Gondolta volna, hogy a májusi cserebogár a szent szkarabeusz rokona?

Míg a cserebogár az emberek zemében leginkább visszataszító és kellemetlen kártevő, a szkarabeuszt az ókori egyiptomiak szentként tisztelték és a halhatatlanság egyik szimbólumának tekintették. Szinte hihetetlen, de a két faj valójában egy családból származik.

Nem cserebogár: a szkarabeuszbogarak lenyűgöző világa

A Scarabaeidae, azaz a ganajtúrófélék családja a világ egyik legnagyobb és legváltozatosabb bogárcsaládja, mely több mint 35 000 ismert fajt számlál. Ezek a bogarak különleges szerepet játszanak az ökoszisztémákban: egyes fajok elhalt szerves anyagok lebontásával segítik a tápanyagkörforgást, mások azonban mezőgazdasági kártevőként ismertek. De ebbe a családba tartoznak például a hazánkban is megtalálható csodaszép rózsabogarak és virágbogarak, a különleges orrszarvú bogár, vagy a Közép-Amerikában élő óriás méretű herkulesbogár is. A család tagjai hagyományosan két fő ökológiai csoportba sorolhatók: vannak a lebontók (szaprofágok) és vannak a növényevők (fitofágok).

Zömök, fényes bogarak

A szkarabeuszbogarak jellegzetes, zömök testalkatú rovarok, méretük 1,5 mm-től akár 16 cm-ig terjedhet. Színük gyakran fényes, fémes csillogású, és jól felismerhetők különleges, lemezekből álló csápjaikról. Ezek a csápok összecsukhatók vagy legyezőszerűen szétteríthetők, így segítve a szaglásukat. Sok faj ásólábakkal rendelkezik, amelyek a talajban való élethez alkalmazkodtak.

A nemek között gyakori a szexuális dimorfizmus: a hímek sok esetben látványos szarvakat viselnek, amelyekkel más hímekkel küzdenek a párzás jogáért. A lárvák C-alakban görbültek, sárgásfehérek, és általában a talajban élnek, ahol gyökerekkel, bomló növényi anyagokkal táplálkoznak. Növénykárosító fajok esetén ezek a lárvák okozzák a legnagyobb gazdasági károkat.

A ganéjtúrók ökológiai szerepe

A ganéjtúró bogarak világ szinte minden részén megtalálhatók, és kulcsfontosságú szereplői a tápanyag-újrahasznosításnak. Viselkedésük alapján két típus különíthető el: vannak a „görgetők”, akik a trágyából golyót formálnak és elgörgetik azt, valamint az „ásók”, akik a trágya alá fúrnak alagutakat. Más fajok elhalt állati és növényi anyagokat bontanak le, míg a növényevő fajok élő növényekkel táplálkoznak – közülük kerülnek ki az olyan kártevők is, mint például a májusi cserebogár.

A trópusokon a leggyakoribbak

A szkarabeuszbogarak világszerte elterjedtek, de fajgazdagságuk a trópusi területeken a legnagyobb. Egyes trópusi élőhelyeken közel 100 faj élhet együtt, míg mérsékelt égövi régiókban – például hazánkban is – legfeljebb 10 faj fordul elő egy adott helyen.

Álganéjtúró-félék

Ezek a bogarak (Geotrupidae) korábban alcsaládként szintén a ganéjtúrófélék népes családjába tartoztak, ám mára önálló családként rendszerezik őket, melybe mintegy 600 faj tartozik.  Az álganéjtúró-félék az északi mérsékelt övben honosak, ezen belül is leginkább Közép-Ázsiában élnek, míg Európában csupán néhány fajuk található. Hazánkban például összesen hat fajt számlálhatunk meg.

Az álganéjtúrók felépítése és életmódja nagyban hasonlít a valódi ganéjtúrókhoz, ám rágóik különböznek, valamint az ivadékgondozásuk is eltérő: az álganéjtúrókkal szemben a valódi ganéjtúrók sokkal alaposabban gondoskodnak a lárváik felneveléséhez szükséges trágyakészletről. Ökológiai szempontból azonban éppoly fontosak ők is, ugyanis az elpusztult állatok és a trágya lebontásában szintúgy hatalmas szerepük van.

Kiemelt kép: Unsplash

*

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol a „cserebogár vs. szkarabeusz” témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!