Égetni égő – mit kezdjünk tavasszal a kerti zöldhulladékkal?
Itt a tavasz, mindenki szépséges zöld fűre, makulátlan kertre vágyik, de ott az a sok lomb, faág, fűnyesedék és egyéb, ami még őszről maradt. Mit kezdjünk a kerti zöldhulladékkal és hogyan legyünk közben környezettudatosak? Ebben segítünk.
A régi beidegződés: tűzre vele!
Bár már tilos, még mindig sokan követik azt a legegyszerűbb(nek tűnő) megoldást, hogy a kerti zöldhulladékot elégetik a kert végében. És ha már ég a tűz, még rádobálnak ezt-azt, ami feleslegessé vált. Ennél szennyezőbb dolgot nem is tehetnének, ugyanis a zöldhulladék, fa és lomb elégetése során több káros anyag is felszabadulhat, amelyek veszélyt jelenthetnek az emberi egészségre és a környezetre. Ilyen az ismertebbek közül a szén-monoxid és a szén-dioxid, de felszabadulnak még különféle nitrogén-oxidok, melyek az ózonszint csökkenéséhez, így az üvegházhatás fokozásához vezetnek, vagy ott van a kén-dioxid, ami légzőszervi problémákat okozhat, nem beszélve a szállóporról, ami a levegőhigiénés index fő mutatója. Ha sok van belőle, az egészségesek is légúti problémákkal szembesülhetnek.
Inkább térjünk vissza az alapokhoz a kerti zöldhulladék kezelésében!
A fenntartható módszerek legkézenfekvőbb formája a komposztálás, mellyel a zöldhulladékot a saját kertünkben újrahasznosíthatjuk. Íme néhány hasznos tipp a kerti zöldhulladék komposztálásához:
- Válasszunk egy árnyékos, de jól szellőző helyet a kertben, ahol elhelyezhetjük a komposztálót. Megfelelő lehet egy kész komposztláda is.
- Keverjük az alapanyagokat! A zöldhulladék (pl. fűnyesedék, zöldségmaradványok, kávézacc) és barna hulladék (pl. száraz levelek, aprított ágak) váltakozó rétegezése biztosítja a megfelelő nedvességet és levegőzést, ami elengedhetetlen a komposztálási folyamat sikeréhez. A két típusú hulladék arányának körülbelül 1:3-nak kell lennie (zöld:barna).
- Rendszeresen gondozzuk a komposztot! Hetente egyszer keverjük meg, hogy biztosítsuk a levegő áramlását és segítsük a bomlási folyamatot. Ha a komposzt túl száraz, nedvesítsük meg, ha túl nedves, adjunk hozzá több barna hulladékot.
- A komposztálás hőmérséklete is fontos. Egy jól működő komposzt meleg vagy forró tapintású, ami azt jelzi, hogy a mikroorganizmusok aktívan dolgoznak a hulladék átalakításán.
Számos haszna is van még a kerti zöldhulladéknak. Lássuk, mire lehet még jó nekünk a lomb?
Az elhullott leveleket talajtakaróként lehet használni. A levelek egy természetes réteget képeznek a talaj felszínén, amely segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát, csökkenti az eróziót, és elősegíti a talajszerkezet javulását. Emellett a talajtakaróként használt levelek segítenek a gyomnövények növekedésének elnyomásában is.
A levelekből „levéltrágya” is készíthető, ami egy tápanyagban gazdag öntözővíz. Ehhez egyszerűen csak töltsünk meg egy zsákot lehullott levelekkel, öntsük fel vízzel, és hagyjuk állni néhány hétig. Az így kapott „tea” kiváló tápanyagforrás a növények számára.
Az igazán organikus kertek jelmondata: egyszerűen csak hagyjuk ott a leveleket, ahol lehullottak! A levelek természetes módon lebomlanak, amely folyamat segíti a talaj tápanyagokkal való gazdagítását és a biológiai sokféleség fenntartását.
Igaz ugyanakkor, hogy ha a levelek vastag réteget képeznek, az megakadályozhatja a fény elérését a fűszálakhoz és más növényekhez, ami károsíthatja őket. Továbbá, ha a levelek nedvesek maradnak hosszú ideig, ez elősegítheti bizonyos kerti kártevők és betegségek kialakulását.
Ha nem jött meg a kedvünk a kerti zöldhulladék otthoni feldolgozásához/felhasználásához, akkor rábízhatjuk a hulladékkezelőre is. Az FKF már Budapesten is elindította tavaszi zöldhulladék-gyűjtő járatát, a főváros tizenkilenc zöldövezetes kerületében viszik el a kerti zöldhulladékot a megadott napokon, az FKF logóval ellátott zsákokban.
A társaság évente nem kevesebb, mint 30 ezer tonna zöldhulladékot kezel, ezek meghatározó részét a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ komposztáló üzemébe kerül, kisebb része pedig néhány agglomerációs település hasonló célú létesítményébe jut.
Óvjuk az állatokat is!
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület minden évben figyelmeztet arra, hogy a lomb- és rőzserakások alatt sünök lehetnek, sőt, gyakran a nőstények ott is ellenek. Az állatok védelme érdekében hasznos lehet első lépésben fentről lefelé haladva előbb a vasvilla nyelével, majd kesztyűs kézzel átforgatni a halmot, így meg lehet győződni róla, hogy van-e alatta sün. Ha fészket találunk, mindenképp fontos a közelben egy alternatív búvóhelyet kialakítani a sünök számára.
A cikkhez az MTI és a Budapest Közművek FKF divízió közleményeit használtuk fel.
Kiemelt kép: Pixabay
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!