Így induljon a boltba: 5+1 tipp a fenntartható bevásárláshoz

Az élelmiszer-kereskedelem óriási mértékben hozzájárul a klímaváltozáshoz és a környezetszennyezéshez. Az élelmiszertermeléstől a csomagolásokon át az élelmiszer-pazarlásig számos tényező növeli az iparág karbonlábnyomát, ezzel veszélyeztetve bolygónk jövőjét.

Bár úgy tűnik, csepp a tengerben, de hétköznapi vásárlóként egy-egy bevásárlás alkalmával mégis mindannyian tehetünk a fenntarthatóságért, ha tudatosabb döntéseket hozunk.

Az élelmiszer-kereskedelem környezeti hatásai

Karbonlábnyom és globális felmelegedés – Az élelmiszerek előállítása és szállítása jelentős mértékben hozzájárul a globális karbonkibocsátáshoz. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint az élelmiszertermelés felelős a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának több, mint 30%-áért. Ezen belül a mezőgazdasági tevékenységek, mint a földművelés és állattenyésztés, különösen nagy környezeti terhet rónak a bolygóra. Az állattenyésztés például a globális metánkibocsátás egyik fő forrása, amely jelentős szerepet játszik a globális felmelegedés felgyorsításában.

Az élelmiszerek szállítása is komoly problémát jelent. A hosszú távú élelmiszer-ellátási láncok – például a tengerentúlról importált egzotikus gyümölcsök és zöldségek – gyakran repülőgépeken és kamionokon érkeznek, melyek nagy mennyiségű szén-dioxidot bocsátanak ki.

Egy 2021-es tanulmány szerint az élelmiszerek szállítása a teljes élelmiszerellátási lánc karbonlábnyomának közel 6%-át teszi ki.

Ez különösen aggasztó, ha figyelembe vesszük, hogy sok olyan élelmiszert is importálunk, amely helyi alternatívával helyettesíthető lenne.

Hulladék és műanyag csomagolások – Az élelmiszeripar egyik legsúlyosabb környezeti kihívása az egyre növekvő csomagolási hulladék. Az egyszer használatos műanyag csomagolások óriási mennyiségben termelődnek, és gyakran a szeméttelepeken vagy az óceánokban végzik. Egy becslés szerint évente több mint 8 millió tonna műanyag hulladék kerül az óceánokba, ami katasztrofális hatással van a tengeri élővilágra.

Az élelmiszer-csomagolások újrahasznosítása is problémás: a műanyag csomagolások mindössze 14%-át hasznosítják újra világszerte. A többi a szeméttelepeken vagy az óceánokban landol, ahol több száz évig is megmarad.

Ezen kívül az élelmiszer-pazarlás is tovább növeli a problémát – Az Európai Unió adatai szerint évente mintegy 88 millió tonna élelmiszer kerül a szemétbe, amelynek környezetvédelmi költségei hatalmasak, hiszen a megtermelt élelmiszerek előállításához energia, víz és egyéb erőforrások felhasználására van szükség.

Mit tehetünk mi ez ellen egy-egy bevásárláskor?

Annak ellenére, hogy az élelmiszer-kereskedelem komoly környezeti hatásokkal jár, vásárlóként mindannyian tehetünk azért, hogy csökkentsük ezeket. Íme néhány praktikus megoldás, amelyet már a következő bevásárlás során is alkalmazhatunk.

1. Vásároljunk helyi termékeket!

Az egyik legjobb módja a karbonlábnyom csökkentésének, ha helyi termelőktől vásárolunk. A helyi élelmiszerek kevesebb szállítást igényelnek, ami drasztikusan csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást. Mindez nem is nehéz, csak el kell szakadni attól a beidegződéstől, hogy mindent a nagy hipermarketekben akarunk beszerezni. Járjunk inkább piacra, kisebb üzletekbe, vagy ha kisebb városban, faluban élünk, keressük fel a helyi termelőket: biztosan találunk pékséget, tejest, hentest és zöldségest is.

A helyi termékek fogyasztása nemcsak a szállítási szénlábnyomot csökkenti, hanem a frissességet is garantálja. A szezonális zöldségek és gyümölcsök nem igényelnek hosszú ideig tartó tárolást és feldolgozást, így kevesebb energiát használnak fel.

2. Keressük a csomagolásmentes vagy környezetbarát csomagolású termékeket!

Több olyan csomagolásmentes üzlet is van már Magyarországon, ahol saját edényeinkbe vagy vászonzsákjainkba vásárolhatjuk meg az élelmiszereket. A csomagolásmentes vásárlás nemcsak környezetbarát, de gazdaságos is, hiszen az ilyen boltokban sokszor olcsóbbak a termékek, mivel nem kell fizetni a felesleges csomagolásért.

Tipp: vegyszereket, tisztálkodószereket is be lehet szerezni csomagolásmentesen, erre akár a Rossmann üzleteiben is van lehetőség, sőt, csomagolásmentes házhoz szállítási lehetőséget is kínálnak ügyfeleinek.

3. Felejtsük el a zacskózást!

Az Európai Bizottság adatai szerint évente egyetlen ember átlagosan 200 műanyag zacskót használ fel, és ezek közül rengeteg a szemétben vagy a természetben végzi.

De elég józan ésszel belegondolni: semmi értelme nincs, ha minden egyes vásárláskor újabb zacskót veszünk. Igaz, a legtöbb helyen a klasszik nejlozacskókat már lecserélték biológiailag lebomló anyagúakra, de akkor is: minek?

Tegyünk meg annyit, hogy legyen nálunk mindig egy-két újrahasználható bevásárlótáska – van egészen picire összecsomagolható, ami egy kistáskában is elfér. Érdemes vásárolni zöldségtasakokat is, amelyekbe válogathatunk a boltban. Sőt, van, amikor erre sincs szükség. 2-3 darab almát minek zacskóznánk be?

4. Vásároljunk okosan, kerüljük az élelmiszer-pazarlást!

Fontos, hogy csak annyit vásároljunk, amennyire ténylegesen szükségünk van. A tudatos tervezés, például bevásárlólista készítése és az otthoni készletek figyelembevétele, segíthet elkerülni a felesleges vásárlást. A maradékok újrahasznosítása, például levesek, rakott ételek készítése, szintén hatékony módja annak, hogy kevesebb élelmiszer kerüljön a szemétbe.

Továbbá figyelhetünk arra, hogy olyan termékeket válasszunk, amelyek hosszabb eltarthatósági idővel rendelkeznek, illetve lehetőség szerint részesítsük előnyben a szezonális termékeket, amelyek frissen kerülnek az asztalra, és nem igényelnek hosszan tartó tárolást.

Tipp: sose menjünk üres hassal bevásárolni, mert úgy garantált, hogy több dolog kerül a kosárba. mint amire valóban szükség van.

5. Válasszunk szezonális és organikus termékeket!

A szezonális élelmiszerek termesztése kevesebb energiát és erőforrást igényel, mivel nincs szükség mesterséges környezet biztosítására. Az organikus (bio) élelmiszerek termelése ráadásul kevesebb vegyszert és műtrágyát használ, így kevésbé terhelik meg a környezetet.

+1. Termeljük meg otthon, amit lehet

Igen, ez nem könnyű. Idő, hely és valljuk be, pénz is kell hozzá. Mégis, aki érez erre ambíciót, ne sajnálja rá az energiát. Ha van kertünk, vagy akár balkonunk, próbálkozhatunk az egyszerűbb zöldségek (paradicsom, paprika, zöldborsó, cukkini) termesztésével. Ha vidéken élünk és nagy a kert, ennél is több a lehetőség. Rendkívül egyszerű például a baromfi tartása, amik állandóan frissen biztosítják a tojást – nem mellesleg szinte minden élelmiszermaradékot megesznek, így nem termelődik szemét.

Nyitókép: Freepik

*

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!