Zöld átmenet - az EU bukik vs. Kína vs. USA

A zöld átmenet terén az USA és Kína veszi át az EU eddigi kezdeményező, illetve vezető szerepét – írja egy neves ázsiai lap, az asiatimes.com friss elemzése.

A zöld átmenet eddig szinte évtizedek óta mindig Európáról szólt – az energetikai szuverenitás kihívása az egyik külföldi függőség megszüntetése anélkül, hogy egy másikba esne – derül ki a bevezetőből.

Az asiatimes.com korábbi írása szerint az EU klímaprogramja, az EU Green Deal nagy bajban van.

Mi a gond az EU-s zöld átmenet kapcsán?

Az Európai Zöld Megállapodás, amelynek célja, hogy 2030-ig 55%-kal csökkentse a blokk szén-dioxid-kibocsátását, ígéretesen indult, miután több fontos jogszabályt is elfogadtak. Ide tartozik az új belső égésű motorral működő járművek értékesítésének 2035-től történő betiltása és az új szén-dioxid-határadó bevezetése is.

Egyre inkább azonban az európaiak lázadnak a zöld korlátozások ellen, amelyek előnyeit nehezen látják át. Egy másik, kevésbé említett, de ugyanolyan fontos fenyegetés az EU ökológiai és energetikai átmenetére az a riasztó számú kínai és amerikai vállalat, amelyek az EU energiaágazatába áramlanak.

„Energy: How to Recover Our European Ambition” (magyarul: „Energia: Hogyan állítsuk vissza az európai ambíciónkat”) című könyvünkben (amely franciául jelent meg) ezt a kevésbé ismert problémát emeljük ki az EU energiaügyi stratégiájának szempontjából kritikus európai választások előtt, és felszólítjuk a blokkot, hogy gondosan mérlegelje az együttműködés és a verseny viszonyát a szuverenitással szemben.

Kína részesedése az EU-s zöld átmenet terén egyre nő

Bár a portálnak jelenleg nincs pontos adata Kína részesedéséről az európai energiapiacon, az ismert, hogy az ország a tiszta technológia globális gyártókapacitásának 80%-át ellenőrzi 11 szegmensben, a napelemes ostyáktól a lítium-ion akkumulátorok apró alkatrészéig.

Kihasználva az európai szuverén adósságválságot 2009 után, a kínai befektetők az elsőként léptek be az úgynevezett „szuverén” szektorokba, például az EU-s energiaátviteli és -elosztó hálózatokba az évtized elején.

Közöttük kulcsszereplő volt a világ legnagyobb közművállalata, a State Grid Corporation of China (SGCC), közismertebb nevén a State Grid – amely márciusban a Walmart, a Saudi Aramco és az Amazon után a világ negyedik legnagyobb vállalata volt bevétel alapján. Továbbá egyre inkább jelen van a Three Gorges Corp is, amely a világ legnagyobb vízerőmű-komplexumáért felelős.

Például Portugáliában a Three Gorges Corp. 2010-ben nyerte meg a portugál kormány 21%-os részesedésének pályázatát az EDP-Energias de Portugal SA-ban. Eközben Olaszországban az SGCC 2014-ben növelte jelenlétét az olasz kormánnyal való együttműködés révén, megszerezve 35%-os részesedést a CDP Reti alapban, így blokkoló kisebbségi részesedést szerzett a helyi gázhálózat-üzemeltető, SNAM, valamint az áramszállító hálózat-üzemeltető, Terna esetében is – írja az asiatimes.com

Hasonlóképpen, Görögországban a State Grid jelentős előretörést ért el azáltal, hogy

2016-ban 24%-os részesedést szerzett az országos áramszállító hálózat-üzemeltetőben,

a részesedést anno a pénzügyi bajban lévő görög kormánytól szerezte.

Miközben Portugália, Olaszország és Görögország voltak a fő célpontok, kínai befektetők Luxemburgban is megszereztek hálózatokat. Végül, de nem utolsósorban ne felejtsük el, hogy Kína zöldtechnológiai ipara elárasztotta Európát olcsó napelemekkel és elektromos járművekkel.

Az USA előretörése a zöld átmenet terén, EU-s szinten is

A tét annál is nagyobb, mint eddig láttuk, főként mert nem Kína az egyetlen ország, amely érdemi gazdasági ambíciókkal rendelkezik az EU-ban: az Egyesült Államok is igyekszik kihasználni az Unió átgondolatlan energiastratégiáját.

Oroszország Ukrajna elleni háborúja nem gyengítette az Egyesült Államok globális energiadominanciáját, különösen az EU-ban nem. Noha az orosz gázt az energetikai átmenet összekötő-üzemanyagának tekintették, különösen Németországban, az EU gyorsan szankciókat vezetett be hagyományos (orosz) kereskedelmi partnere ellen, csökkentve ezzel ottani függőségét, ám növelve az USA-val szembeni kiszolgáltatottságot.

Az Egyesült Államok a zöld átmenet helyett már a fosszilis kereskedelemben részben betöltötte a Moszkva által hagyott űrt, és az EU vezető cseppfolyós földgáz (LNG) termelőjévé és exportőrévé vált – állapítja meg az asiatimes.com.

Ez az amerikai kereskedelmet segíti elő, miközben a belföldi energiaköltségek alacsonyan maradnak, tovább növelve az árkülönbséget. Eközben Európában energiaár-infláció figyelhető meg, ami gyengíti az energiaigényes iparágak versenyképességét és vonzerejét.

A zöld átmenet kapcsán az energiaszállítási problémákon túl az EU-tagállamoknak azonban igen nehéz közös elképzelést kialakítaniuk, ami rámutat a szuverenitás és a stratégiai autonómia gyengeségére.

Az európai vállalatok, különösen Franciaországban most törekednek a negyedik generációs kis moduláris atomerőművek (SMR) fejlesztésére, megpróbálva egy európai nukleáris szövetséget létrehozni. Ennek előképe a 2023 novemberében életre hívott EU-s nukleáris szövetség.

Fotó: Unsplash

Forrás és további részletek a zöld átmenet kapcsán (angol nyelven):

https://asiatimes.com/2024/05/us-china-taking-over-eus-green-energy-transition/

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/