Fenntarthatóbb a női gazdálkodók hozzáállása

Bár a nők fenntarthatóbb elveket követnek, környezettudatosabban gazdálkodnak, mint a férfiak, mégis folyamatosan akadályokba ütköznek. Erre az egyenlőtlenségre világított rá a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (HUN-REN KRTK) kutatója szlovén és magyar példán keresztül. A kutatók azt is elárulják, milyen intézkedésekkel lehetne csökkenteni a nemek közötti különbségeket.

A kutatók leszögezik, az agrár-környezetgazdálkodási támogatások (AKG) bevezetése az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) keretében kulcsfontosságú lépés volt az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése és a fenntartható mezőgazdaság előmozdítása szempontjából. Azonban szerintük eddig kevés figyelem irányult a támogatások nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatására – ezt vizsgálták a szlovén és a magyar mezőgazdasági tapasztalatok alapján.

Az eredmények rámutatnak arra, hogy a nők által irányított mezőgazdasági gazdaságok fenntarthatóbb elveket követnek, környezettudatosabbak, mint a férfiak által vezetettek, mind az agrár-környezetgazdálkodási intézkedések elfogadása, mind azok alkalmazási intenzitása szempontjából.

A kutatásból kiderül ugyanis, hogy a női gazdálkodók mindkét országban nagyon elkötelezettek a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok iránt.

Sőt, gyakran előtérbe helyezik a diverzifikációt, az ökológiai gazdálkodást és az erőforrások hosszú távú fenntartható kezelését,

ezek pedig szorosan illeszkednek az AKG célkitűzéseihez. Ugyanakkor rendszerszintű egyenlőtlenségek korlátozzák őket ezeknek a gyakorlatoknak a szélesebb körű alkalmazásában.

A női gazdák többek között falakba ütközhetnek a földtulajdonlásban, hitelhez jutásban és technikai képzésben is. Magyarországon a strukturális hátrányok – például a kisebb gazdaságméretek és a korlátozott erőforrások – is akadályozzák a női gazdálkodókat abban, hogy teljes mértékben kihasználják az agrár-környezetgazdálkodási támogatások előnyeit, írják a kutatók.

Fenntarthatóbb szemlélet – de mi szükséges az arányok javulásához?

Ahhoz, hogy ezek az arányok javulhassanak, és a női gazdálkodók is hasonló feltételekkel pályázhassanak a támogatásokra, vagy valósíthassanak meg mezőgazdasági fejlesztéseket, a kutatók szerint több fontos elemet is be kellene emelni az alapvető mezőgazdasági szemléletmódba és a pályázati szempontokba.

Többek között nemek szerinti bontású adatokat kellene gyűjteni és elemezni annak érdekében, hogy a döntéshozók megértsék a női gazdálkodók specifikus kihívásait. Ezen felül olyan pénzügyi ösztönzőket kellene kialakítani, amelyek kifejezetten a nők által vezetett gazdaságokat támogatják. Például úgy lehetne átalakítani a rendszert, hogy jutalmazzák az organikus gazdálkodást, az agrárerdészetet és a zöld vállalkozási diverzifikációs tevékenységeket, amelyeket a női gazdálkodók gyakran előnyben részesítenek.

Célzott oktatási programok kellenek

A célzott oktatási és képzési programokba való befektetés ugyanolyan fontos, mint a fenti változtatások, hangsúlyozzák a kutatók. Szlovéniában például az oktatással kapcsolatos intézkedések már bizonyítottan hatékonyak, és lehetővé tették a női gazdálkodóknak, hogy kiváló eredményeket érjenek el a zöld vállalkozásfejlesztés terén.

Összességében az erőforrásokhoz való hozzáférés javítása lehetővé tenné a nők számára, hogy bővítsék gazdaságukat, és olyan innovatív, fenntartható gyakorlatokat vezessenek be, amelyek összhangban állnak az AKG célkitűzéseivel. A kutatók szerint a nemek közötti egyenlőtlenségek csökkentése a gazdaságok vezetői szerepeiben kulcsfontosságú lehet az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség és a fenntartható fejlődés előmozdításában.

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

A fotó illusztráció – kép: Freepik

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol a fentarthatóbb gazdálkodás témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/