Magyar innováció segít megelőzni a tömeges halpusztulást

A halpusztulást csökkenteni hivatott, egyedülálló vízmonitorozó rendszert mutatott be a 30. FeHoVa kiállításon az MBH Bank és a MA-HAL.

Magyarországon és Európában is egyedülálló vízminőség-monitorozó és korai előrejelző rendszert mutatott be a jubileumi, 30. FeHoVa kiállításon február 8. és 11. között az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága és szakmai partnere, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL).

A teljes egészében hazai fejlesztésű rendszer egyik legfőbb előnye, hogy segít előre jelezni a tömeges halpusztulást kiváltó oxigénhiányos állapotot a tavakban, ezáltal lehetőséget adva a megelőző beavatkozásra. Emellett eredményesebb gazdálkodást tehet lehetővé, és alapját jelentheti a fenntarthatósági célok meghatározásának is.

Magyarországon 2022-es adatok szerint a haltermelés céljából üzemeltetett tóterületek nagysága csaknem 26 700 hektár volt. Évente mintegy 20-22 ezer tonna halat termelnek

– döntő mennyiségben pontyot –, ennek 80 százalékát az Alföldön és a Dél-Dunántúlon, a legnagyobb mennyiségben Bács-Kiskunban, Jász-Nagykun-Szolnokban és Hajdú-Biharban. „A halászat és a halgazdálkodás 2022-ben 20,8 milliárd forint értékű kibocsátást generált. Az időjárási körülmények – például az aszály – hatására, és a halastavak állapota miatt azonban minden gazdaságban előfordulhat halpusztulás.

Egy-egy ilyen havária az állomány 5-15 százalékát is érintheti a tóegységekben, jelentős károkat okozva.

A termelés és az ellátás biztonságának fenntartása, valamint a halastavak környezeti értékének megóvása szempontjából tehát rendkívül fontos feladat a vízminőség nyomon követése” – hangsúlyozta Dr. Mezei Dávid, a hitelintézet agrár- és uniós kapcsolatokért felelős vezetője és Timmel Ede, a MA-HAL ügyvezető igazgatója.

Miben segít a halpusztulást elkerülni hivatott találmány?

A WALISE autonóm profilozó bója egyedülálló módon a felszíni vizek teljes vízoszlopát képes vizsgálni, centiméteres felbontásban is. Az innovatív szerkezet energetikailag önellátó, és akár a teljes szezonban emberi felügyelet nélkül tud működni, éjjel-nappal.

Szükség esetén pedig jelez, riaszt, és ha kell, be is avatkozik, hogy időben meg lehessen tenni a szükséges lépéseket a haváriahelyzet, így a halpusztulás elhárítására.

A halpusztulást csökkenteni hivatott rendszer beköthető például a levegőztetés szabályozását végző berendezések vezérlésébe is. Üzemeltetése és karbantartása egyszerű, vízen elvégezhető.

A bója a halpusztulást csökkentő hatása mellett biztonságosabb és eredményesebb gazdálkodást tehet lehetővé azáltal, hogy valós időben és élőmunkaigény nélkül láthatóvá teszi a vízben zajló folyamatokat, így a halgazdálkodás és a környezeti szélsőségek hatásait is.

Magyar tavakban és folyókban tesztelték a bóját, ami a halpusztulást csökkenti

Mindemellett tényszerű alapja lehet a fenntartható gazdálkodást megalapozó fejlesztési célok meghatározásának, és e célok adatokkal való alátámasztásának is. A bóját 2023-ban olyan nagyobb vizeken tesztelték, mint a Kis-Balaton, a Velencei-tó, a Maconkai-víztározó és a Dinnyési-halgazdaság termelőtava, de sok egyéb helyszínen is kipróbálták. A validálások pozitív eredményeként idén már megnyílhat a lehetőség a piacra vezetésére is, átalakítva pedig az agrárium olyan területein is használható, mint a szántóföldi növénytermesztés vagy a szőlészetek.
Ez a halpusztulást csökkentő rendszer „komoly segítséget jelenthet azoknak a tavi és természetesvízi halgazdálkodóknak, akik sikeresen és fenntartható módon akarnak megfelelni a klímaváltozás kihívásainak és a piac igényeinek, és egyúttal meg akarják óvni a halasvizek biodiverzitását is” – mondta Szabó Ferenc, az eszközt megalkotó ESH Kft. fejlesztési igazgatója, kiemelve, hogy a rendszer műszerészek, informatikus mérnökök, agrármérnökök és biológus szakértők közös gondolkodásának és többéves fejlesztőmunkájának eredménye.

A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) és az MBH Bank együttműködésének – amelynek keretében a bóját is bemutatták – legfőbb célja a magyar haltenyésztés hatékonyabb banki finanszírozása, versenyképességének növelése, ezzel összefüggésben pedig a hazai tenyésztésű édesvízi halak fogyasztásának népszerűsítése is.

„Mindennek pedig a termelés biztonsága az egyik alapja, amelynek fenntartásában fontos szerepe van a technológiának és az innovációnak”

– hangsúlyozta Dr. Mezei Dávid. Hozzáfűzte, hogy az MBH Bank a halágazat számára hamarosan megnyíló európai uniós pályázatok finanszírozása révén is jelentős szerepet kíván betölteni a halgazdálkodás további fejlődésében. A MAHOP+ program hozzávetőleg 20 milliárd forintos keretében gépkorszerűsítésre, termelési célú beruházások megvalósítására, és a termékpálya diverzifikációjának részeként a feldolgozókapacitások fejlesztésére is lehetőség nyílik majd.

*

A hír forrása: MBH Bank, fotó: Unsplash