Ne égessen, inkább építsen: íme a holtfasövény!

Mi az a holtfasövény? Az őszi kerti munkák során gyakran jelentős mennyiségű ág és gally gyűlik össze, amelyektől sokan égetés útján próbálnak megszabadulni. Ez azonban igen káros a környezetre és az egészségünkre is, ráadásul sokkal jobban tesszük, ha ezt a felesleget inkább újrahasznosítjuk.

Holtfasövény – no, de mi is az? Ahogyan az erdőkben, úgy a saját kertünkben is igen fontos a holtfák jelenléte. Ha valaki a természetközeli kertészkedést tartja irányadónak, akkor a fák és bokrok elhalt részeit, a lemetszett ágakat és gallyakat biztosan nem dobja a tűzbe, hanem inkább komposztálja vagy mulccsá aprítva felhasználja. Ám eme zöldhulladéknak létezik egy még jobb hasznosítási módja, ez pedig a holtfasövény.

Már a középkorban is létezett holtfasövény

A holtfasövény, vagy ismertebb nevén Benje-sövény (Benjeshecke) Hermann Benjes német tájépítész után kapta a nevét, aki a 80-as években írta le azt az eljárást, amit a német parasztoknál látott. Érdekesség, hogy hazánkban a középkorban is építettek ilyen kerítéseket, melyek a ragadozó állatok és az ellenség ellen védtek, és hymesudvarnak nevezték azokat.

A legtermészetesebb kerítés, igen: a holtfasövény

A holtfasövénnyel nemcsak a kertben keletkezett fahulladékot használjuk fel, hanem hasznos, dekoratív és természetes dísze lehet az otthonunknak. Építhetjük a telkünket körbevevő kerítésként is, de akár a kerten belüli térelhatároló gyanánt is. Sűrű anyagának köszönhetően kitűnő belátásgátló, illetve nagyszerűen véd a szél ellen is.

Így készül a holtfasövény

Először válasszuk ki a sövény helyét úgy, hogy később is hozzá tudjunk férni, tehát ne legyen túl közel például a házunk falához. A keretszerkezetet legegyszerűbben faoszlopok leásásával készíthetjük el, melyekre tehetünk keresztbe fapallókat vagy akár (nem annyira esztétikus módon) dróthálót is. Arra figyeljünk, hogy ne legyen túl keskeny a kerítés, mert akkor hamar kiszárad: az ideális szélesség 40-60 centiméter.

Ha megvan a keret, először a vastagabb ágakkal kezdjük el feltölteni, majd ezekre rá fokozatosan az egyre vékonyabb gallyak kerülnek. A sövény különösebb karbantartást nem igényel, azonban érdemes időről időre megszurkálni vasvillával, hogy levegőhöz jusson. Az is természetes folyamat, hogy pár év elmúltával komposzt keletkezik a töltetből, melyet kiemelve (ezért fontos, hogy hozzáférjünk) remekül felhasználhatunk az ágyásainkban.

Halottból élő – a holtfasövény

A természetes térelválasztáson kívül a holtfasövény számos állatnak biztosít óvó- és szaporodóhelyet. A felhalmozott ágak számos madárfajnak, kétéltűnek, hasznos beporzóknak nyújtanak védelmet, a téli időszakban pedig sünök menedékéül szolgálnak. A fokozatosan korhadó fák között pedig az új élet is megjelenik: a szél vagy a madarak által odahordott magvak kicsíráznak és élő, zöld növények hajtanak ki belőle, így egy valódi mini-ökoszisztéma alakulhat ki otthonunkban. Ezt a folyamatot mi magunk is elősegíthetjük, ha célzottan még további növényeket telepítünk a sövényünkbe.

Kiemelt kép: 14GTR, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons

*

Írja meg Facebook oldalunkra, Ön mit gondol a holtfasövény témáról!

https://www.facebook.com/greenponthu/

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!