A Mars is befolyásolja a földi klímaváltozást e kutatás szerint
A Mars és a Föld közötti lassú kozmikus tánc rejtett hatással van a mélytengeri áramlatok ciklusaira – derül ki egy friss tanulmányból.
Egy új elemzés, amely a mélytengeri geológia változásait vizsgálta az elmúlt években, és megállapította, hogy a két bolygó gravitációs kölcsönhatása ciklikus változásokat eredményez a mélytengeri áramlatokban, amelyek minden 2,4 millió évben megismétlődnek. Ez egy olyan felfedezés, amely segíteni fogja a tudósokat abban, hogy jobban megértsék és előrejelezzék a Föld klímáját a jövőben.
„Meglepett minket, hogy ezeket a 2,4 millió éves ciklusokat megtaláltuk mélytengeri üledékadatainkban” – mondta el Adriana Dutkiewicz geológus, a Sydney-i Egyetem munkatársa. „Csak egy magyarázat létezik a talált mintákra: összefüggésben állnak a Mars és a Föld Nap körüli pályájának ciklusaival”.
A kutatást a neves Nature szaklapban is közzétették:
https://www.nature.com/articles/s41467-024-46171-5
Az utóbbi években a tudósok elkezdték azonosítani azt a jelenséget, amit ők egy asztronómiai „nagy ciklusnak” neveztek. Ez egy 2,4 millió éves mintázat, amely a Föld és a Mars pályáinak összehangolásával kapcsolatos.
A Föld geológiai múltjában (az üledékes kőzetek vizsgálatakor) ritkák az e kölcsönhatás közvetlen bizonyítékai, de
„amit találtunk, azt sugallja, hogy a ciklus csúcspontja magasabb napsugárzással áll kapcsolatban a Földön, valamint melegebb klímával. Ez nem kapcsolódik az ember okozta klímaváltozáshoz, amit jelenleg tapasztalunk”
– fejtették ki a kutatók.
A Mars is befolyásol, de az óriásbolygók gyakrabban
Tudjuk, hogy más bolygók befolyásolhatják a Föld Nap körüli pályáját, húzva azt rendszeres ciklusokban egy elnyúltabb alakba.
Ezeket Milankovics-ciklusoknak nevezzük, amelyek az jégkorszakok fellángolásával és hanyatlásával esnek egybe. Ezek azonban sokkal gyakoribbak (bár szintén nem kapcsolódnak az ember okozta klímaváltozáshoz), tízezres években mérhetők, és elsősorban a Jupiter és a Szaturnusz – a viszonylag apró Marsnál jóval nagyobb bolygók – kölcsönhatásai által jönnek létre.
„A bolygók gravitációs mezői zavarják egymást, és ez a kölcsönhatás, amit rezonanciának nevezünk, megváltoztatja a bolygók excentricitását, vagyis azt, hogy mennyire közelítik meg pályáik a kör alakot” – magyarázza Dietmar Müller geofizikus, a Sydney-i Egyetem munkatársa.
A Mars csak egy újabb fejezet a Milankovics-ciklusok kutatásában
A Milankovics-ciklusokat 1976-ban igazolták, amikor a tudósok felfedezték, hogy ezek az óceánfenéki üledékekben rögzítve vannak.
Dutkiewicz és csapata valami mást kerestek. Meg akarták határozni, hogy a mélytengeri áramlatok megváltoznak-e a melegebb klímában – erőteljesebbé válnak-e, vagy lelassulnak.
Az üledékben talált szakadás gyorsabb örvényeket jelent a tengerfenéken, míg a folyamatos üledékes felhalmozódás nyugodtabb körülményekre utal.
A Mars 70 millió éves vizsgálata
Elemzésüket a világ 293 tudományos mélytengeri fúrólyukán alapuló adatokra építették, amelyekben az elmúlt 70 millió év során 387 üledékszakadást találtak. Amikor ezeket az időben ábrázolták, észrevettek egy érdekes csoportosulást – a 2,4 millió éves ciklust, amely megegyezik a Föld és a Mars asztronómiai nagy ciklusaival.
Ezenkívül az üledékszakadások összecsengtek az ismert melegebb klíma időszakaival, beleértve a híres paleocén-eocén termikus maximumot, amely körülbelül 56 millió évvel ezelőtt történt, amikor a Föld hőmérséklete akár 8 Celsius-fokkal is emelkedett. Ezt az eseményt számos különböző oknak tulajdonították, beleértve a Föld pályájának hibáját és egy elhaladó üstököst, így egy lehetséges kapcsolat a Marssal hozzájáruló tényező lehet.
Ez meglepő felfedezés, mert a modellek (és a megfigyelési adatok) azt sugallják, hogy a Golf-áramlatért felelős óceáni cirkulációs rendszer leállhat, ahogy a globális felmelegedés olvasztja a tengeri jeget. Így a tudósok azt gondolták, hogy a melegedő klímában a mélytengeri élővilág sokkal kevésbé lesz aktív.
A Mars és az áramlatok, valamint a földi klíma kapcsolata
Másrészt a nagyobb viharok sokkal gyakoribbá válnak a melegebb klímákban, üledéket kavaró örvényeket eredményezve, amelyek a tenger legmélyebb, abysszális mélységéig is elérhetnek. Ez azt jelentheti, hogy az óceánok valamivel ellenállóbbak lehetnek a klímaváltozással szemben, mint gondoltuk. (Az emberek mégsem azok, tehát továbbra is próbálkoznunk kellene valamit tenni vele.)
A dínók kihalása óta eltelt mintegy 65 millió évet átfogó mélytengeri adataik azt sugallják, hogy “a melegebb óceánokban erőteljesebb a mély áramlat” – mondja Dutkiewicz. Ez potenciálisan megakadályozhatja az óceáni áramlatok leállását, még akkor is, ha az Atlanti-óceán meridián körforgására (Atlantic Meridional Overturning Circulation, AMOC) lelassul vagy teljesen meg is áll.
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
fotó: Unsplash
