Illatok: a növényi kommunikáció nagyszerű eszközei

A növényi illatok bűvöletében. Lassan beköszönt a nyár, a természet pedig ilyenkor van ereje teljében: dús lombokba öltöztek a fák, előbújtak a friss hajtások, megállíthatatlanul nőnek a fűfélék, és mindenhol nyílnak a szemet gyönyörködtető, illatos virágok. A varázslatos illatkavalkád azonban jóval több, mint gondolnánk.

A növények illatok segítségével – pontosabban illékony szerves vegyületek kibocsátásával – kommunikálnak egymással, más növényekkel és állatokkal. Ezeket az illatanyagokat különféle célokra használják: például beporzók odavonzására, a veszély jelzésére, vagy akár önvédelemhez is.

Növényi és rovar-szaporodás

Az édes nektárillat nemcsak a mi orrunkat vonzza, hanem a különböző beporzókat is, mint például a méhféléket vagy a lepkéket. A csábító, élénk színeknek és a mézes illatnak köszönhetően a szaporodásukat biztosító élőlények biztosan megtalálják őket, és rájuk szállva el is végzik a feladatot. De nemcsak finom illatokat, hanem bizonyos növények szó szerint büdös halszagot vagy dögszagot is képesek árasztani, mely vegyülettel hús-és dögevő beporzó rovarokat (pl. legyeket) vonzanak magukhoz.

Akadnak olyan növények is – mint például a méhbangó -, amelyek nem nektárt vagy vonzó illatokat termelnek, hanem egyes beporzó méhfajok nőstény példányainak alakját, és az általuk termelt feromonokat utánozzák. A becsapott hím rovarok így párosodni próbálnak a virággal, közben pedig meg is történik a beporzás.

Vigyázz, veszély!

A beporzók odavonzásán kívül a növények egymással is kommunikálnak az illatokon keresztül, például így figyelmeztethetik társaikat arra is, ha veszély közeleg. Ilyen a legtöbb ember által oly kedvelt „frissen nyírt fűillat” is, amelyet a növény akkor bocsát ki, amikor károsodás éri (tehát fűnyírás közben). Ezzel jelzi fajtársainak, hogy készüljenek, mire ők a tápanyagtartalmukat igyekeznek minél jobban a gyökérhez koncentrálni, hogy a sérülés után minél gyorsabb legyen a regeneráció.

Védelmi funkció

Olyan is van, amikor a növény a károsodása esetén olyan illatot áraszt, amivel távol tartja magától a kártevő rovarokat vagy a számára veszélyt jelentő, fertőző baktériumokat, de akár az őt megtámadó rovarok ellenségeit is odahívhatják ezzel a helyszínre.

Például amikor a káposztalepke hernyói megtámadják mondjuk a káposztát vagy a brokkolit, ezek a növények olyan speciális illatanyagokat bocsátanak ki, melyek odavonzzák a hernyók természetes ellenségeit (pl. a parazita darazsakat), amelyek segítenek a növényeknek megszabadulni a kártevőktől.

A növények eme nagyszerű tulajdonságait pedig a veteményesünkben is kihasználhatjuk. A fokhagyma, a rozmaring, a levendula, a bazsalikom, a kapor, a büdöske vagy a körömvirág távol tartja az egyes rovarkertevőket a féltve őrzött zöldségnövényeinktől.

Fotó: Canva

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu