A zöld célok is veszélyben: durva rézhiány közeleg!

A fenntarthatósági célok is sérülhetnek: egy tanulmány szerint a mesterséges intelligencia (MI vagy AI) és az adatközpontok térnyerése, valamint a chipek iránti kereslet fokozódása révén a globális rézigény 2030-ra akár további egymillió tonnával is emelkedhet a jelenlegi 26 millió tonnás szintről, tovább súlyosbítva a rézhiány már meglévő problémáját.

A Trafigura árupiaci kereskedő idei előrejelzései szerint, melyeket a Reuters hírügynökség közölt, a jelenlegi rézhiány a 2020-as évtized végére súlyosbodhat.

Az elektromos járművek és a megújuló energia technológiáinak térnyerésével együtt járó energiaátmenet várhatóan jelentős növekedést idéz elő a réz iránti keresletben, ahogy a világ a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére törekszik.

A fenntarthatósági célok megvalósítása is sérülhet

„Az adatközpontok és különösen a mesterséges intelligencia fejlődése erős keresletet támaszt a réz iránt; mivel az adatközpontok nagy mennyiségű rezet igényelnek, a bővülésükkel párhuzamosan a rézigény is tovább nő” – nyilatkozta Saad Rahim, a Trafigura vezető közgazdásza idén tavasszal a Financial Times Global Commodities Summiton, Lausanne-ban.

Rahim szerint az említett további egymillió tonnás keresletnövekedés az addigra már becsült, négy-öt millió tonnás rézhiányon felül jelentkezik, amelyet sok szakértő még figyelmen kívül hagy a kínálati-keresleti egyensúly számításainál.

Hogyan befolyásolhatja mindez a fenntarthatósági célok teljesítését?

Rahim pontos becslést nem adott a globális rézigény 2030-as szintjére vonatkozóan. Jelenleg a világ rézkereslete 26 millió tonnára tehető, a Reuters korábbi jelentése szerint pedig a rézpiaci hiány 2025-re a jelenlegi 35 000 tonnáról 100 000 tonna fölé emelkedhet.

Kína, amely a világ vezető réztermelője és felhasználója, számos más fontos ipari fém piacát is uralja, amelyek nélkülözhetetlenek az energiaátmenethez, ami nyugati döntéshozók számára aggodalomra ad okot – különös tekintettel a nettó nulla kibocsátási célkitűzések megvalósítására.

„Az a félelmem, hogy a növekvő geopolitikai feszültségek hátráltathatják a zöld átmenetet” – fogalmazott Beata Javorcik, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezető közgazdásza.

„Kína ellenőrzi a kritikus nyersanyagok nagy részének termelését, míg a Nyugat és szövetségesei viszonylag kis részben rendelkeznek néhány ilyen kritikus nyersanyag felett.”

– fejtette ki Javorcik, aki az elektromos járművek akkumulátoraihoz szükséges ritkaföldfémeket és grafitot említette első helyen. Ezek termelését ugyanis szinte teljes egészében Kína uralja.

Fotó (illusztráció) – Freepik

Kapcsolódó cikkünk:

https://green.hu/cikkek/ujrahasznositas-varosi-banyaszat/