Kína - napelemek, akkuk és e-autók az átállásért

Kína elképesztő módon „nyomul” a kis szén-dioxid lábnyomú, megújuló technológiák fejlesztésében. Az ugyanakkor már sokkal kevésbé nyilvánvaló, hogy mindez valóságos megújulóenergia robbanást idézett elő nem csak Kínában, de világszerte másutt is – derült ki egy pár hónapja tartott, nemzetközi tanácskozáson

Kína – döntően az ottani ipar által biztosított, egyre olcsóbb napelemek, szélfarmok, e-autók, akku technológiák és hasonló olcsó megoldások már eddig is rendkívüli módon meggyorsították a világ gazdaságának zöld átállását. Talán a hozzáértőknek ez nem újdonság, ám most ezt ki is mondták. Ugyanis ez volt a fő következtetése a Kínai Gazdasági Kerekasztal című ott megrendezett fórumnak. Egy vezető kínai hírportál, a Chinadaily.com portál számolt be az eseményről. Ennek az írásnak a lényegét nagyon is érdemes végigvenni, mert döbbenetes adatok tárulnak ebből elénk!

Az előadók emlékeztettek arra, hogy 2020-ban Kína ünnepélyes ígéretet tett a világnak arra, hogy 2030 előtt eléri az ország a szén-dioxid-kibocsátási csúcsot, és az ázsiai nagyhatalom még 2060 előtt eléri a szén-dioxid-semlegességet, azaz a nettó nulla kibocsátást.

OLVASSA EL KAPCSOLÓDÓ ÍRÁSUNKAT IS:

https://green.hu/cikkek/zold-atmenet-eu-vesztes-kina-usa-val-szemben/

Azóta az ország „gyorsított pályára lépett” ezen célok elérése érdekében, különösen figyelemreméltó területeken, mint a megújuló energia kapacitás, ipari fejlesztések, valamint világelső pozíciója a nem hagyományos meghajtású járművek (NEV), napelemek és lítium energiatároló rendszerek gyártásában is. (A pontosság kedvéért a NEV nem csak az elektromos autókat (EV) jelenti, ugyanis a NEV betűszó egy átfogó kifejezés minden olyan elektromos meghajtású járműre, amely nem (csak) robbanómotoros, beleértve a hagyományos, konnektorról nem tölthető hibrid járművek (HEV), a hálózatról tölthető hibrid járművek (PHEV), a tisztán elektromos járművek (EV), valamint a hidrogén üzemanyagcellás elektromos járművek (FCEV).

Az óriási ország NEV flottája 2020 óta több, mint négyszeresére nőtt, és 2023 végére meghaladta a 20 millió darabot, így az ázsiai nagyhatalom ma a világ legnagyobb NEV gyártója és egyben legnagyobb felvevőpiaca is lett.

Sőt, az ország megújulóenergia kapacitása tavaly először haladta meg a hatalmas ország hőerőműveinek összesített kapacitását.

Ezzel 2023-ban a világ megújuló energia kapacitásbővítésének körülbelül felét Kína biztosította – közölte a konferencián Huo Fupeng, a Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság tisztviselője.

A földkerekség megújuló energia óriása Kína

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) Kínát „a világ megújuló energia nagyhatalmának” nevezte. Előrejelzésük szerint Kína 2028-ra a globálisan telepített új megújulóenergia kapacitások majdnem 60 százalékát fogja adni.

A konferencián felszólaló elemzők az új energiaforrások térnyerését az ország zöld növekedést ösztönző politikáinak, hatalmas belső piacának, teljes ipari és ellátási láncainak, valamint bőséges tehetségbázisának tulajdonították.

He Hailin, az Ipari és Informatikai Minisztérium tisztviselője példaként említette a NEV-eket, és elmondta, hogy Kína előnyei között szerepel a jelentős piaci kereslet, a teljes ipari ellátási lánc összes elemének biztosítása, valamint a nagy mennyiségben rendelkezésre álló, magas színvonalon teljesítő munkaerő. Emellett Kína folyamatos technológiai innovációja és kutatás-fejlesztési tevékenysége is hozzájárul az ágazat versenyelőnyeinek kiaknázásához.

Az ázsiai nagyhatalom megújuló energiákra épülő ipara nemcsak a hazai piacon ért el figyelemre méltó sikereket, hanem aktívan terjeszkedik globálisan is, növelve az ágazat nemzetköziesedését és versenyképességét.

„Kína mind képességekkel, mind felelősséggel rendelkezik ahhoz, hogy kihasználja komparatív előnyeit az új energiaiparban, kínai technológiákkal, termékekkel és megoldásokkal hozzájárulva a világ számára” – nyilatkozta Huo Fupeng.

Kína – ott az egyik legolcsóbb a napelemgyártás!

Az IEA jelentése szerint 2023-ban egy poliszilícium napelem modul gyártása az Egyesült Államokban 30 százalékkal volt költségesebb, mint Kínában, Indiában 10 százalékkal drágább, és az EU-ban 60 százalékkal magasabb.

Ez annak ellenére van így, hogy az elmúlt évtizedben több, mint 80 százalékkal csökkentek a napelem modulok árai – mondta Heymi Bahar, az IEA vezető elemzője, megjegyezve, hogy az alacsonyabb árak világszerte segítették a napelemes energia-előállítási kapacitások bővítését.

A nagyhatalom eközben mintegy 100 országgal és régióval kötött szerződést új energia projektek fejlesztésére, míg megújuló energiával hajtott járműveit (NEV-ek) több mint 180 országba és régióba exportálta, és járművei a legnépszerűbb márkák közé tartoznak olyan országokban, mint Franciaország, Thaiföld és Indonézia – tette hozzá Huo Fupeng.

Miközben néhány nyugati ország a „sárga tigris” növekvő NEV exportját az ottani túlkínálat nyilvánvaló bizonyítékaként tüntette fel, a kínai előadók határozottan cáfolták ezt az állítást, hangsúlyozva, hogy az exportkényszerre utaló érvelés nem megalapozott.

He Hailin rámutatott, hogy egy ország termelési kapacitásának túlzott volta és a hazai kereslet időszakos csökkenése világszerte megfigyelhető jelenség. Huo Fupeng pedig az amerikai védővámokra és a tervezett EU-s intézkedésekre is utalt, amikor kifejtette: a protekcionizmushoz való visszatérés nemcsak a zöld gazdaság globális ipari és ellátási láncait zavarná meg, továbbá aláásná a világ alacsony szén-dioxid-kibocsátás felé tartó zöld átmenetét, hanem kifejezetten visszaütne, és akadályozná a védővámokkal operáló országok belső iparát is.

A védővámok helyett a klímaváltozás leküzdése érdekében minden országnak és régiónak ki kellene használnia saját versenyelőnyeit, fokoznia kellene a nyílt együttműködést és a politikai koordinációt, elő kellene mozdítania az innovatív eredmények megosztását, és olyan környezetet kellene teremtenie, amely támogatja a tisztességes versenyt és a szabad kereskedelmet – vonta le a következtetést He Hailin.

További részletek (angol nyelven) és az anyag forrása:

https://www.chinadaily.com.cn/a/202405/20/WS664aec09a31082fc043c8131.html

Fotó: Unsplash

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/