ESG Summit 2025: válság és üzleti lehetőség is a klímakatasztrófa

ESG Summit 2025: az ország talán legnagyobb zöld üzeti konferenciájának délelőttje főként arról szólt, hogyan válhat a fenntarthatóság üzleti lehetőséggé a globális kihívások közepette. A konferencia a bizalom válságától a zöldgazdaság sikeréig izgalmas tanulságokkal szolgált.

Az ESG Summit 2025 Budapesten, az Akvárium Rendezvényközpontban zajlott le május 28-án, amely a fenntarthatóság, a környezetvédelem és a vállalati felelősségvállalás aktuális kérdéseit járta körül. A konferencia, amelyet Kántor Endre, a Millásreggeli – Radiocafé 98.0 műsorvezetője nyitott meg, nemcsak a kihívásokra világított rá, hanem kellemes anekdotákkal örvendeztette meg a közönséget.

ESG Summit 2025 keynote – geopolitikai törésvonalak és a bizalom eróziója

Feledy Botond, a Red Snow Consulting szakértője keynote előadásában arról beszélt, hogy a környezetvédelem és a zöld átállás gondolatköre igencsak megkopott, különösen 2025 év eleje óta, amikor Amerika Donald Trump elnöksége alatt ismét kilépett a párizsi klímaegyezményből. Az előadó az Edelman Trust Barométer 2025-ös eredményeire hivatkozva egy mélyreható bizalmi válságra hívta fel a figyelmet:

például az amerikai fiatalok mindössze 26 százaléka bízik abban, hogy etikus és korrupciómentes a társadalom irányítása, míg az idősebb generáció bizalma ugyan magasabb, de szintén csökkenő tendenciát mutat.

Feledy három nagy globális modellt azonosított. Az amerikai „techno-feudalizmust”, ahol a technológiai nagyvállalatok uralma jellemző – ennek szimbóluma Elon Musk, aki látványosan támadta az államigazgatás költségeit. A kínai modellben ezzel szemben az állam törte meg a tech-szektort, aminek emblematikus példája Jack Ma, az Alibaba alapítójának időszakos eltűnése és az oligarchák hatalmának visszaszorítása. Európa harmadik utat képvisel, ahol sem a techno-feudalizmus, sem az állami túlhatalom nem jellemző, azonban a német nagyvállalati korporatista modell reformálása nem igazán sikerül.

Az előadó szerint alapvető kérdés az, hogy a társadalom kivel köt „szerződést”: a világot befolyásoló nagyvállalatokkal, az államszervezéssel, vagy valóban a népé lehet-e a szuverenitás.

A jövőben akár olyan forgatókönyv is elképzelhető, hogy a klímaváltozást különböző mértékben megszenvedő geopolitikai régiók állnak majd szemben egymással.

Klímaváltozás: veszély vagy lehetőség?

Ürge-Vorsatz Diána, a CEU professzora a „kötelező ijesztgetéseken” túl – ahogy ő maga nevezte a klímaváltozás drámai hatásait – inkább a lehetőségekre helyezte a hangsúlyt. Kínát hozta fel példaként, ahol 2024-ben a GDP több mint 10 százalékát adta már a zöldgazdaság, szemben a 2022-es 7,2 százalékkal. Bár a kínai gazdaság növekedése lassul, a bővülés 40 százalékáért maga a zöld szektor felelt.
Kína azért járt sikerrel, mert mintegy tíz évvel ezelőtt, amikor ezek még csak távoli ígéretek voltak, központilag és vállalkozói szinten is drámai mértékben támogatta a zöld ágazatokat. Ma már komplett értékláncokat fed le a lítium akkumulátoroktól a napelemeken át az elektromos autókig és szélkerekekig, és az egész világ zöld átállását kiszolgálja.

A magyarországi helyzet súlyosabb, mint a globális átlag: míg a világátlag 0,9 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést mutat az 1960-2010 közötti átlaghoz képest, addig Magyarországon ez a szám már 2 Celsius-fok körül van.

Az alkalmazkodás azonban nemcsak szükséges, hanem gazdaságilag is megtérülő: minden befektetett forint vagy euró négy-tízszer akkora kiadástól ment meg bennünket.

Az adatvagyon egyszerűsödése

A szabályozási környezet jelentős változásokon megy át. Ferenczi Gergely, az OPTEN céginformációs üzletág igazgatója ismertette, hogy 2025 februárjában az Európai Unió az „omnibusz” törvénnyel jelentősen megváltoztatta az ESG szabályrendszert. Az eredetileg 50 ezer európai céget érintő kötelezettség mindössze 7 ezer nagyvállalatot fog érinteni, Magyarországon pedig az 1000-1100 cég helyett csak bő száz vállalatnak kell majd adatot szolgáltatnia.
Molnár Csaba Gábor, a Szabályozott Tevékenységek Nemzeti Hivatala elnöke kiemelte, hogy európai szinten ez is lefedi majd a szükséges adathalmaz mintegy 80 százalékát, hiszen a legnagyobb cégekről van szó. A magyar törvény még tovább megy: a közepes cégek további 20 százalékkal kevesebb kérdőívet töltenek majd ki, míg a mikrovállalatok és kkv-k teljes könnyítést kaptak.

Energetikai dilemmák a gyakorlatban

Nagy Zsuzsa, az E.ON Energiamegoldások Kft. ügyvezető igazgatója az energiabiztonság kérdéseire hívta fel a figyelmet. Kifejtette:

A spanyol áramszünet példáját idézve rámutatott, hogy egy tíz órás kiesés mintegy másfél milliárd eurós kárt okozott, és nem csak a gazdasági veszteségről van szó: mi van akkor, ha a kórházak generátorai csak kilenc óráig tudják biztosítani az áramot…

A zöld átmenet valódi kihívása nem csupán szemléletformálás, hanem ár és megtérülés kérdése is. Jelenleg még mindig olcsón és egyszerűen jutunk hozzá a fosszilis energiaforrásokhoz, ami lassítja a megújuló energia terjedését. Az átmenet valóban átmenet: egy pazarló gondolkodásmódról és modellről kell áttérni egy teljesen másfajta működésre, ami nemcsak gondolkodási, hanem mélyen beépült cselekvési minták megváltoztatását jelenti.

A zöld üzlet valósága

A konferencia kerekasztal-beszélgetésein olyan cégek képviselői is részt vettek, mint a Rejoy.hu, a Carbon.Crane vagy a Munch, amelyek konkrét zöld üzleti modellekkel dolgoznak. Kiderült azonban, hogy még mindig elsősorban az ár az, ami meghatározza a vásárlói döntéseket. A felmérések szerint tízből körülbelül csak két vásárló az, aki zöld szempontok szerint is mérlegeli a választását.
Bár mind marketingérték, mind terjedés, mind üzleti modell terén jól skálázható a zöld üzenet, a gyakorlatban még mindig az ár a meghatározó tényező.

Ez azt jelenti, hogy a zöld átállás valóban elindult és itt van velünk, de még mindig a kezdeti szakaszban járunk.

Körforgás és hulladékgazdálkodás

Runtág Tivadar, a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. képviselője a körforgásos gazdaság lehetőségeire hívta fel a figyelmet. Az új uniós szabályozások – PPWR, EUDR, ESG – átrajzolják a piaci játékszabályokat, és ami sokaknak még mindig tehernek tűnik, az valójában versenyelőny is lehet.
A hulladékgazdálkodás stratégiai szerepet kaphat a vállalati ESG-stratégiában, azonban a kérdés továbbra is az, hogy valóban drágábbak-e a fenntartható megoldások, vagy hosszú távon mégis megtérülnek. A válasz összetett: rövid távon gyakran valóban magasabb költségekkel jár, de a hosszú távú megtérülés és a szabályozási megfelelés miatt stratégiai jelentőségű befektetésnek tekinthető.

Hol tartunk a zöld átállásban?

A konferencia résztvevői a zöld átállás jelenlegi állását egy tízfokú skálán jellemzően 2-3-ra, az optimisták 5-6-ra értékelték, főleg európai és magyarországi viszonylatban. Ez azt jelenti, hogy bár a folyamat elindult, még jelentős út áll előttünk.

A budapesti ESG Summit 2025 legfontosabb tanulsága az volt, hogy a fenntarthatóság ma már nem PR-kérdés, hanem üzleti döntés. Ugyanakkor a siker alapja nem a szigorú szabályozásban és a greenwashing kényszerben rejlik, hanem abban, hogy teret adunk az üzleti innovációnak, és megtaláljuk azokat az utakat és lehetőségeket, amelyek már most is a lábunk előtt vannak.

Nyitókép (illusztráció) – Freepik