A klímaváltozás súlyos aszályai éppen a fő megújulókat, a vízerőműveket sújtják

A klímaváltozás a megújuló vízerőművi áramtermelést kifejezetten sújtja - fotó: Unsplash
A klímaváltozás miatt a vízerőművek, mint a megújuló energia legnagyobb forrása, termelésének hatalmas csökkenését tapasztalták a múlt év első felében – áll a neves Világgazdasági Fórum (WEF) pár hónapja közzétett jelentésében.

A klímaváltozás okozta aszályok miatt 2023 első felében a vízerőművek termelése jelentősen csökkent. Különösen Kínában, amely a globális csökkenés mintegy háromnegyedéért felelős, és az Egyesült Államokban, ahol 6%-os csökkenést jelentettek. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a vízerőművek bővítése lassult a megfelelő helyszínek csökkenő számából és a környezeti aggodalmakból adódóan, globális befektetések több mint egytizedes csökkenésével 2022-ben. Ezzel szemben Brazília, a világ második legnagyobb hidroelektromos energia termelője, 2023-ban kiugró növekedést vár, a gátjaiban tárolt rendkívül magas vízmennyiségnek köszönhetően – ezek a legfontosabb megállapításai a WEF, azaz a Világgazdasági Fórum „Hatékony Energiaátmenet Támogatása 2023” című, néhány hónapja közzétett, igen figyelemreméltó jelentésének.

A kormányok így is harcolhatnának a klímaváltozás hatásai ellen

Nézzük akkor a részleteket: a vízerőművek, mint a megújuló energia legnagyobb forrása, termelésének hatalmas csökkenését tapasztalták 2023 első felében. Éppenséggel ugyanis a súlyos aszályok miatt. Kína és az Egyesült Államok voltak azok az országok, ahol nagymértékben csökkent a vízerőművek termelése, miközben a vízerőművek bővítése is lassult. A WEF, azaz a Világgazdasági Fórum „Hatékony Energiaátmenet Támogatása 2023” jelentése azt javasolja, hogy a vízenergia bővítésének elősegítése érdekében „távolítsanak el néhány bürokratikus, szabályozási akadályt” és nyújtsanak pénzügyi támogatást a vízenergia és más megújuló energiák integrálásához. A vízerő az egyik legrégebbi megújuló energiaforrás a világon, amely a víz erejét villamos energiává alakítja át. Ez a legnagyobb is egyben, többet termelve, mint az összes többi megújuló energiaforrás – és várhatóan a 2030-as évekig megőrzi vezető szerepét.

Azonban a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a vízenergia termelése 2022-ben mindössze 2%-kal nőtt. És az Ember energiakutató új jelentése szerint a globális vízenergia-termelés jelentősen visszaesett 2023 első felében a 2022-es azonos időszakhoz képest. Ez viszont összességében növekedéshez vezetett a fosszilis tüzelőanyagokkal működő erőművek termelésében, hogy pótolják a hiányt.

Mi áll e jelentős, a klímaváltozás kapcsán felerősödő változás hátterében?

A WEF jelentése tehát egyértelműen az aszályokat teszi felelőssé a hidroelektromos termelés 8,5%-os globális visszaeséért. Nagyrészt leginkább Kínában történt így, amely ország a 2023-as globális csökkenés mintegy háromnegyedéért felelős. Kína ugyanis a világ legnagyobb vízenergia-termelője kapacitás szerint, a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) statisztikái szerint.

Hasonlóképpen, az Egyesült Államok – a globális vízenergia-termelés harmadik helyén állva – idén 6%-os csökkenést jelentett a klímaváltozás közepette. Az Egyesült Államok Energiaügyi Információs Ügynöksége ezt az „átlagon felüli hőmérsékleteknek” tulajdonítja, amelyek gyorsan olvasztják el a havat az ország északnyugati részén, ahol a legtöbb hidroelektromos energia termelődik. És az Energiaügyi Információs Ügynökség közel egyötödös csökkenést jósol északnyugaton idén a 2022-es adatokhoz képest. Egy részét Kalifornia kompenzálja, ahol az aszályos feltételek javultak, ami több esőhöz és magasabb hidroelektromos energia termeléshez vezetett.

Csak Brazília, a világ második legnagyobb hidroelektromos energia termelője vár kiugró évet 2023-ban. Az ország 2022-ben 64 milliárd kWh növekedést regisztrált – egy olyan trend, amely várhatóan folytatódik idén, tekintettel Brazília gátjaiban tárolt rendkívül magas vízmennyiségre.

A klímaváltozás miatt erősödő aszályok, paradox módon, éppen a megújuló vízenergiát sújtják - illusztráció - fotó: Unsplash
A klímaváltozás miatt erősödő aszályok, paradox módon, éppen a megújuló vízenergiát sújtják – illusztráció – fotó: Unsplash

A vízerőművek fejlődése akadályokba ütközik

A klímaváltozás okozta csapadékmennyiség „szeszélyes” változása mellett a vízerőművek bővítésének jelentős lassulása is tapasztalható. Ezt a trendet különösen Kínát, Latin-Amerikát és Európát érinti, az IEA szerint, Ázsia-Csendes-óceáni, Afrikai és Közel-Keleti növekedés részben ellensúlyozza hatását.

Kínában például ez a lassulás a megfelelő helyszínek csökkenő számából és a környezeti aggodalmakból adódik, utóbbi másutt is visszatartja az új befektetéseket. Valójában az IEA jelentése szerint a globális befektetések a vízenergia kapacitásba 2022-ben több mint egytizeddel csökkentek, és várhatóan ezen a lefelé ívelő pályán maradnak.

Egy másik fontos tényező a régi és elavult berendezések. Az IEA szerint a fejlett gazdaságokban sok erőművet az 1960-as és 1980-as évek között építettek. Becslései szerint a meglévő létesítmények 40%-a már 40 éve vagy annál régebben áll, és korszerűsítésre és felújításra szorul.

A jelentés arra is rámutat, hogy a klímaváltozás erősödése ellenére a vízenergia az elmúlt két évtizedben nem szerepelt a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kormányzati politika napirendjén, amely inkább a szél- és napenergia-technológia elterjesztésére összpontosított.

Klímaváltozás miatt szükséges a vízerő újbóli hadra fogása

A Világgazdasági Fórum emlegetett jelentése Brazíliát használja példaként arra, mit tehetnek az országok a vízerőművi lehetőségeinek maximális kiaknázása érdekében. Az ajánlások között szerepel a szabályozási akadályok eltávolítása a vízerőművi szolgáltatások kereskedelmi hasznosításának előmozdításáért, valamint nagyobb pénzügyi támogatás a vízerőművi termelés és más megújuló energiaforrások integrálásához.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ajánlása szerint a fenntarthatósági szabályoknak mind a meglévő, mind az új projektek esetében a mainál sokkal világosabbnak kell lenniük, és a vízerőművek bővítésének negatív társadalmi és környezeti hatásainak mérséklését kell prioritásként kezelni, mégpedig a nyilvánosság és a befektetők, illetve beruházók támogatásának elnyerése érdekében.

Azonban a Világgazdasági Fórum jelentése az éghajlatváltozás mérséklésének és alkalmazkodásának elmulasztását jelöli meg a következő évtizedre vonatkozóan a kockázati szakértők egyik legnagyobb aggodalmaként. Így, még az összes fent említett támogatási mechanizmus mellett is, az aszály és más környezeti hatások fényében úgy tűnik, hogy a vízerőművek jövőbeli teljesítménye a globális éghajlat-politika eredményeitől is nagyban függ majd – állapítja meg a WEF jelentése.

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!

Kapcsolódó