Gubacsok, a titokzatos kis ökoszisztémák

Aki gyakran járja a természetet, az biztosan találkozott már a növényeken vagy az avarban látható különös, gömb alakú, furcsa külsejű képződményekkel. Cikkünkben a gubacsok titokzatos világába pillantottunk bele.

De mi is pontosan a gubacs?

A gubacs nem más, mint a növényi szövetekben kifejlődő rendellenes sejtszaporulat, illetve sejtméret-növekedés, amely valamilyen más élő szervezet (vírus, baktérium, gomba, fonalféreg, rovar, atka stb.) tevékenységének hatására jön létre. A gubacsot okozó szervezetek különböző kémiai anyagokat bocsájtanak ki, melynek hatására a növény a sejtjeinek méretének vagy azok számának növelésével rendellenes növekedési struktúrát hoz létre.

A gubacsok számos különböző méretben és formában fordulhatnak elő attól függően, hogy mi okozta őket. Leggyakrabban tölgyerdőkben találkozhatunk ezekkel a képződményekkel, melyeket a különböző gubacsdarazsak okoznak, ráadásul hazánkban körülbelül 90 gubacsdarázs-faj kötődik a tölgyekhez.

Hogy néz ki egy gubacs?

Általánosságban elmondható, hogy minden gubacsot okozó faj egyedi, csak rá jellemző kinézetű képződményt hoz létre, de vannak olyan darázsfajok is, amelyek két nemzedéke két különböző gubacsot alakítanak ki. A méretük az egészen aprótól a tenyérnyiig változhat, lehetnek sima gömb felületűek vagy hegyesek, tüskések, fonalasak: a változatosságuk tényleg lenyűgöző. A gubacs fejlődhet a növény levelein, rügyein, makkján, vagy akár mélyen a talajfeszín alatt is. Abban is eltérőek, hogy hány lárva lakik bennük: az egykamrás gubacsokban egyetlen lakó található, de a többkamrás lakosztályokban akár több száz lárva is fejlődhet.

Medúzafej-gubacsdarázs gubacsa Fotó: szerkesztőség

A biodiverzitás apró bunkerei

A gubacsdarázs anya belehelyezi a petéit a növény egyik részébe (pl. a tölgy gubacsdarázs megszúrja a kocsányos tölgy rügyét), majd az itt kikelő lárva az általa kibocsájtott kémiai jelek által elindítja a rendellenes szövetburjánzást, ezáltal kialakul a gubacs, melynek belseje táplálékot, külső része pedig védelmet ad nekik a fejlődésük alatt. Ám nagyon sokszor nemcsak a gubacsdarázs lárvái laknak ezekben a gömbhotelekben, hanem akár 5-6 másik rovarfaj (hártyásszárnyúak ormányos bogarak, lepkék) 30-40 egyede is kifejlődhet itt. Ezek között pedig olyanok is akadnak, amelyek sehol máshol nem tudnának felcseperedni.

A társbérlők általában jól megvannak egymással, ám akadnak köztük olyanok is akadnak (például parazitoid fémfürkészek), akik az eredeti lakó életére törnek és elfoglalják a kényelmes otthonukat. Ez ellen a gubacsdarazsak úgy próbálnak meg védekezni, hogy tüskésre vagy szúrósra, esetleg ragacsosra fejlesztik a gubacsokat, hogy minél nehezebben férjen hozzá az ellenfelük.

Nagy magyargubacs Fotó: Ambrus András Phd, Forrás: https://www.izeltlabuak.hu/ Licence: CC BY 4.0 – Attribution 4.0 International

Tudta? A nagy magyargubacsot a mai napig használják a cserkész nyakkendők díszeként.

Gubacs a történelemben

Ma már nem is gondolnánk, hogy ezeknek a kis göböknek milyen nagy jelentőségük volt a régmúltban. Magas tannin- és csersavtartalma miatt tintakészítésre, bőrcserzésre vagy textilfestésre használták, ráadásul hazánkból igen nagy mennyiséget exportáltak Európa más országaiba. Ezen kívül a népi gyógyászatban is előszeretettel alkalmazták, ugyanis a félbevágott gubacsok kiválóan fertőtlenítették a vérző sebeket.

Kiemelt kép: szerkesztőség

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/