A fenntartható fejlődés, a zöldfinanszírozás, a zöld átállás és vállalati ESG volt a fókuszban

Fenntartható fejlődés volt a fókuszban e hét csütörtökön, április 18-án a Bálna Honvédelmi Központban. Itt, az MBH Makronóm Makroverzum rendezvénysorozat keretében, a magyar ESG, mint találkozási pont témaköre került terítékre. Az esemény panelbeszélgetésein a téma neves szakértői mondták el gondolataikat a fenntarthatóság, a zöldfinanszírozás jövője, valamint a vállalati ESG-megoldások kapcsán.

A fenntartható fejlődés gondolatköre köré épülő konferencia nyitóbeszédéről és az első részében elhangozttakról ebben a cikkünkben olvashatnak részletesen. Alább pedig a konferencia második részének legfontosabb pontjait nézzük meg. Az első panelbeszélgetés a „jóllét” fenntartható növelésének kérdését járta körbe. A panel keretében Dr. Birkner Zoltán, a Pannon Egyetem Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint a zöldenergia tekintetében elmondhatjuk, hogy új iparág születik. Hozzátette, hogy Magyarországon ezen a területen azért különösen nehéz a helyzet, mert nem rendelkezünk elegendő saját energiával és nyersanyaggal, így hazánknak fontos, hogy hozzáférjen az ellátási láncokhoz és magyar innovációkkal tudjunk piaci részesedésre szert tenni.

Magyarország jól áll a fenntartható fejlődés és a zöld átállás terén

Dr. György László kormánybiztos szerint a zöldenergetikai átálláshoz négy dologra van szükség: az energia termelésére, a tárolására, a fogyasztására és az újrahasznosítására.

Ugyanakkor  Magyarország már elérte a 2030-ra kitűzött napelemkapacitási célt, így az évtized végére a Nemzeti Energia- és Klímaterv felülvizsgált változata már 12 ezer megawatt naperőművi kapacitással számol, ami várhatóan villamosenergia-exportra is elegendő lehet.

Az energiatárolást tekintve 2030-ra a negyedik legnagyobb gyártókapacitással fogunk rendelkezni a világon. Miközben Európa a szabályozásra fektette a hangsúlyt, addig Kína hatalmas anyagi forrásokat invesztált a zöldenergia-ágazatba. Ennek eredménye, hogy az ázsiai ország az iparágban a világ előtt jár, nem véletlen, hogy az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerint is Európa 97 százalékban függ Kínától a zöldátálláshoz szükséges kritikus nyersanyagok tekintetében. Hozzátette, hogy Kína és Németország mellett csak Magyarországon van jelen mind a három német prémium-autómárka, és hazánkban fog beruházni a legnagyobb kínai elektromosgépkocsi-gyártó, a BYD, így hazánk a legnagyobb elektromosautó-gyártási kapacitással rendelkező országok közé kerül.

Kulcskérdés a fenntartható fejlődés

Dr. Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára szerint

hazánk számára kulcskérdés a zöldátállás, hogy a gyermekeinkre, az unokáikra egy élhető, zöld Magyarországot hagyjunk, ami gazdasági szempontból is létkérdés. Ezért kulcsfontosságúak azok a megoldások, amelyek a fenntarthatóság irányába lökik a gazdaságot.

Kőrősi Csaba, az ENSZ Közgyűlésének 77. elnöke, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója szerint nem az a kérdés, hogy mit mondunk, mivel a konszenzus szóban már megvan. A nagy probléma, hogy nagyon különböző szintről és filozófiával indultak az egyes országok abban a tekintetben, hogy mit tudnak reálisan megvalósítani. Mindeközben a geopolitikai felfogások ütköznek a klímaszempontokkal, és ha ebben nem történik változás, akkor nem egy zéró, hanem egy negatív végösszegű játszmáról beszélhetünk.

Tálos Péter, a Foxconn csoport európai alelnöke szerint a fosszilis energiához még mindig olcsón és könnyen hozzá lehet jutni, ezért nincs kellő innováció a zöldterületeken. Ez pedig racionális gazdasági döntés: Kína egyértelműen ezen az úton jár. Amíg ebben nincs változás, addig az innováció nem fog felpörögni.

Sokkal verseny- és exportképesebb, valamint jobban és olcsóbban finanszírozható vállalatokat eredményezhet az ESG-törvény – véli a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) ESG-igazgatója. Molnár Csaba Gábor szerint a hivatal által ellenőrzött módon terjeszti ki a szabályozás a fenntarthatósági minősítések rendszerét.

Elvárás a felelősségteljesen működő vállalkozás

Gonda Bence, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) stratégiai elnökhelyettese előadásában számos fontos részletet osztott meg a hazai ESG-szabályozás, illetve a Hatóság szerepe kapcsán. Az általa idézett kutatás szerint az év elején még a hazai lakosság mindössze 17 százaléka hallott az ESG témáról, mégis szinte mindenkinek – a megkérdezettek 95 százalékának – fontos, hogy a cégek felelősséggel működjenek, elkerüljék vagy csökkentsék működésük káros hatásait. Előadásában kiemelte, hogy fontos megtalálni a megfelelő egyensúlyt a társadalmi igények, az üzleti szereplők elvárásai, a jogalkotói és a szakmai igények között.

A 2023 végén elfogadott, fenntartható fejlődés elveit követő, ez évtől hatályos hazai ESG-törvény kapcsán elmondta, hogy „a törvény célja, hogy az európai uniós és a tagállamok jogalkotására reflektálva támogassa a magyar vállalatok versenyképességét, csökkentse a külső szereplők fokozódó információs igényét, az ESG adatszolgáltatásra és minősítésre való felkészülést segítve pedig biztosítsa a kiszámítható gazdasági tervezésüket.” A beszámolási kötelezettség során is figyelemmel van a szabályozás a fokozatos bevezetésre, a megfelelő felkészülési idő biztosítására.

A Hatóság számára kiemelt fontos, hogy a Magyarországon működő vállalkozások a legmagasabb szakmai sztenderdeknek megfelelő közreműködőkkel dolgozhassanak, így az SZTFH feladatai közé tartozik az ESG tanácsadók, tanúsítók és ESG szoftverek akkreditációja és nyilvántartása. A vállalati terhek csökkentését szolgálja az egységes ESG kérdőív minimumkövetelményeinek meghatározása, valamint a felhasználóbarát adatszolgáltatást és felhasználást lehetővé tévő ESG menedzsment platform kialakítása is.

Az ESG-törvény és a fenntartható fejlődés lehetőség, nem teher

Dobos Balázs, a Makronóm Intézet szakmai igazgatója a hazai beszállító középvállalatok előtt álló feladatokról és lehetőségekről tartott előadásában hangsúlyozta: a magyar ESG-törvény előremutató, mert nem egy újabb adminisztratív terhet ró a cégekre, hanem szakmai és pénzügyi segítséget irányoz elő egy olyan dolog megvalósításához, amelynek révén úgy a befektetők, mint a vevők felé a bizalmat tudják erősíteni a hazai vállalkozások.

Bókay Márton, a Nemzetgazdasági Minisztérium nemzeti fejlesztés-finanszírozásért felelős helyettes államtitkára szerint az első tapasztalatok örvendetesek az ESG-törvénnyel kapcsolatban, és nagy érdeklődés övezte a jogszabályalkotást. Egyértelművé tették, hogy mi vonatkozik a banki szereplőkre és mi nem. Elég nagy a nyomás a hazai beszállítói láncokon külföldről, ezért kezdődött el a törvényalkotás, hogy legyen itthoni érdekérvényesítésre lehetőség.

Máté-Tóth István, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgató-helyettese szerint a nagyvállalati szegmensből nézve is pozitív a visszajelzés. A fenntarthatósági követelményekkel már korán szembesültek, és kifejezetten erős volt a fogékonyság a téma iránt. Minden olyan cég, amelynek van zöldfinanszírozási keretrendszere, jobban érzi, hogy milyen kockázatokkal szembesül.

A zöld finanszírozás kihívásokkal jár

Nyisztor Péter, az MBH Bank középvállalati üzletágának ügyvezető igazgatója szerint jelenleg az igazán vonzó zöldfinanszírozási termék az állam által támogatott. Ha a kamatszintek megfelelően csökkennek, akkor van értelme terméket fejleszteni, hiszen lesz hozzáadott értéke.

Gyeney Márk, az MVM Zrt. finanszírozási osztályvezetője szerint a zöldkötvény-kibocsátás egy újdonság volt, de a tőkepiaci jelenlét is a közelmúltra nyúlik vissza. A finanszírozási zöldkeretrendszer összeállítása jelentette a legnagyobb kihívást, ami azt határozta meg, hogy a bevont forrásokat milyen célokra tudják felhasználni. A kibocsátás viszont sikeresnek könyvelhető el, több szempontból: egynapos marketingkampánnyal sikerült piacra lépni, zöldkötvénydíjat nyertek, és az összes beruházás, ami bekerült a kötvényekbe, mind megfelel az EU-s taxonómiaelvárásnak.

Molnár Csaba Gábor, az SZTFH ESG-igazgatója szerint az első és legfontosabb cél, hogy ne terheljék túlzottan sok adminisztrációval a vállalatokat: ezt úgy próbálják elérni, hogy igyekeznek a részletszabályok kidolgozásakor is figyelembe venni a piaci igényeket, visszajelzéseket. A hatóság és az állam célja, hogy a megfelelés időszakában az érintettek „ne sodródjanak ki a kanyarban”, hanem valódi versenyképességi előnyre tegyenek szert.

Szemléletformálás és a fenntartható fejlődés

Szege György, az MBH Bank ESG- és fenntarthatósági vezetője elmondta, hogy banki oldalról az MNB felügyeli a zöld pénzügyi tevékenyégeket, melyhez kiadott egy zöld ajánlást, de valójában az ESG-törvény mindent átsző. Véleménye szerint idő kell ahhoz, hogy a szemléletformálást átvigyék a rendszeren. Sok oldalról érinti az MBH-t a szabályozás: figyelni kell a piaci részesedésük megtartására, és közben úgy bekérniük az adatokat az ügyfelekről, hogy ne terheljék túlzott papírmunkával a vállalkozókat.

Simon András, a Siemens Zrt. fenntarthatósági szakértője szerint unikális a helyzet, meg kell felelni az ESG kritériumainak, de sok segítséget tudnak adni a technológiájukkal. Ipari szereplőként kifejezetten az ipart térképezték fel, és a segítő szándékukat is ehhez hangolják. A Siemens évtizedek óta próbál az edukáció útján járni. Üzleti szempontból ehhez igazítják a stratégiájukat, hogy a támogatás mindkét félnek megfelelő legyen.

Dr. Tomaj Balázs, a Kinstellar Budapest energiajogi csoportjának szenior ügyvédje szerint nagyon sokan jelentős vállalati transzformáció előtt állnak. Az ESG hazai és EU-s szabályrendszere egyelőre alakulóban van, és még nem ismert minden részlet. Át kell tekinteniük a rendszereiket, hogy a fenntarthatósági szempontú átvilágításnak eleget tudjanak tenni, mert nemcsak a vállalatokat, de a gazdaság egészét fogja érinteni.