Magyar búza vs. afrikai éhezés: mit jósol a gép 2100-ra?

A magyar búza és más terményeink, termékeink szerepe jelentősen felértékelődhet. Ugyanis a mesterséges intelligenciával támogatott klímakutatások szerint a következő évtizedekben, de 50-70 éves távlatban bizonyosan, Afrika még szárazabb lesz, így a mainál is sokkal súlyosabb élelmezési válságokon megy majd át.

Egy nemrég publikált, mesterséges intelligenciával támogatott klímamodell kijózanító jövőképet fest: ha nem változtatunk érdemben a kibocsátásainkon és a globális erőforrás-elosztáson,

az évszázad végére több mint egymilliárd ember kerülhet súlyos élelmezésbiztonsági vészhelyzetbe.

A The Conversation tudományos portálon megjelent friss elemzés rámutat, hogy a legsúlyosabb válság Afrikát fenyegeti, ami globális dominóhatást indíthat el. A kutatás ugyanakkor reményt is kínál: a megfelelő alkalmazkodással a katasztrófa elkerülhető – és ebben a folyamatban a magyar mezőgazdaságnak is újra kell gondolnia a vízhez való viszonyát.

A magyar búza felértékelődhet

Amikor a klímaváltozás hatásairól olvasunk, gyakran találkozunk hőmérsékleti átlagokkal és tengerszint-emelkedési görbékkel. Ezek a számok azonban sokszor elfedik a lényeget: azt, hogy mit jelent a felmelegedés a mindennapi betevő falat szempontjából. Egy nemzetközi kutatócsoport most szakított a hagyományos módszerekkel, és a gépi tanulás (AI) segítségével modellezte le, hogyan hatnak majd a jövőbeni extrém időjárási események az élelmiszerellátásra.

Az eredmények drámaiak, de nem visszafordíthatatlanok. A modellszámítások fő üzenete az, hogy a klímaváltozás nem egy távoli, lassú folyamat, hanem egy olyan rendszerkockázat, amely hirtelen sokkhatásokon – aszályokon, hőhullámokon, áradásokon – keresztül rengetheti meg a legkiszolgáltatottabb régiók stabilitását.

A láthatatlan áldozatok

A The Conversation által ismertetett tanulmány szerint, amennyiben a világ a jelenlegi, magas üvegházhatásúgáz-kibocsátási pályán marad, 2100-ra mintegy 1,16 milliárd embert érinthet legalább egy súlyos élelmezési krízis. Ez a szám önmagában is nehezen felfogható, de a társadalmi hatások még súlyosabbak: az előrejelzés szerint a válság által érintettek között több mint 600 millió ötévesnél fiatalabb gyermek lehet.

A probléma gyökere abban rejlik, hogy

élelmiszerrendszereink jelenleg rendkívül sérülékenyek a szélsőségekkel szemben.

A mesterséges intelligencia arra világított rá, hogy a jövő éhínségeit nem feltétlenül a készletek lassú, globális fogyása okozza majd, hanem a lokális összeomlások. Amikor egy adott régióban az időjárás egyik évről a másikra teszi tönkre a termést, az árak az egekbe szöknek, a helyi piacok pedig képtelenek ellátni a lakosságot.

Afrika a klímaváltozás célkeresztjében

A kutatás területi leosztása egyértelműen Afrikát, azon belül is a Száhel-övezetet és Afrika szarvát jelöli meg a legsérülékenyebb pontként. Ez a régió kettős nyomás alatt áll: egyrészt itt várható a leggyorsabb népességnövekedés a következő évtizedekben, másrészt ez a terület van leginkább kitéve a felmelegedés fizikai hatásainak.

A szimulációk szerint pusztán a 2099-es évben több mint 170 millió embert fenyegethet közvetlen éhínség ezen a területen. Ez a fajta egzisztenciális fenyegetettség szükségszerűen társadalmi mozgásokkal jár. Ahol elfogy a víz és a termőföld, ott az emberek kénytelenek útra kelni. A klímamigráció a jövőben várhatóan nem a jobb életszínvonal kereséséről, hanem a puszta túlélésről szól majd. Európa számára ez azt jelenti, hogy a szomszédos kontinens stabilitása vagy instabilitása közvetlen hatással lesz a mi biztonságunkra és gazdaságunkra is.

A jó hír: a katasztrófa nem szükségszerű

A tanulmány egyik legfontosabb – és a zöld gondolkodás szempontjából leginkább előremutató – megállapítása, hogy a jövőnk nincs kőbe vésve. A modell ugyanis nemcsak a klímahatásokat, hanem a társadalmi-gazdasági változókat is vizsgálta.

Kiderült, hogy az élelmezésbiztonság legalább annyira függ az intézményrendszertől, mint az esőtől.

Ha sikerülne csökkenteni a fegyveres konfliktusokat, stabilizálni a kormányzatokat, javítani az oktatást és kiépíteni a szociális védőhálókat a fejlődő országokban, a klímaváltozás negatív hatásai drasztikusan mérsékelhetők lennének. 

A számítások szerint ezekkel a „soft” beavatkozásokkal mintegy 780 millió ember lenne megóvható az éhezéstől még a változó éghajlat mellett is. Ez rávilágít arra, hogy a klímavédelem és a humanitárius segítségnyújtás nem választható el egymástól.

Magyar búza: akalmazkodás és vízmegtartás

Bár a tanulmány fókuszában a globális dél áll, a felvázolt folyamatok Magyarország számára is fontos tanulságokkal szolgálnak. A Kárpát-medence ugyan földrajzilag védettebb helyzetben van, mint a Száhel-övezet, de a klímaváltozás hatásai – az egyre gyakoribb aszályok, a kiszámíthatatlan csapadékeloszlás – nálunk is a mindennapok részévé váltak.

Ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság a jövőben is képes legyen biztonságos élelmiszerrel ellátni a lakosságot, és ne legyen kitéve a globális piaci sokkoknak, szemléletváltásra van szükség. A tanulmány logikáját a hazai viszonyokra vetítve látható: a kulcs a reziliencia, azaz az ellenállóképesség növelése.

A jövő magyar búza szempontjából, azaz a hazai agrárium legnagyobb kihívása és egyben lehetősége a vízgazdálkodás átalakítása lesz. A szakértők szerint el kell mozdulnunk a valóban fenntartható vízgazdálkodás felé. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy

a vizet nem elvezetni kell a területről, hanem megtartani: a talajszerkezet javításával, a vízmegtartó tájgazdálkodás bevezetésével és az öntözésfejlesztéssel.

Honnan kap vizet a magyar búza? Olvassa el kapcsolódó cikkünket!

https://green.hu/cikkek/teli-nagy-ho-nyari-aszaly/

Ha Magyarország képes lesz sikeresen alkalmazkodni a megváltozott éghajlati viszonyokhoz, és kiépíti a szélsőségeknek ellenálló élelmiszertermelési rendszereit, azzal nemcsak a saját ellátásbiztonságát garantálja. Egy instabil világban a stabil, fenntarthatóan működő mezőgazdaság önmagában is érték, amely hozzájárulhat a tágabb régió nyugalmához.

A feladat tehát adott: fel kell készülni a változásokra, és olyan rendszereket építeni, amelyek a legrosszabb forgatókönyvek esetén is működőképesek maradnak – itthon és globálisan egyaránt.

Kiemelt kép: Freepik

*

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol a magyar búza jövője kapcsán?

https://www.facebook.com/greenponthu/

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!