Konyhai dilemmák: a sütőolajom tönkreteszi a Földet?

Gyakorló anyaként és háztartást vezető nőként a konyhában tevékenykedve olykor olyan kérdések foglalkoztatnak, hogyan tehetném környezettudatosabbá az otthonomat, a főzést, a takarítást. Sorozatunkban egy-egy felmerülő problémára keresem a választ nemcsak elméleti, hanem gyakorlati szinten, konkrét tanácsokkal. Első cikkünkben az olaj kerül fókuszba.

Napi bundáskenyér a serpenyőben

Mai gondolatébresztő írásom alapja a bundáskenyér. Pontosabban az, hogy a kisfiamnak szinte minden áldott nap azt készítek reggelire, iskolába indulás előtt. Azonban a lelkiismeretem egy ideje már szorongat: vajon a rendszeres bő olajban sütés tényleg a legjobb választás az egészsége szempontjából? És az is fejtörést okoz: mi lesz a használt olajjal? Csak a múlt héten két deciliter olaj maradt a serpenyő alján, amit nyilván NEM a lefolyóba öntök, de biztosan van még, aki így tesz.

Vizsgáljuk meg most együtt, milyen hatással van a sütőolaj az egészségünkre és a környezetünkre. Tegyük tisztába a „jó” és a „rossz” olajok kérdését, és derítsük ki a legfontosabbat: hová kerüljön az a fáradt, de valójában értékes konyhai hulladék?

A használt olaj katasztrofális hatása a környezetre

Kezdjük a legszigorúbb paranccsal, amit érdemes bevésnünk a konyhai szabályaink közé: SOHA ne öntse a használt étolajat a lefolyóba!

Bár folyékonynak tűnik, amint lehűl, megdermed, és zsírrögöket képez a csőrendszerben. Ez a megszokás sokkal súlyosabb problémákat okoz, mint gondolnánk. A zsírrögök nemcsak a saját háztartási lefolyóját fenyegetik, hanem a teljes közműhálózatot elzárhatják. De ha mégis kijut a szennyvíztisztító rendszerből (vagy rosszabb esetben közvetlenül a természetbe kerül),

egyetlen liter fáradt olaj akár ezer liter élővizet is ihatatlanná tehet, elpusztítva a vízi élővilág oxigénellátását. A szakszerűtlenül lerakott olaj szennyezi a talajt is.

Látja, ez a konyhai hulladékunk az egyik leginkább környezetkárosító anyag, ha rosszul kezeljük, éppen ezért fontos tudatosítanunk: a használt sütőolaj értékes másodnyersanyag, ha megfelelően gyűjtjük.

De akkor hova tegyük az olajat?

Először is, hagyjuk az olajat kihűlni, majd (lehetőleg) szűrjük le és öntsük jól zárható PET palackba vagy más műanyag edénybe. Fontos, hogy a szennyeződések (morzsa, panír) ne legyenek benne, mert azok nehezítik az újrahasznosítást.

Ezután több gyűjtőpontra is elvihetjük leadni:

• Benzinkutak: Számos nagy hálózat, mint például a MOL, üzemeltet gyűjtőpontot a töltőállomásoknál.
• Szelektív hulladékgyűjtő udvarok: A legtöbb önkormányzat biztosít ilyen lehetőséget.
• Nagyobb élelmiszerláncok: Egyre több hipermarket és szupermarket is felállított már gyűjtőedényeket.

A begyűjtött olajat speciális üzemekben tisztítják, és bioüzemanyag (biodízel), vagy egyes esetekben kenőanyag, szappan, esetleg gyertya készül belőle. Ezzel az egyszerű, otthoni lépéssel a konyhai hulladékból fenntartható energiát termelhetünk. Ne feledje, ezzel pénzt és energiát takarít meg a közműszolgáltatóknak, és életeket ment a vízi élővilágban.

A jó olajok – egészség és fenntarthatóság a serpenyőben

Cél az is, hogy olyan zsiradékot válasszunk, amely magas füstponttal rendelkezik – ez elengedhetetlen a forró sütéshez – és kedvező az egészségünkre nézve, minimalizálva az oxidációt és a káros anyagok keletkezését. A klasszikus finomított napraforgóolaj, bár itthon termelt, olcsó és magas füstpontú, magas omega-6 zsírsavtartalma miatt gyakori fogyasztás esetén gyulladáskeltő lehet.

Ha környezeti szempontból szeretnénk a legjobb döntést hozni, érdemes megfontolnunk a repceolajat.

Ez a zsiradék is nagyrészt helyben, Európában termelt, jó füstponttal rendelkezik, és kedvezőbb az omega-3/omega-6 zsírsav aránya. Természetesen az extra szűz olívaolaj kiváló, de azt hagyjuk meg a salátákhoz és a hideg ételekhez – alacsony füstpontja miatt sütésre sajnos nem alkalmas.

Vannak olyan növényi olajok is, amelyeket nem feltétlenül sütésre, hanem értékes táplálék-kiegészítőként érdemes fogyasztani. Ezek a zsiradékok tartalmazzák azokat az esszenciális zsírsavakat, amelyek elengedhetetlenek a hormonháztartás, az agy, a szív és az immunrendszer megfelelő működéséhez.

Gondoljunk csak az avokádóolajra, amely rendkívül gazdag egyszeresen telítetlen zsírsavakban (hasonlóan az olívaolajhoz), E-vitaminban és antioxidánsokban. Bár viszonylag magas a füstpontja, leginkább salátákra, krémekbe, vagy közvetlenül, mint gyógyító esszencia ajánlott fogyasztani.

Ugyanígy érdemes beépítenünk a táplálkozásunkba a lenmagolajat, mely az egyik leggazdagabb Omega-3 forrás a növények világában, segítve ezzel a gyulladások csökkentését, persze csak hidegen fogyasztva.

Ne csak az olaj fajtájára figyeljünk, hanem a mennyiségre is

A fenntarthatóság legelső lépése a kevesebb fogyasztás. Az említett bundáskenyérhez sem szükséges, hogy ússzon a forró olajban. Egy vastag aljú serpenyőben, a szükségesnél kevesebb olajjal, gyakori forgatással is gyönyörű, ropogós eredményt érhetünk el. De érdemes lehet beruházni egy air fryer-re is, ami minimalizálja, sőt, akár teljesen el is hagyhatja az olajszükségletet.

És még egy fontos tényező: a legtöbb szakértő azt javasolja, hogy ugyanabban az olajban maximum 2-3 alkalommal süssünk.

Minden használat után a zsír szerkezete bomlik, és káros vegyületek keletkeznek. Ha az olaj sötét, habzik, vagy szaga van, azt már azonnal ki kell vonni a forgalomból!

A kisfiam bundáskenyerét tehát nem tiltom be, de igyekszem minimalizálni az olaj mennyiségét, és mostantól büszke leszek arra, hogy az összes használt olajat szakszerűen visszajuttatom a körforgásba. (És karácsonyra air fryert kérek – a szerk.)

Nyitókép: Pixabay

*

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!