Fogyassz, fogyassz, és megint csak: fogyassz?!

Fogyassz és fogyassz nap, mint nap, persze minél többet! A Black Friday akciók közeledtével újra aktuális a kérdés: a modern fogyasztói társadalom örökmozgó mókuskerekéből való kiszakadás sokak számára csak egy távoli álomnak tűnik. Pedig a „fogyassz mantrának” egy, a fenntarthatóságért küzdő, tudatos embernek azért legtöbbször ellent kell tudni állnia, nem igaz? Véleménycikkünk következik.

A Black Friday és az ahhoz hasonló vásárlási akciók sokak számára a modern fogyasztói társadalom egyik legismertebb jelenségei. A „fogyassz” mantrája egyfajta önként vállalt függőségként jelenik meg, amelyet a reklámok, a közösségi média és a folyamatos akciók csak tovább erősítenek. Az emberek folyamatosan azt érzik, hogy vásárlásra ösztönzik őket, és hogy boldogságukat és sikerüket az új termékek megszerzésével mérhetik.

A fenntarthatóságért és a tudatos fogyasztásért küzdők számára ez a mentalitás komoly kihívást jelent.

A modern társadalomban egyre többen vannak, akik tudatosan próbálnak ellenállni a vásárlás pszichológiai csapdáinak, és felismerik, hogy az anyagi javak felhalmozása nem vezet tartós elégedettséghez.

Egy fenntarthatóságra törekvő életmód azt kívánja, hogy tudatosabban válasszunk, kevesebbet fogyasszunk, és az általunk megvásárolt termékek hosszú távú értékére helyezzük a hangsúlyt.

Azonban a Black Friday-szerű eseményekkel szemben ellenállni nem könnyű, hiszen a reklámipar rendkívül ügyesen használja ki az emberek félelmét attól, hogy kimaradnak valamiből (FOMO – Fear Of Missing Out). Ezzel szemben egy tudatos, fenntartható fogyasztói magatartás azt követelné meg, hogy kérdéseket tegyünk fel magunknak: Valóban szükségem van erre a termékre? Hogyan befolyásolja a bolygót vagy az embertársaimat ez a vásárlás?

Az ilyen események során nemcsak a vásárlói függőség válik kézzelfoghatóvá, de a túltermelés és pazarlás is, amely komoly környezeti problémákat okoz. A fast fashion vagy a gyorsan elavuló elektronikai eszközök például nemcsak az erőforrásokat merítik ki, de hozzájárulnak a hulladékképződés és a károsanyag-kibocsátás növekedéséhez is. Egy tudatos ember számára tehát a Black Friday nem csupán egy jó ajánlatokat kínáló nap, hanem egy szimbolikus kihívás is: vajon meg tudja állni, hogy ne essen bele a túlzott fogyasztás csapdájába?

A tudatos fogyasztás nehéz feladat egy olyan világban, amely a vásárlás örömét minden sarkon elénk tárja, hosszú távon sokkal többet nyerhetünk vele. A felelős fogyasztói hozzáállás nemcsak a környezetet védi, de saját mentális jólétünkre is pozitív hatással lehet. Ha nem hagyjuk, hogy a vásárlás legyen az életünk központja, sokkal jobban tudunk fókuszálni a valóban fontos dolgokra, mint a kapcsolatokra, az egészségre vagy a személyes fejlődésre.

Fogyassz – erről szól ma minden…

Ugyanakkor az átlagember életében a fogyasztás központi szerepet kap. Gondoljunk csak bele, mennyi mindent vásárolunk meg egy hipermarketben, ahol már a hatalmas bevásárlókocsik önmagukban arra ösztönöznek minket, hogy minél többet töltsünk meg óriási térfogatukból. Egyre gyakrabban ráadásul bankkártyával vagy hitelkártyával fizetünk, kevésbé érzékelve a pénz zizegését, a megfogható készpénz költésének, kiadásának valódi érzetét – ami még egy lapáttal rátesz a jelenségre. És még csak nem is kell túlfutni a hitelkeretünkön ehhez.

Ez a „fogyassz és fogyassz mantra” aztán az egyre szélsőségesebb, egyre türelmetlenebb és mértéktelenebb fogyasztási szokásaink folyamatos, egyre inkább felkorbácsolt kiéléséhez vezet, anélkül, hogy valóban szükségünk lenne minden megvásárolt tárgyra (illetve akár szolgáltatásra), vagy azok nagyobb részére.

Fogyassz, de ne feleslegesen!

Vegyük például a lakásunkban található tárgyakat. Készítsünk – akár gyorsan fejben – egy rövid listát a szobánkban lévő első 20 tárgyról, ami körülvesz minket. Ezután dőljünk hátra és értékeljük, mennyire szükségesek ezek a mindennapjainkhoz. Mennyire gyakran cseréljük le őket, és vajon tényleg szükségünk van-e minden új beszerzésre? Gondoljunk a bútorokra, a televízióra, a mobiltelefonra, a konyhai eszközökre vagy akár a lakásdekorációkra, mondjuk a húsvéti kis dísztárgyakra…. Mennyi mindent vásárolunk és fogyasztunk feleslegesen? Mennyi hasonló tárgy volt 50 vagy 100 évvel ezelőtt egy egyszerű, vidéki házban?

A fogyasztás ezen formái köré a kapitalizmus persze hatalmas iparágakat épített ki, amelyek mind arra ösztönöznek minket, hogy

folyamatosan vásároljunk és akkor is folyton újabb, divatosabb termékeket szerezzünk be, ha a régi még bőven használható, vagy könnyen javítható, felújítható lenne.

Ha ráadásul valami elromlik vagy eltörik, gyakran nem javítjuk meg, hanem eldobjuk és újat vásárolunk helyette. (Persze tudjuk jól: úgy is van kitalálva a fogyasztói világ, hogy lehetőleg ne is érje meg megjavíttatni az adott gépet, tárgyat, stb.) Ez nemcsak pénztárcánkra, hanem a környezetünkre is negatív hatással van. Ha például egy háztartási eszközt nem kellene egy apró hiba miatt kidobni, ahogyan egy autót nem cserélnénk le csak azért, mert már nem divatos, az jelentősen csökkentené a fogyasztásunk környezeti hatását.

Közhely a „fogyassz mantra”, ám sajnos nem tudatosul bennünk eléggé

Mindez a fogyassz világ, amit fent vázoltunk, ma szerencsére közhelyesnek tűnhet, de a lényegen nem változtat.

Körülvesz minket a felesleges tárgyak sokasága, amelyek csak emlékeztetnek minket a múlt túlfogyasztására. Fontos tehát, hogy alaposan elgondolkodjunk a vásárlásainkon. Különösen a nagyobb beruházások esetén alaposan meg kell fontolnunk, valóban szükségünk van-e az adott tárgyra, legyen tehát az bármilyen cikk vagy szolgáltatás. Gondoljunk hitelből vásárolt cikkekre is: vajon valóban szükségünk van mindenre, amit megvásárolunk, vagy csak a lelkiismeretünk könnyítése és az új divatos holmik megszerzése a cél?

Ne legyünk persze túl szigorúak magunkhoz, egyszer-egyszer elcsábulhatunk, de, ha lehet, válasszunk olyan terméket a több közül, amelynek feltehetően kisebb a karbonlábnyoma.

Megjegyzés: ha hiszik, ha nem, sok-sok éve erről a témáról (beleértve a termékek élettartamának növelését) EU-s törvényhozási és tanulmány-írási láz is tanúskodik. Persze az EU parlament szemben megy itt a világ „rendjével” és „trendjével”, szóval nincsen könnyű dolga a brüsszeli képviselőknek sem.

Mindenesetre azt vallom, hogy a környezetvédelem ott kezdődik, hogy mi magunk, az egyéni életünkben, elsősorban magánemberként, vagy esetleg vállalkozóként, üzleti- vagy más döntéshozóként, tudatosak vagyunk a fentiekre, nem igaz?

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol a tudatos vásárlás, a fogyassz mantra témaköréről!

https://www.facebook.com/greenponthu/