Lajosmizsei eper átverés: nincs is ennyi eper

A tavasz slágere újra a „lajosmizsei eper” a főutak mentén vagy a forgalmas nagyvárosi csomópontokban sok árus, jellemzően engedély nélkül, kínál „hamis” magyar epret, spárgát, más szezonális árut. Ezek gyakran a nagybani piacokról hozott spanyol, görög és más olcsó importáruk, nagy árréssel, minőségibb, hazai, „kézműves” terméknek beállítva. A csalás nehezen leleplezhető és jelentős karbonlábnyoma, valamint egészségügyi kockázata is van, de nagyon jövedelmező!

A lajosmizsei eper témával egy minapi cikkben, egy Tiktok videó kapcsán foglalkoztunk, a cikkünket megtalálja az alábbi linken:

https://green.hu/cikkek/lajosmizsei-eper-vagy-utanzat-vigyazz-zugarusok/

A fenti hír kapcsán arra jutottunk, hogy alaposabban is megvizsgáljuk, körüljárjuk ezt a kényes témát.

Kezdjük ott, hogy az elmúlt években, vagy inkább évtizedekben, 1989 óta sokat megélt a magyar élelmiszer-fogyasztó:

hamis, akár „tablettás” borok, mérgező alkoholos italok, átcsomagolt és magyarnak árult külföldi zöldségek (például zöldpaprikák), mérgező toxinokkal etetett baromfik, veszélyes anyagokkal megfestett őrölt-paprikák után most is folytatjuk a sort.

Idén tavasszal is újjáéledt a szintén évek óta velünk élő „eper-botrány” is. Többek közt Tahitótfalu, Cegléd, Lajosmizse a fővároshoz viszonylag közeli olyan települések, ahol az eper (szaknyelven amúgy: szamóca) óriási termőterületeken van jelen.
No, de a fővárosban és környékén lakó mintegy 2,5 millió ember nem kevés, és a piros gyümölcs nem olcsó, mégis a téli szerényebb felhozatal után a finomságra éhes emberek tömegei lepik el a zöldségeseket és a boltok epres polcait.

Itt a friss, lajosmizsei eper? Ugyan már!

Eléggé nyilvánvaló, hogy a Lajosmizse környéki eperföldek, és más nevesebb vidéki szamóca termőterületek

https://agroforum.hu/agrarhirek/zoldseg-gyumolcs/terkepre-raktuk-a-hazai-szamocalelohelyeket/

sem látnak el ekkora hatalmas igényt, mint ahány helyen és amilyen mennyiségben – jellemzően a főutak melletti vagy nagyobb városi csomópontok köré gyűlő, például az aluljárókban felbukkanó zugárusok – kínálják az „eredeti” Lajosmizsei epret. Vagy éppen a főváros északi agglomerációban és környékén az „igazi” Tahitótfalui epret.

A valóságban – a korábbi cikkben idézett termelő szerint kb. 80%-ban – sokkal inkább spanyol vagy görög eper kerül a kosarunkba, amikor ellenőrizetlen „őstermelőtől” vásárolunk. És – kapaszkodjanak meg –, még az adott, emlegetett települések környékén dolgozó árusok esetén is(!) eléggé gyakori a nagybani piacokról, vagy akár a kiskereskedelmi diszkontláncok, nagyáruházak akciós polcairól levett, egyszerűen átcsomagolt gyümölcs!

A fentiek számos okból igen aggályosak. Nézzük meg ezeket sorjában:

1, Becsaptak minket, ez nem lajosmizsei eper …

Nyilvánvaló csalás, átverés áldozatai vagyunk, nem azért fizetünk, mint amit kapunk. Ám a „lédig” vagy kimért eper ellenőrzésére még a fogyasztóvédelemnek sincsenek túl jó eszközei, a család tényének bizonyítása nehéz. A rendőrség is tehetetlen jogi értelemben, legfeljebb ha mondjuk egy kilót kérünk és fél kilót kapunk, miközben egy kilóért fizettünk. Az eredet itt lényegtelen kérdés.

2, „Nyomozhatunk is” akár

Ha fogyasztóként el akarjuk ezt kerülni, akkor megkérdezhetjük az árust, hogy hol termeli, név szerint melyik magyar termelőtől veszi. Ha gyanakszunk, akkor akár kérhetünk áfás számlát, őstermelői igazolványt és nyugtát, fotót az ültetvényről, de ez utóbbi azért nem életszerű.

3, Sokkal magasabb a karbonlábnyom a nem lajosmizsei eper esetén

Ha spanyol, görög vagy olasz, netán Európán kívüli gyümölcsöt kapunk, akkor annak a karbonlábnyoma is sokkal nagyobb a rárakódó szállítási kibocsátási teher miatt.

4, Vegyszerek, növényvédőszerek és a lajosmizsei eper

A külföldi eper sok esetben vegyszerezettebb, például azért, hogy jobban bírja a hosszabb ideig tartó szállítást. Így ezek fogyasztása előtt legalább 2-3 alkalommal, nagyon alaposan mossuk meg a gyümölcsöt. Persze az óvatosság az itthoni eper esetében sem árt.

+1, Az igazi kihívás: a külföldi eper sokszor szállítással együtt is olcsóbb! Avagy: Lajosmizse és Afrika közelebb van, mint gondolná…

A jobb éghajlat, az erős vegyszerezés és a nagyüzemi, gépesített termelés és néha a lokális túltermelés miatt még a dráguló szállítási költségek mellett is olcsóbb tud lenni itthon a spanyol, a görög és főleg az afrikai „lajosmizsei eper”, mint a magyar.

E problémákat nem e cikk keretei közt kell megoldjuk, de mindenképpen nagyon elgondolkodtató, hogy akár 80-100 évvel ezelőtt is mennyire ritka volt még a gazdag nyugati nagyvárosokban is az, hogy szezonon kívüli és/vagy távoli tájakról érkező gyümölcsöket, zöldségeket lehetett az akkori piacokon, boltokban vásárolni…

Mi mennyi volt magyar vs. külhoni eper ár a szezon elején?

Idén, március közepén a budapesti piacokon a görög import eper kilója 2000 forint körül volt, miközben a Magyarországon termesztett gyümölcsért ekkoriban még egyes helyeken akár 8000 forint körül is kellett fizetni, ami tehát akár négyszeres különbséget is jelent – bár ennek a nagyarányú hátránynak a hűvösebb éghajlat az elsődleges oka. Hiszen nyilván a magyar termesztők az évnek ebben az időszakában lényegében nem tudnak részt venni az árversenyben, ilyenkor minden évben csak arra számíthatnak, hogy a finomabbnak tartott ízvilág és a lokálpatriotizmus jegyében a magyar vevők hajlandóak mélyebben a zsebükbe nyúlni, és kifizetik az akár négyszeres árkülönbséget is – írja a G7. De miért ennyire versenyképtelen a magyar szamóca?

Olvassuk el ezt a rövid cikket:

https://g7.hu/vallalat/20240501/hogyan-lehet-olcsobb-az-afrikabol-ideszallitott-eper-mint-a-magyar/

Az alább néhány fontos mondat a fenti szakmai cikkből:

Az első osztályú magyar földieper március végén 4500-5000 forintos kilónkénti áron volt elérhető a nagybani piacon (erre jött a kiskereskedelmi árrés, vagyis a zöldségesek-boltosok költségét és hasznát fedező összeg), a másodosztályú áruért pedig 3500-4000 forintot kértek akkoriban Németh István, a Magro.hu mezőgazdasági piactér ügyvezetője szerint. Ugyanebben az időszakban az első osztályú import már csak 2000-2500 forint volt. A boltláncokban az akciós szamóca pedig akár 1800-2000 forint/kg is lehetett. Utóbbi szint a termesztési költségeket figyelembe véve rendkívül alacsonynak számított már akkor is – írja a G7.hu.

…Görögországból egy kilogramm szamóca jelenleg nettó 80, legfeljebb 100 forintos költséggel utazik Magyarországra, vagyis a 2000 forintos bruttó fogyasztói árban például sehol sincs a 27 százalékos magyar áfa 425 forintos értékéhez képest. Könnyű belátni, hogy a távolság nem jelent érdemi akadályt az árversenyben, a magyar boltokba jutó szamóca nyugodtan jöhet Görögország mellett akár Spanyolországból, de még Marokkóból vagy Egyiptomból is.

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/