Matcha-őrület: zöld por, ami felforgatta a világot
Hol van már a reggeli fekete? Ez egy olyan világ, ahol a reggeli kávé helyett zöld port keverünk a mandulatejbe, habosítjuk, majd mélyen kortyolunk bele, miközben úgy érezzük, hogy épp a buddhista nyugalom és a tettre kész energiák keveréke áramlik szét bennünk. Ez a „matcha forradalom”, ami tagadhatatlanul betört Magyarországra is.
De mi az a matcha valójában? Miért issza ezt nap mint nap Billie Eilish, Jennifer Aniston vagy épp Bella Hadid? Miért gondolják sokan, hogy egészségesebb, fenntarthatóbb és „coolabb” a kávénál? És egyáltalán:
Honnan jött ez a zöld por?
A matcha egy Japánból származó, porrá őrölt zöld tea, amit árnyékban nevelt, különleges módon feldolgozott tencha tealevelekből készítenek. A szertartásos teakészítés Japánban évszázadok óta a zen buddhizmus része – a szerzetesek matchát ittak meditáció előtt, hogy fókuszáltak maradjanak.
A nyugati világban a matcha robbanásszerű elterjedése az utóbbi évtizedben kezdődött, amikor a wellness kultúra, a bioéletmód és a „clean eating” hulláma elérte a Starbucksot és az Instagramot is. 2015 után már nemcsak teaként, hanem latte formájában, turmixba, süteménybe, sőt még arcmaszkként is megjelent.
Az első nagy áttörés az USA-ban volt: 2018-ban a Whole Foods és a Goop (Gwyneth Paltrow platformja) is kiemelt „superfood”-ként kezdte népszerűsíteni a matchát.
Azt állítják azért szuperélelmiszer, mert tele van antioxidánsokkal, különösen EGCG-vel (epigallokatechin-gallát), amelynek gyulladáscsökkentő és daganatmegelőző hatásai is lehetnek. Emellett tartalmaz L-theanint, ami nyugtat, miközben az enyhe koffeintartalom (kb. 70 mg egy adagban) energiát ad.
Tény: a matcha nem üt be úgy, mint egy dupla presszó és nem is ejt le egy órával később. A „clean buzz”, amit a rajongók emlegetnek, valóban sokkal kiegyensúlyozottabb élményt ad.
Az ökológiai lábnyoma már nem olyan zöld…
A matcha termesztése – a kávéhoz hasonlóan – nagyon energiaigényes lehet. Különösen a prémium minőségű, Japánban termesztett matcháké, amelyeket repülővel szállítanak, hűtve, és nagy precizitással csomagolva. Ökológiai lábnyoma mégis kisebb lehet, mint a kávéé, hiszen a WWF adatai szerint egy csésze kávé előállításához átlagosan 140 liter víz kell. Ezzel szemben a matcha árnyékban nevelt teabokrokból készül, kisebb területen, és alacsonyabb vízigénnyel.
Nem csak egy ital
A matchát a legtöbben latteként isszák, de süteményekben, reggeli zabkásában, sőt tésztában is használják Japánban. Itthon is elérhetők már matchás üdítők, édességek, fagylaltok, sőt, kozmetikai termékek is. Bár a matcha többnyire a speciallity kávézókban terjed, egyre többen az otthoni szertartását is megismerik és megszeretik.
A japán teakultúrában a matcha készítése évszázadok óta ceremónia, és ebből az élményből mi is meríthetünk otthon.
Ehhez elég egy alapfelszerelés, az könnyen beszerezhető, akár megrendelhető. A fő eszköz a Chasen, ami nem más, mint egy kézzel faragott, többágú kis ecset, ami a matcha por vízzel való habosítására szolgál. Általában 80–120 sörtéje van, és úgy van kialakítva, hogy csomómentes, krémes textúrát hozzon létre. Kell továbbá a Chawan, ami egy tál a matcha felveréséhez, illetve a Chashaku, ami egy kis mérőkanál.
Kevés forró vizet kell tölteni a tálkába, ebbe tenni egy kanál matcha port és gyorsan felverni az ecsettel. Ha latténak készítjük, ez után adjuk hozzá a habosított (lehetőleg növényi) tejet. Kókusztejjel például kiváló.
Ez a zöld por tehát, mint látjuk, nemcsak színben, hanem kultúrában, ízben és tudatosságban is különbözik a jól ismert feketétől. Átvenni az uralmat talán nem tudja, de nagy szeletet követel magának az élénkítő italok piacán.
Nyitókép: Pixabay
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!
https://www.facebook.com/greenponthu/
