Klímaszorongás: íme korunk legújabb pszichikai betegsége
A klímaszorongás fogalma egyre többször kerül elő a közbeszédben, mégis sokan csak érintőlegesen hallottak róla, különösen azok, akik kevésbé követik a fenntarthatósággal kapcsolatos híreket. Azok számára, akik elkerülik ezt a témát, talán kevesebb stresszt jelent a bolygó jövőjének kilátástalansága – de vajon valóban megengedhetjük magunknak, hogy ne foglalkozzunk ezzel a mindannyiunkat érintő problémával?
Kezdjük azzal, mi is az a klímaszorongás?
A klímaszorongás, más néven ökoszorongás vagy öko-stressz, a klímaváltozás és a környezeti problémák által kiváltott érzelmi reakció, amely félelmet, aggodalmat és tehetetlenséget okozhat. Bár nem hivatalos orvosi diagnózis, intenzív pszichológiai válaszként jelenhet meg a környezeti válságokra, és súlyos esetekben mentális egészségügyi problémákhoz vezethet, ha nem kezelik megfelelően.
A klímaszorongás terjedése
Az elmúlt években a klímaszorongás egyre elterjedtebbé vált világszerte. Egy Yale Egyetemi kutatás szerint az amerikaiak jelentős része nyugtalanítónak találja a klímaváltozás jelenlegi és várható hatásait. Magyarországon a Publicus Intézet 2024 novemberében végzett felmérése alapján a lakosság 87%-a közvetlenül érzi a klímaváltozás negatív hatásait, mint például a forró nyarakat és a szélsőséges időjárási jelenségeket.
Fiatalok és a klímaszorongás
A fiatal generációk különösen érzékenyek a klímaváltozás fenyegetésére. Az UNICEF Magyarország korábbi kutatása szerint a hazai fiatalok csaknem 60%-a félelmet és aggodalmat, harmaduk pedig kimondottan dühöt érez a klímaválsággal kapcsolatban. Továbbá 53%-uk tehetetlenséget él át, míg mindössze 9% érzi magát nyugodtnak a témában.
Ezek az érzések leginkább a fiatalok, a gyermeket vállalni készülő nők és a várandós anyák körében jellemzők, akik közül sajnos egyre többen már a gyermekvállalást is elutasítják a súlyosbodó klímaválság miatt.
A klímaszorongás nemek közötti különbségei
Érdekes módon a klímaszorongás nagyobb arányban érinti a nőket. Egy korábbbi brit felmérés szerint a nők 45%-a, míg a férfiaknak csak 36%-a számolt be magas szintű klímaszorongásról. Ennek egyik oka, hogy a klímamigráció által érintett emberek 80%-a nő. Sok nő döntéseiben – különösen tehát az említett gyermekvállalás terén – meghatározó szerepet játszik a klímaváltozás.
Hogyan küzdjünk a klímaszorongás ellen?
Dr. Máté Zsuzsanna pszichológus egyik korábbi nyilatkozata szerint a klímaszorongást pozitív irányba is fordíthatjuk. Fontos, hogy reményt találjunk a természet megújulásában és aktívan tegyünk a környezetvédelemért.
Ennek érdekében:
Töltsünk több időt a természetben, hogy kapcsolatot építsünk vele.
Osszuk meg ismereteinket, hogy másokat is edukáljunk és cselekvésre ösztönözzünk.
Folytassunk környezetbarát életmódot, például szelektív hulladékgyűjtéssel, víztakarékossággal vagy kerékpározással.
A környezeti pusztulás megállítása érdekében elengedhetetlen, hogy tanuljunk a múlt hibáiból és változtassunk szokásainkon.
A klímaszorongás tehát nemcsak személyes érzelmi reakció, hanem társadalmi és kulturális jelenség is, amely hosszú távon komoly hatást gyakorolhat a következő generációk életére és döntéseire.
*
KAPCSOLÓDÓ CIKK és Green.hu PODCAST adás az alábbi címsorra, vagy lentebb kattintva érhető el, de klímaszorongóknak nem ajánljuk a meghallgatását 🙂
Gelencsér András lesújtó véleménye a fenntarthatóságról – Green.hu exkluzív podcast
Idézet a Green.hu fenti podcastjából:
„Nem is az a gond, hogy el vagyunk késve, hanem az, hogy rossz irányba megyünk. A jelenlegi irány egyszerűen értelmezhetetlen. Ha megnézzük a párizsi klímaegyezményt, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának a korlátozásáról szól, akkor azt látjuk a valóságban, hogy ezek nem valósulnak meg, sőt, folyamatosan nő a kibocsátás”
*
A klímaszorongás intő tünetei
A klímaszorongás fizikai és mentális tüneteket okozhat, például ingerlékenységet, alvászavart, étvágytalanságot, koncentrációs nehézségeket, gyengeségi rohamokat, pánikrohamokat, izomfeszültséget és izomrángást. Egy 2022-es tanulmány szerint az amerikaiak 70%-a álmatlanságot tapasztal a klímaváltozással kapcsolatos szorongások miatt. Egyéb tünetek közé tartozik a reménytelenség, az erőtlenség érzése, a probléma elkerülése, valamint a túlterheltség és fulladás érzése.
Kezelés, válaszok
A terapeuta első lépése a klímaszorongás kezelésében annak felismerése, hogy a valós körülmények miatti félelem nem kóros. A klímaszorongás normális reakció, és a terapeutáknak komolyan kell venniük a kliensek félelmeit.
Nem klinikai kezelések, csoportos munkalehetőségek és önsegítő könyvek is segíthetnek. Az egyéni cselekvések hatékonyságáról szóló információk csökkenthetik a klímaváltozással kapcsolatos félelmet és motiválhatják a fenntarthatóbb döntések meghozatalára.
Egyéni cselekvés hatékonysága: az egyéni lépések megtétele csökkentheti a szorongást, mivel személyes felhatalmazottságot és közösségi kapcsolatot nyújt. Fontos az érzelmi reziliencia építése is, hogy elkerüljük a kiégést.
A nyitó fotó illusztráció – forrás: Unsplash – free
*
Kérjük írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol a klímaszorngás jelenségéről!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
