Küszöbön a magyar bioforradalom: 300 ezer hektár felett az öko gazdálkodás

Az ökológiai gazdálkodás Magyarországon dinamikus növekedési pályára állt: a legfrissebb adatok szerint a tanúsítással érintett területek már stabilan meghaladják a 300 ezer hektárt.

A hazai öko szektor fejlődését a Nemzeti Cselekvési Terv és az Európai Unió ösztönzői egyaránt támogatják, ami nemcsak a termelők, hanem a fogyasztók és a környezet számára is előnyökkel jár. A Vetőmag Szövetség Öko Vetőmag Munkacsoportja szerint az évtized végére akár megduplázódhat az öko területek aránya, ami a vetőmagpiacra is élénkítő hatással lesz.

Mi található az öko földeken?

A hazai öko területek többsége rét és legelő (55%), ezt követik a szántóföldek (36%), míg a gyümölcstermő ültetvények aránya 7%-ra emelkedett. A szántóföldi kultúrák között a lucerna, kalászosok (búza, árpa, rozs), kukorica, napraforgó és borsó a legjelentősebb. Zöldségnövények terén a hagyma, répa, burgonya, paradicsom, paprika, tökfélék és saláták a legkelendőbbek, míg a gyümölcsösökben az alma, meggy és bodza vezetik a listát.

A hazai átlagos ökogazdaság 12 hektáros, kisebb az európai átlagnál, ám az öko területek több mint felét a 300 hektárnál nagyobb gazdaságok kezelik” – mondja dr. Mikó Péter, az Öko Vetőmag Munkacsoport elnöke.

Az öko gazdálkodás nem csupán termelői, hanem fogyasztói szempontból is előnyös: a tanúsított bioélelmiszerek szermaradvány-mentesek, beltartalmi értékük magas, a termelők pedig hosszú távon megőrzik talajuk termőképességét. A fenntartható gazdálkodás erősíti a biodiverzitást, csökkenti a vízszennyezést és mérsékli a mezőgazdaság ökológiai lábnyomát.

Vetőmag, kutatás és innováció: a bioipar új lendülete

Bár a hazai öko ágazat növekedése látványos, a feldolgozóipar fejletlensége, az ingadozó piac és az importtermékek árversenye komoly kihívás. A vetőmaghasználat területén is van még fejlődési potenciál: a gazdák jelenleg főként csávázatlan konvencionális vetőmagot alkalmaznak, a fémzárolt öko vetőmagok aránya alacsony. A VSZT Öko Vetőmag Munkacsoport éppen ezen a területen dolgozik évek óta, ösztönözve a tudatos fajtaválasztást és a posztregisztrációs fajtateszteket, amelyeket széles körben publikálnak.

Az elmúlt évtizedben a hazai öko kutatás és nemesítés is ugrásszerű fejlődésen ment keresztül. A cél az, hogy a gazdák igényeihez és termesztési körülményeihez leginkább alkalmazkodó fajtákat fejlesszenek ki, így az öko termelés versenyképes maradhat az uniós piacon. Idén két új ökológiai nemesítésű őszi búza fajtajelölt is bejelentésre került, ami további lendületet adhat az ágazatnak.

Egy évtized maradt az öko áttörésre

A Nemzeti Öko Cselekvési Terv 2022–2027 keretei között Magyarországon megfelelő ösztönzők állnak rendelkezésre az öko területek növekedéséhez. „2030-ig megduplázhatjuk öko területeink részarányát, ami automatikusan növeli a vetőmag iránti keresletet is” – mondja dr. Mikó Péter. Hozzátette, hogy

2036-ig a kötelező öko vetőmag használat bevezetéséig mindössze tíz év maradt, így az öko vetőmagszektor dinamikus fellendülése várható.

A fejlődés kulcsa a technológiai innovációban és a precíziós, regeneratív gazdálkodásban rejlik. A szenzor-alapú rendszerek, új öko fajták termesztése és a vetőmag-feldolgozás hatékonyságának növelése együtt jelentős ösztönző erőt biztosíthatnak a gazdák számára, hogy minél szélesebb körben térjenek át a fenntartható gazdálkodásra.

Forrás és fotók: Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Öko Vetőmag Munkacsoportja

*

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!