Hatalmasat lép Budapest az élelmiszerpazarlás ellen
Budapest egymillió dolláros nemzetközi támogatást nyert el egy új városi élelmiszer-elosztási modell megvalósítására – jelentette be a Főpolgármesteri Hivatal a Bloomberg Philanthropies 2025–2026-os Mayors Challenge programja kapcsán.
A kezdeményezés célja, hogy a fővárosi piacokon keletkező, el nem adott, de fogyasztásra még alkalmas zöldségeket és gyümölcsöket szervezetten feldolgozzák, majd a közétkeztetésben hasznosítsák. A Fővárosi Feldolgozóközpont létrehozása nemcsak környezetvédelmi, hanem szociális és gazdasági szempontból is mérföldkő lehet.
Jön a Fővárosi Feldolgozóközpont
A Főpolgármesteri Hivatal közlése szerint Budapesten az élelmiszerárak az elmúlt hat évben 81 százalékkal emelkedtek, ami az Európai Unió országai között a legmagasabb növekedés. A drágulás különösen érzékenyen érinti a közétkeztetést: az önkormányzat számára egyre nagyobb kihívást jelent megfizethető, ugyanakkor egészséges és változatos menüt biztosítani az intézményekben. Ezzel párhuzamosan
évente akár 135 ezer tonna friss zöldség és gyümölcs marad eladatlan a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő piacokon.
Ezek az élelmiszerek jellemzően nem minőségi problémák miatt maradnak meg, hanem logisztikai, keresleti vagy értékesítési okokból.
A most induló program erre a kettős problémára ad választ. A következő két évben megvalósuló Feldolgozóközpont az el nem adott, de még fogyasztható alapanyagokat félig kész vagy kész termékekké alakítja. Ezek az ételek aztán visszakerülhetnek a fővárosi közétkeztetés rendszerébe.
Újrafeldolgozás a gyakorlatban
A Fővárosi Önkormányzat fenntartásában közel húsz idősotthon és számos szociális intézmény működik, az Étkeztetési Szolgáltató Gazdálkodó Szervezet (ÉSZGSZ) pedig közel száz konyhán keresztül több mint 16 ezer diákot és mintegy 2000 felnőttet lát el, akár napi háromszori étkezéssel. Évente több mint 1,7 millió adag ételt szolgálnak fel – így már kis arányú alapanyag-megtakarítás is jelentős hatással lehet a költségekre és az ellátás minőségére.
A kezdeményezés környezetvédelmi jelentősége sem elhanyagolható. Az élelmiszerpazarlás globális szinten is komoly probléma, hiszen az előállított élelmiszer jelentős része végül hulladékként végzi, miközben az élelmiszer-termelés jelentős erőforrásokat – vizet, energiát, földterületet – igényel.
A budapesti modell a körforgásos gazdaság elveire épít: a már megtermelt élelmiszer nem hulladékként, hanem erőforrásként jelenik meg újra a rendszerben.
Nemzetközi szinten is figyelemre méltó elismerés, hogy Budapest bekerült a Bloomberg Philanthropies Mayors Challenge 24 díjazott városa közé. A program több mint egy évtizede ösztönzi a városi innovációt, és az eddigi öt forduló során 38 város kapott támogatást olyan megoldások megvalósítására, amelyek később világszerte terjedtek el.
A közlemény szerint a korábbi nyertes projektek mára 337 városban, mintegy 100 millió ember életminőségére voltak mérhető hatással. A mostani fordulóban Budapest olyan városokkal került egy listára, mint Barcelona, Belfast, Fokváros, Rio de Janeiro vagy Toronto.
A Fővárosi Feldolgozóközpont így egyszerre jelent helyi szintű gyakorlati megoldást és nemzetközi szinten is releváns innovációt. Ha a program sikeres lesz, Budapest nemcsak saját intézményeiben csökkentheti az élelmiszerpazarlást és a költségeket, hanem példát is mutathat más nagyvárosok számára arra, hogyan lehet a fenntarthatóságot, a szociális felelősséget és a gazdasági racionalitást egyetlen rendszerben összehangolni.
Forrás: MTI
Nyitókép: Freepik
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
