Ezt már mi is érezni fogjuk: Közép-Európa a világ legjobban melegedő része

Ez összhangban áll az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által 2024-ben publikált Európai Klímakockázati Értékeléssel (EUCRA), amely már korábban figyelmeztetett arra, hogy kontinensünk kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a világ többi része.

Gyorsuló felmelegedés és egyre szélsőségesebb időjárás

A jelentés ismét rámutat arra, hogy Európának sürgősen nettó zéróra kell csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását, növelnie kell az éghajlati hatásokkal szembeni ellenálló képességét, valamint fel kell gyorsítania a tiszta energiára való átállást a megújuló energiaforrások bővítésével és az energiahatékonyság javításával.

Az Európai Unió továbbra is kitart a század közepére kitűzött klímasemlegességi célja mellett. Az Európai Bizottság számára kiemelt feladat az is, hogy az EU jobban felkészüljön a klímakockázatokra. Ennek részeként még idén bemutat egy átfogó európai klímaalkalmazkodási és kockázatkezelési keretrendszert.

A legfrissebb Copernicus-adatok szerint az emelkedő hőmérséklet felgyorsítja a hó- és jégtakaró csökkenését, miközben gyakoribbá és súlyosabbá válnak a szélsőséges időjárási jelenségek, például a hőhullámok, az aszályok és a rekordmagas tengeri hőmérsékletek az Északi-sarktól egészen a Földközi-tengerig.

Wopke Hoekstra, az éghajlatért, a nettó zéró kibocsátásért és a tiszta növekedésért felelős európai biztos szerint: „A Copernicus adatai kijózanító képet festenek, és ismét megerősítik, hogy Európa a leggyorsabban melegedő kontinens. A mai jelentés megmutatja, milyen pusztító és messzire ható következményei vannak az éghajlatváltozásnak társadalmainkra, gazdaságainkra és környezetünkre. Ennek egyre növekvő ára van, és újabb emlékeztető arra, hogy Európa számára a tiszta energia jelenti az egyetlen előre vezető utat.”

Rekordhőség, erdőtüzek és felmelegedő tengerek

2025-ben Európa-szerte súlyos hőhullámok jelentkeztek, köztük a kontinens történetének második legsúlyosabb hőhulláma. A szubarktikus Fennoskandiában júliusban mérték a valaha feljegyzett leghosszabb és legerősebb hőhullámot, ahol az Északi-sarkkör közelében és azon belül a hőmérséklet meghaladta a 30 Celsius-fokot.

A melegebb időjárás az erdőtüzek intenzitását is fokozta. A lángok mintegy 1 034 550 hektárnyi területet pusztítottak el, ami rekordnak számít.

2025-ben az Európa körüli tengerek átlagos felszíni hőmérséklete is történelmi csúcsot ért el. Ez már a negyedik egymást követő év, amikor új rekord született. A változások egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a tengeri és szárazföldi ökoszisztémák biodiverzitására, valamint Európa vízkészleteire és vízáramlási rendszereire.

Az EU klímacéljai és a megújuló energia szerepe

Az Európai Unió vállalta, hogy 2050-re klímasemlegessé válik. Ennek érdekében olyan célokat és jogszabályokat fogadott el, amelyek alapján 2030-ig legalább 55%-kal, 2040-ig pedig 90%-kal kell csökkenteni a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást az 1990-es szinthez képest.

2025-ben a megújuló energiaforrások Európa villamosenergia-termelésének közel felét, 46,4%-át biztosították. A napenergia új rekordot ért el: részesedése 12,5%-ra emelkedett.

Az Energiaunió helyzetéről szóló 2025-ös jelentés szerint az EU nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátása 2023 és 2024 között további 2,5%-kal csökkent. Ezzel az uniós kibocsátások összességében már 39%-kal alacsonyabbak az 1990-es szintnél.