Végleg kilépünk a Föld kényelmes éghajlati zónájából – durva, ami most jön
Az emberi civilizáció az elmúlt 11 ezer év során az úgynevezett holocén, viszonylag stabil éghajlati korszakban fejlődött. Ebben az időszakban alakult ki a mezőgazdaság, épültek ki a városok, és a modern infrastruktúra alapjai is létrejöttek.
Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói, Szabó Péter és Pongrácz Rita legújabb tanulmányukban figyelmeztetnek: az emberiség végleg elhagyta ezt a „kényelmes” éghajlati zónát.
A Föld történetében már voltak sokkal melegebb időszakok is, akár 10–15 Celsius-fokkal a mai átlaghőmérséklet felett. A jelenlegi pályán azonban mindez mindössze kétszáz év alatt történhet meg – gyorsabban, mint az emberiség története során bármikor. Ez a „forró Föld” állapot utoljára körülbelül 40 millió évvel ezelőtt fordult elő, amikor jégtakarók alig léteztek, és a tengerszint több tíz méterrel magasabb volt a maihoz képest.
A 1,5 °C-os küszöb már a nyakunkon
A globális felmelegedés üteme folyamatosan gyorsul. Míg az 1970 óta mért évtizedenkénti átlaghőmérséklet-emelkedés 0,19 °C volt, az elmúlt tíz évben ez az érték 0,41 °C-ra nőtt.
A tudósok szerint a 1,5 °C-os globális felmelegedési küszöb átlépése már három éven belül bekövetkezhet.
A globális hőmérséklet szoros összefüggésben áll a légköri szén-dioxid-szinttel. A mai, 425 ppm körüli CO₂-koncentráció legalább kétmillió éve nem fordult elő. A tudományos adatok egyértelműen jelzik: ha a kibocsátások nem csökkennek radikálisan, a bolygó hőmérséklete már csak évtizedek kérdése, hogy elérje a forró Föld korszak szintjét.
Visszafordíthatatlan visszacsatolások és billenőpontok
A Föld éghajlati rendszere nem lineáris: a melegedés bizonyos pontokon önfenntartóvá válhat. Az erősítő visszacsatolások, például a jégtakarók olvadása miatt sötétedő földfelszín, az erdők pusztulása és a légköri vízgőz növekedése, mind gyorsítják a felmelegedést. Ha ezek meghaladják a természetes hűtő mechanizmusok hatását, a folyamat egy új, magasabb hőmérsékleti egyensúlyi állapothoz vezethet.
A potenciális „billenőpontok” között szerepel a grönlandi jégtakaró és a Nyugat-Antarktisz olvadása, valamint az állandóan fagyos talaj kiolvadása. Egyes elemzések szerint a Golf-áramlat összeomlása is bekövetkezhet, mely részben hűtő, részben melegítő hatású, de várhatóan 3–4 °C-os globális melegedést eredményezne. A jelenlegi kibocsátás-csökkentő intézkedések sem garantálnak stabil klímát: 2100-ra 2,5–3 °C-os felmelegedéssel kell számolnunk, amely már több kritikus billenőpontot aktiválhat.
Az emberiség döntés előtt áll
A klímamodellek folyamatosan fejlődnek, és ma már pontosabban képesek jelezni a jövő éghajlatát, de a fő üzenet változatlan: a stabil holocén korszak éghajlati feltételei már a múlté. A kérdés ma már nem az, hogy pontosan hány fok lesz 2100-ra, hanem hogy elköteleződünk-e egy magasabb hőmérsékletű világ mellett, amelyről utódaink évszázadokra nem tudnak majd letérni.
A döntés felelőssége a nemzetközi közösségen, a nagyvállalatokon és mindannyiunkon nyugszik: a cselekvés elodázása nem opció, hiszen a Föld éghajlata már most átbillent a korábbi stabilitásából, és a következmények visszafordíthatatlanok lehetnek.
A tanulmány részletes leírása grafikonokkal megtalálható a Másfélfok oldalán.
Nyitókép: Freepik
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
