Súlyos természeti károkat okozott a Los Angeles-i tűzvész – mi lesz most?

Los Angeles tűz természet
Évek kellenek majd a természetnek a regenerációhoz, de már sosem lesz olyan, mint korábban volt.

Hetekig, több mint 160 km2-en égett a Kalifornia állambeli Los Angeles területe, és a tüzeket még most sem sikerült teljesen eloltani. A hatalmas tűzvészben többen életüket vesztették, és a lángok számtalan lakóingatlan mellett az ökoszisztémában is jelentős kárt tettek.

Mi történik most a leégett területeken az élővilággal, mennyi idő, mire helyreáll a természet?

Milyen intézkedések lennének nélkülözhetetlenek, hogy a jövőben a területen elkerüljék a hasonló pusztításokat, és milyen feladatok várnak az ökológusokra Los Angelesben? A legfontosabb kérdésekről Valkó Orsolya a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetében működő ’Lendület’ Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoport vezetője nyilatkozott.

Először is fontos kiemelni, és az ökológusok is hangsúlyozzák, a tűz mindig is része volt a szárazföldi ökoszisztémának.

„Alapvetően az, hogy valahol van tűz, önmagában még nem katasztrófa az élővilág számára”

– hangsúlyozza Valkó Orsolya. Az egyes területek és a helyi életközösségek ugyanis különbözően alkalmazkodtak a tüzekhez, és van olyan terület, ahol teljesen természetes az, hogy akár néhány évente teljesen leég minden.

„Tényleg fontos, hogy úgy értékeljük, hogy ez része a természetnek. Azért viszont, hogy megváltozott a tüzek kiterjedése, erőssége, gyakorisága a Földön, az emberi tevékenység tehető felelőssé 100 %-ban. Ezt a helyzetet rendszerben kellene vizsgálni, és az egész változásnak az alapvető okait kellene kezelni, nem csak a következményeket” – magyarázza az ÖK kutatója.

Kaliforniában az egyik probléma, hogy egy nagyon átalakított táj, sűrűn lakott, és a klímaváltozás is nagyon jelentős hatással van rá.

A területen az emberi tevékenységnek köszönhetően nagyon sok inváziós növényfajnak van óriási állománya, és kisebbek a természetes élőhelyek.

Ezek a kis élőhelyfoltok pedig, ha egy tűzben leégnek, akkor az állatoknak nincs hová menekülniük, a növények pedig nehezebben regenerálódnak. Ha pont egy olyan terület ég le, ahol egy növény vagy állatfajnak az utolsó állománya él, akkor teljes populációk pusztulhatnak ki, magyarázza a kutató.

A Hughes tűz Los Angeles közelében 2025. január 22-én - Fotó: Reuters, David Swanson
A Hughes tűz Los Angeles közelében 2025. január 22-én – Fotó: Reuters, David Swanson

Tűz bárhol lehet, csak nem mindegy hogyan kezelik

Persze ez a helyzet nemcsak Kaliforniában áll fenn, hanem a világ minden részén. Svédországban és Kanadában is voltak a közelmúltban pusztító tüzek, gyakorlatilag mindenhol erre fel kéne készülni – hangsúlyozza Valkó Orsolya. Hozzátette, jelenleg Magyarországon viszonylag ritkák a pusztító tüzek, és néhány évtized vagy évszázad kell ahhoz, hogy egy adott területen természetes módon kialakuljon egy tűz. A megelőzés, felkészülés azonban minden területen fontos.

Az ökológus szerint nagyon sok olyan preventív intézkedést lehetne hozni, amivel mind a természeti értékeket, mind az emberéleteket, és a vagyonelemeket védeni lehetne. Például:

  • sokszor célravezető lenne akár kontrollált módon direkt leégetni az adott területeket, ezzel megakadályozva, hogy felhalmozódjon az éghető biomassza,
  • érdemes lehet a mezőgazdasági tájak tervezésénél figyelembe venni, hogy a városok körüli területeknek és azok funkcióinak lehet ilyen esetben védelmi szerepe. (Ha egy területen például legelő van, ahonnan a biomasszát az állatok rendszeresen lelegelik, akkor kisebb eséllyel ér el a tűz a lakóépületekig)
  • a várostervezésnek már a házak szintjén is érdemes lenne azzal terveznie, hogy az épületek kevésbé éghető anyagokból épüljenek (Kaliforniában az is hozzájárult a pusztításhoz, hogy a házak nagy része fából épül),
  • meg kell tervezni a városi növényzetet, és olyan fajokat érdemes ültetni, amik pirofóbok, tehát nem gyulladnak meg olyan könnyen.

Mi következik most?

A növények visszatelepítésével szokták kezdeni a folyamatokat, utána jönnek az állatok. A növényeknél minden attól függ, hogy mekkora a tűz. A száraz élőhelyeken élő növények általában alkalmazkodtak a tűzhöz. Például vannak olyan növények, amik tüzet követően nagyon jól tudnak a talajban levő magjaikból csírázni vagy gyökér- és szármaradványokból sarjadni.

Persze, ha pont nem az őshonos növények ennyire „rugalmasak”, a szakembereknek valahogy aktívan segítenünk kell őket – direkt magvetéssel vagy ültetéssel. Sokszor minimális talajráhordásra is szükség lehet a területen.

Az állatok közül a mozgékonyabbak vannak előnyben: egy madár sokkal könnyebben tud visszatelepedni egy megfelelő élőhelyre, mint egy röpképtelen rovar vagy egy csiga, magyarázza a kutató. Sokszor a teljes ökoszisztéma visszaállítását az állatok szintjén is aktívan kell segíteni. A helyreállítás azonban évekbe telik még segítséggel is.

„3-5 év alatt már el lehet érni olyan eredményeket, amire azt mondjuk, elindult szépen a folyamat. De előfordulhat az is, hogy évszázadok alatt sem lesz már olyan, mint amilyen az eredeti állapot volt” – mondta Valkó Orsolya.

Bármennyire jól halad egy helyreállítási folyamat, vagy egy megelőző rendszer kiépítése, az mindig kérdés marad, mikor jön egy újabb nagyobb tűzvész vagy mikor indul meg egy inváziós faj, ami nem hagy teret az őshonos növényeknek.

Forrás: HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
Nyitókép: Pixabay

*

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!

Kapcsolódó