A klímakatasztrófa már itt van – hogyan cselekedhetünk?
A klímakatasztrófa, avagy a globális hőmérsékletemelkedés, amelyről eddig talán úgy gondoltuk, hogy csak valamely távoli problémaként érinti a világ bizonyos részeit, mára már a mi ajtónkon is kopogtat. Nemcsak arról van szó, hogy valahol, egy távoli helyen olvad egy hatalmas jégtömeg, amely a Föld éghajlati egyensúlyát fenyegeti. Magyarországon is egyre gyakrabban érezzük a klímaváltozás közvetlen hatásait: az aszály, a Duna szeptemberi áradása, a hirtelen jégesők és a pusztító viharok mind olyan kihívások, amelyekkel most már rendszeresen szembesülünk. A klímakatasztrófa tehát nem távoli probléma, hanem a mindennapjaink része lett.
A Duna áradása: egy újabb fenyegetés
Nemcsak tavasszal, hanem most már ősszel is egyre nagyobb az árvízveszély. A Duna szeptemberben tapasztalt óriási áradása súlyos károkat okozott a folyó közelében fekvő településeken. Az elmúlt években a nagy vízszintemelkedések több alkalommal is komoly vészhelyzeteket okoztak Budapesten és környékén. Az intenzívebb csapadékhullás és az árvizek nemcsak a közvetlen anyagi károk miatt fenyegetnek, hanem hosszú távon az ország ökoszisztémáját és gazdaságát is komolyan veszélyeztetik.
*
Kapcsolódó cikkeink:
https://green.hu/cikkek/arvizek-hohullamok-aszalyok-mi-var-rank-europaban/
https://green.hu/cikkek/zold-fordulat-fokozza-arviz-veszely-melegit/
*
Aszály és termékeny területek elvesztése
Magyarország fontos mezőgazdasági termőterületként ismert, de az aszály súlyosan veszélyezteti az ország mezőgazdaságát. Az Alföldön és más mezőgazdasági régiókban egyre gyakoribbak a száraz időszakok, amelyek az élelmiszertermelést is veszélybe sodorják. Az aszály nemcsak a termények mennyiségét és minőségét csökkenti, hanem a földek hosszú távú termőképességét is rombolja.
Az aszály mellett a szélsőséges időjárási jelenségek is hatalmas károkat okoznak. Az évről évre egyre gyakrabban jelentkező jégesők és hirtelen kialakuló viharok milliós károkat okoznak a mezőgazdaságban, a közlekedésben és az infrastruktúrában. Az emberek élete, megélhetése és jövője egyre bizonytalanabbá válik ezeknek a természeti jelenségeknek a következtében.
A klímakatasztrófa jeleit a bőrünkön érezzük
A klímaváltozás hatásai tehát már nemcsak távoli híradásokban szereplő katasztrófák. Magyarországon is egyre gyakrabban érezzük a saját bőrünkön, milyen következményekkel jár a globális felmelegedés. A természet egyensúlya megbomlott, és a szeszélyes időjárási jelenségek közvetlen hatással vannak a mindennapi életünkre.
Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne legyünk passzívak. Bár sokan klímaszorongással reagálnak ezekre a kihívásokra, az állandó szorongás és félelem nem vezet előre. Ehelyett a cselekvésre és a tudatosságra kell összpontosítanunk. Nem szabad csak passzívan várnunk, hogy mi történik velünk, hanem meg kell találnunk azokat a lépéseket, amelyekkel mi magunk is tehetünk a környezetünk védelméért és a jövőnk biztosításáért.
Mit tehetünk egyénileg a klímakatasztrófa ellen?
Elsőként érdemes felismerni, hogy bár globális problémával állunk szemben, minden apró lépés számít. Az egyéni cselekvés nem oldja meg a világ összes problémáját, de ha mindannyian hozzájárulunk, nagy változást érhetünk el. Az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások használata, az erdővédelem vagy éppen a hulladékcsökkentés mind olyan lépések, amelyeket már most is megtehetünk.
Az energiahatékonyság például egyszerű döntésekkel is növelhető. A lakás megfelelő hőszigetelése, energiatakarékos izzók használata vagy a háztartási gépek tudatos használata mind csökkentheti a személyes ökológiai lábnyomunkat. A megújuló energiaforrások felhasználása – például napelemek telepítése – szintén jelentős előrelépés lehet, különösen, ha hosszú távon szeretnénk csökkenteni a fosszilis energiától való függőséget.
A közösségi cselekvés ereje
Nemcsak egyénileg, de közösségi szinten is fontos, hogy részt vegyünk a klímavédelemben. Helyi szinten kezdeményezhetjük például zöldterületek védelmét, közösségi kertek kialakítását vagy éppen a vízgazdálkodás javítását célzó projekteket. A közösségi cselekvés különösen fontos, mert a helyi közösségek jobban tudnak alkalmazkodni az adott térség sajátos kihívásaihoz, mint a központilag szervezett megoldások.
Felelős életmód – hogyan alakíthatjuk át szokásainkat?
A hedonista életmóddal szemben egy fenntarthatóbb, tudatosabb életvitel kialakítása a jövő kulcsa. Nem kell mindenről lemondanunk, de fontos, hogy mértéket tartsunk és figyeljünk a környezetünkre. Tudatos vásárlási döntések meghozatala, a felesleges fogyasztás elkerülése, a helyi termékek előnyben részesítése mind olyan lépések, amelyekkel a mindennapokban is hozzájárulhatunk a klímavédelemhez.
A klímakatasztrófa tehát immár nem távoli fenyegetés, hanem a valóságunk része. A Duna áradása, az aszály, a jégesők és a pusztító viharok mind-mind emlékeztetnek arra, hogy a klímaváltozás hatásai már a mindennapjainkat is érintik. Nem menekülhetünk passzív klímaszorongásba, de a hedonista életmódunkat sem folytathatjuk tovább úgy, mintha nem lenne következménye. Itt az idő, hogy cselekedjünk – egyénileg és közösségi szinten egyaránt –, hogy megvédjük környezetünket és biztosítsuk a jövőnket.
*
KAPCSOLÓDÓ CIKK és Green.hu PODCAST adás az alábbi címsorra, vagy lentebb kattintva érhető el, de klímaszorongóknak nem ajánljuk a meghallgatását!
Gelencsér András lesújtó véleménye a fenntarthatóságról – Green.hu exkluzív podcast
Idézet a Green.hu fenti podcastjából:
„Nem is az a gond, hogy el vagyunk késve, hanem az, hogy rossz irányba megyünk. A jelenlegi irány egyszerűen értelmezhetetlen. Ha megnézzük a párizsi klímaegyezményt, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának a korlátozásáról szól, akkor azt látjuk a valóságban, hogy ezek nem valósulnak meg, sőt, folyamatosan nő a kibocsátás”
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol a klímakatasztrófa témaköréről!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
