Jó vagy nem jó a mesterséges hús

A mesterséges hús már nem csak tudományos fantasztikum. Egy olyan világban, ahol az élelmiszer-termelés és a fenntarthatóság egyre fontosabb kérdéssé válik, a laboratóriumban nőtt hús ígéretes alternatívának tűnik. Vagy mégsem? De először is, hol tart ma ez a forradalmi technológia? És valójában mi is a műhús?

Képzeljük el, hogy van egy varázslatos receptünk a húshoz úgy, hogy nem kell hozzá állatot ölni. Fogjunk egy csipetnyi őssejtet egy élő állatból, majd tegyük bele egy bioreaktor nevű csodagépbe, ami olyan, mint egy nagy, tudományos varázskazán. Adjunk hozzá tápanyagokat és mindenféle hozzávalót: cukrokat, vitaminokat, aminosavakat, hogy az őssejtek boldogan növekedjenek, mintha csak egy wellness spa-ban pihennének. Pár hét múlva, voilà, kész is a mesterséges hús, anélkül, hogy bármelyik állatnak rossz napja lett volna.

A folyamat nehezét az úgynevezett állványozás jelenti, amely során egyfajta rétegezett öntőformaként viselkedő struktúrába helyezik a növekedő állati szöveteket, hogy a kívánt húsfélétől elvárható rostokat és textúrát alakítsanak ki – ettől függ, hogy steak vagy pulykamell lesz a végeredmény.

Miért jó a mesterséges hús?

Laboratóriumi körülmények között néhány hét alatt lehet olyan minőségű húst tenyészteni, amihez három évig kellene nevelni egy szarvasmarhát. Mondanunk sem kell, hogy ez mennyi energia- és vízmegtakarítással jár, nem beszélve a károsanyag kibocsátás csökkentéséről, hiszen köztudott, hogy a szarvasmarha-tenyésztés a leginkább környezetkárosító folyamat az egész élelmiszeriparban.

Egy kilogramm marhahús termelése 36 kilogramm szén-dioxiddal növeli az üvegházhatású gázok mennyiségét, ami vetekszik az autók szén-dioxid kibocsátásával.

A fentiek szerint egyértelmű, hogy a mesterséges hús előállítása kisebb környezetszennyezéssel jár, mint az állattenyésztés, levágás, feldolgozás. Itt jön be az állatvédők szempontja is, miszerint így állatok százezreit menthetjük meg a szenvedéstől és a haláltól.
A mesterséges hús mellett szól az is, hogy mivel sokkal gyorsabban „készül”, mint a hagyományos hús, a drasztikusan növekvő népesség számára gyorsabban előállítható, több éhes szájat lehet vele jóllakatni rövidebb idő alatt.

Akkor miért nem jó?

A mesterséges hús gyártása több országban akadályokba ütközik, többek közt Magyarországon is. Sokan aggódnak amiatt, hogy a laboratóriumi körülmények között előállított hús hosszú távú egészségügyi hatásai még nem ismertek teljes mértékben, így a kockázatokat további kutatásokkal kellene tesztelni.

Sok fogyasztó és gasztronómiai szakértő hangsúlyozza a „természetes” és „autentikus” élelmiszerek fontosságát, és úgy vélik, hogy a laboratóriumban előállított hús nem tudja pótolni a hagyományos húsok ízét, állagát és kulturális értékét. A mesterséges hús kritikusai szerint ez a technológia eltávolítja az embert az élelmiszer természetes forrásaitól, és kérdéseket vet fel az élelmiszerünkkel való kapcsolatunkról.

Magyarországon Nagy István agrárminiszter az év elején jelentette be Facebook-posztjában, hogy Olaszország példáját követve hazánk is vizsgálja a műhús betiltását.

Szerinte a szintetikus húsok szabályozásának kérdése Magyarország uniós elnökségének napirendjén is szerepelni fog, amiről széles körű társadalmi párbeszédet fognak folytatni a témában. Az olasz parlament 2023 novemberében tiltotta be a laboratóriumban, őssejtből tenyésztett hús és az abból származó készítmények gyártását és forgalmazását. Mindez a vegán húspótlókat, azaz a szójából, borsófehérjéből és egyéb növényi alapanyagokból készült termékeket nem érinti. Csak az úgynevezett tenyésztett húsokra (cultured meat) vonatkozik.

Tudta? A jelenleg kereskedelmi forgalomban, például az Aldi és Lidl üzletekben kapható, vagy a Burger King Rebel Whopperjében lévő mesterséges húsok a szó szoros értelmében nem műhúsok, hiszen nem állati fehérjéből készülnek. Hazánkban „valódi” műhús egyelőre nem kapható.

A vészharangot kongatók ellenére a technológia rendkívüli ütemben fejlődik, számos nagy cég és startup is foglalkozik a műhús termelésével. A világ első, állati fehérjéből mesterséges húst előállító ipari üzeme 2021 óta működik Izraelben.

A világ első ipari műhúsgyára az izraeli Rehovotban. Fotó: Future Meat Technologies

A terület nem kevés újdonságot is tartogat. A McMaster Egyetem kutatói például egy új eljárással a hús zsírszázalékát is pontosan meg tudják határozni, így a jövőben akár a boltokban úgy válogathatunk a különféle zsírtartalmú húsok között, ahogyan a tejeket is kiválaszthatjuk zsírszázalékuk alapján.

A hír forrása: MTI, Future Meat Technologies és a Qubit cikkei.

Kiemelt kép: A Future Meat Technologies műhúsból készült hamburgere, ami 96%-kal kevesebb édesvizet és 99%-kal kevesebb termőföldet használ, mint egy valódi húsból készült hamburger.