A fenntarthatósági célok sérülhetnek: súlyos rézhiány várható

A fenntarthatósági célok is érintve lesznek, hogyha a mesterséges intelligencia (MI) és az adatközpontok terjedése okán újra megnövekvő rézkereslet 2030-ra akár további egymillió tonnával is növekedhet a jelenlegi 26 millióról, a rézhiány jelenségét erősítve – állítja egy tanulmány.

A fentiek a Trafigura árupiaci kereskedő idén tavaszi jóslatai, amelyet a Reuters hírügynökség idézett. Ezek szerint

az évtized végére súlyosbodhat a ma is meglévő rézhiány.

Az energiaátmenet, amely magában foglalja az elektromos járműveket és a megújuló energia technológiáit, várhatóan hatalmas növekedést generál a réz fogyasztásában a következő évek során, ahogy a világ a szén-dioxid-kibocsátás megszüntetése felé halad.

A fenntarthatósági célok is érintve lehetnek, ha rézhiány lesz

„Ha megnézzük a keresletet, amely az adatközpontokból és hozzá kapcsolódóan manapság főként az MI növekedésből származik; és, mint ismert az adatközpontok sok rezet használnak, a több adatközpont pedig több réz-igényt jelent”

–  mondta el Saad Rahim, a svájci székhelyű Trafigura vezető közgazdásza a Financial Times Global Commodities Summiton, idén tavasszal Lausanne-ban.

A most említett plusz egymillió tonna ráadásul azon felüli igény, amit amúgy is „négy-öt millió tonnás hiánnyal becsültünk eddig 2030-ra”, mondta Rahim. „Ezt sokan valóban bele sem számolják a kínálati és keresleti egyensúlyokba” – tette hozzá a szakértő.

Hogyan alakul a rézhiány, mit jelent ez majd a fenntarthatósági célok kapcsán?

Rahim nem mondta, mekkora lesz a globális rézkereslet 2030-ban. A globális rézkeresletet idén körülbelül 26 millió tonnára becsülik, míg a Reuters által januárban közzétett felmérés azt mutatta, hogy a rézpiaci hiány 2025-re a jelenlegi 35 000 tonnáról 100 000 tonna feletti szintre emelkedik.

Kína a világ legnagyobb réztermelője és fogyasztója. Emellett számos más ipari fém globális ellátását is uralja, amelyek az energiaátmenethez szükségesek: ez nyugati vezetők számára aggodalomra ad okot

– mégpedig a nettó nulla célok elérésével kapcsolatban.

„Az a félelmem, hogy a geopolitikai feszültségek fokozódása lelassítja a zöld átmenetet”

– mondta Beata Javorcik, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezető közgazdásza.

„Kína ellenőrzi a kritikus nyersanyagok nagy részének termelését, míg a Nyugat és szövetségesei viszonylag kis részben rendelkeznek néhány ilyen kritikus nyersanyag felett.” – fejtette ki Javorcik, aki az elektromos járművek akkumulátoraihoz szükséges ritkaföldfémeket és grafitot említette első helyen. Ezek termelését ugyanis szinte teljes egészében Kína uralja.