Mit tett a világ a kibocsátás csökkentéséért? Mutatja a Yale frissített EPI indexe!
A Yale egyetem indexe szerint a kibocsátás csökkentésére tett erőfeszítések nagyon nem elégségesek. Ám legalább ma már jobban mérhetőek: a Yale egyetem és a CIESIN EPI indexét továbbfejlesztették. Egy ranglista következik arról, hogy mit tettek a világ országai az üvegházhatású gázok csökkentése érdekében. Lelőjük a poént: az USA kibocsátása csökkent, de csak lassan, ám Kína, az oroszok és India kibocsátása még nőtt is!
Ahogyan a világ egyre jelentősebb kihívásokkal néz szembe a klímaváltozás kapcsán, úgy erősödik a nagy kérdés: hogyan mérhetjük a nemzeti és globális erőfeszítéseket a fenntarthatósági célok elérése és az egyre súlyosbodó környezeti problémák kezelése terén?
Mi is a Yale kibocsátás kapcsán készített EPI indexe?
Az elmúlt 25 évben az adatgyűjtéssel foglalkozó Center for International Earth Science Information Network (CIESIN) együttműködött a Yale Center for Environmental Law and Policy nevű ismert szakmai intézettel az Environmental Performance Index (EPI) létrehozásában – az EPI pedig lényegében egy bizonyítékokon alapuló, sokoldalú mutatót egyesítő, profi szakmaisággal összerakott fenntarthatósági mutatószám.
Bár az elmúlt években történt némi előrelépés a fenntarthatóság terén, a 2024-es EPI számos területet kiemel, ahol további javulásra van szükség.
A 2024-es EPI számos új mutatót vezetett be a változó célok és a legfrissebb környezeti jelentések alapján. Például ebben az évben a országok üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentésére tett előrehaladását vizsgálta, értékelve, hogy milyen gyorsan csökkentették kibocsátásukat, és mennyire közel állnak a nettó nulla cél eléréséhez.
Mit állapított meg az új, a kibocsátás globális csökkentését vizsgáló anyag?
Az elemzés megállapította, hogy több országban csökken az üvegházhatású gázok (ÜHG vagy angol rövidítéssel: GHG) kibocsátása, mint korábban, de
csak öt ország csökkentette kibocsátását annyira, hogy a jelenlegi ütemben folytatva 2050-re elérjék a nettó nulla kibocsátást: Észtország, Finnország, Görögország, Kelet-Timor és az Egyesült Királyság. Ráadásul az Egyesült Államok, amely a 34. helyen áll a friss EPI listán, szintén csökkenti a kibocsátását, de sajnos lassan. Közben a hatalmas területű, népességű ás gazdaságú Kína, Oroszország és India továbbra is nagyobb mértékben növeli ÜHG-kibocsátását, mint a korábbi években – állapítja meg a friss jelentés.
*
KAPCSOLÓDÓ CIKK és Green.hu PODCAST adás az alábbi címsorra, vagy lentebb kattintva érhető el:
Gelencsér András lesújtó véleménye a fenntarthatóságról – Green.hu exkluzív podcast
Idézet a Green.hu fenti podcastjából:
„Nem is az a gond, hogy el vagyunk késve, hanem az, hogy rossz irányba megyünk. A jelenlegi irány egyszerűen értelmezhetetlen. Ha megnézzük a párizsi klímaegyezményt, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának a korlátozásáról szól, akkor azt látjuk a valóságban, hogy ezek nem valósulnak meg, sőt, folyamatosan nő a kibocsátás”
*
Mi változott az EPI kibocsátás indexének mérésében?
A 2024-es, frissített EPI index első alkalommal vezetett be új mutatókat annak mérésére, hogy
az országok milyen jól védik az alapvető élőhelyeket, valamint indikátorokat annak mérésére, hogy az egyes országok mennyire hatékonyan szabályozzák a védett területeket.
Ezek a mutatók közvetlen válaszok a Kunming-Montreali Globális Biodiverzitási Keret célkitűzésére, amely 2030-ra a szárazföldek és tengerek 30 százalékának védelmét tűzte ki célul.
Mi következik a kibocsátás kapcsán frissített EPI Indexből?
Az új mutatók alapján világosan látható, hogy bár sok ország elérte területvédelmi céljait, a természetes ökoszisztémák pusztulása továbbra is komoly kihívás. A jelentés hangsúlyozza, hogy a védett területek megfelelő finanszírozása és a helyi közösségekkel együttműködve kidolgozott, jól szabályozott környezetvédelmi normák kidolgozása kiemelten fontos.
23 országban a védett területek több mint 10%-a épületekből és mezőgazdasági területekből áll, míg 35 országban a tengeri védett területeken belüli halászat mértéke meghaladja a külső területekét.
Egyik ország sem teljesen fenntartható: messze még a net zero
Az összesített indexpontszámok pozitív korrelációt mutattak az országok gazdagságával, bár egy bizonyos pont után a nagyobb gazdagság már csökkenő hozadékot eredményezett. Azonban egyetlen ország sem állíthatta magáról, hogy teljes mértékben fenntartható a 2024-es EPI alapján.
A növekvő gazdagság lehetővé teszi az országok számára, hogy jobb infrastruktúrát finanszírozzanak alapvető szükségletekhez, mint például tisztább ivóvíz és hulladékgazdálkodás, valamint bővítsék a megújuló energiaforrások használatát. Ugyanakkor a gazdagabb országok magasabb fogyasztásuk révén több üvegházhatású gázt bocsátanak ki, több hulladékot termelnek és jobban pusztítják az ökoszisztémákat.
Az EPI figyelmeztetést jelent a fejlődő országok számára, hogy kerüljék el a gazdagabb nemzetek által az iparosodás során elkövetett hibákat.
Az index elvben emlékezteti a gazdagabb országokat arra is, hogy óvakodjanak a túlfogyasztástól, amely környezeti romláshoz, romboláshoz vezet.
Az anyag forrásai (angol nyelven):
https://phys.org/news/2024-06-sustainability-world.html
https://epi.yale.edu/downloads/2024-epi-report.pdf
Nyitókép: Pexles.com – free
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a podcast beszélgetésről!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
