben, Barcson és Pécsen – a csípőszúnyogok ilyen irányú vizsgálatát.

E települések mindegyikén azt tapasztalták a szakemberek, hogy a hazánkban egyik leggyakoribb – egyben a Nyugat-nílusi láz fő terjesztőjeként ismert faj – dalos szúnyog populációi jelentős arányban hordozzák a rezisztenciáért felelős génváltozatot, vagyis ellenállóak a kémiai gyérítőszerrel szemben.

A nemrég hazánkban is megtelepedett, inváziós ázsiai tigrisszúnyog populációi egyelőre érzékenyek a kémiai szerre, azonban a túlnyomó részt kémiai gyérítésen alapuló hazai gyakorlatot folytatva csak idő kérdése, hogy a dalos szúnyoghoz hasonlóan rezisztenssé váljanak. Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban, Svájcban, Törökországban, valamint Romániában is volt példa hasonlóra.

Mi legyen a kémiai szúnyogirtás helyett?

A szakemberek szerint a problémára az úgynevezett integrált szúnyoggyérítési stratégia mielőbbi bevezetése hozna megoldást, amelynek lényege, hogy a szúnyogok és a kórokozók rendszeres monitorozása alapján többféle kezelési módszert vegyítenek a szúnyogok elleni védekezésre.

A hangsúlyt a megelőzésre kellene fektetni, továbbá – a rezisztencia kialakulását megakadályozva – a kémiai szert célzottan, csak indokolt esetben lenne szükséges alkalmazni.

A fentiekkel egybevág Kőszegi Dániel, a Magyar Szúnyogirtók Országos Szövetsége elnökének véleménye, aki szerint egyre inkább elfogadottabbá válik, hogy ne vegyszeres módszerekkel irtsuk a szúnyogokat.

„Minden, korábban használt kémiai szerről kiderült, hogy károsító hatása volt, és emiatt kivonták azokat a forgalomból. Az általunk meghirdetett Szúnyoglárva program azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a kémiai szerek használata helyett áttérjen a megelőzésen alapuló biológiai módszerre, hogy a csípő szúnyogok már ki se kelhessenek. Ehhez az szükséges, hogy a Duna hullámterében az áradások után felmérjük a víz borította területeket, és erről készüljön egy átfogó térkép, hogy a következő években a biológiai anyag – időben történő – kijuttatásával megelőzzük a szúnyogok kifejlődését” – mondta a Green.hu-nak Kőszegi Dániel.

A szakember szerint jelenleg is zajlik hazánkban a szúnyoglárva gyérítés, ám nem a megfelelő metódussal alkalmazzák, így nem elég hatásos.

A másik fontos felelősség a lakosságé, hiszen ők is sokat tehetnek a szúnyogártalom csökkentéséért. A házak mellett, a kertekben pangó vizek mindegyikében úszkálnak szúnyoglárvák.