Megalakult a Nemzeti ESG Tanács: új korszak a fenntarthatóság jegyében
A környezettudatos gondolkodás nemcsak divat, hanem szükségszerűség, sőt, kötelezettség, melyet az Európai Unió szigorú előírásai is meghatároznak. Ilyen követelmény volt a Nemzeti ESG Tanács létrehozása is, ami egy jelentős lépés a vállalatok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási felelősségvállalásának előmozdításában. De mit is jelent pontosan ez a hárombetűs szócska, és miért olyan fontos a mai világban?
Az ESG (Environmental, Social, Governance) egy keretrendszer, amely a vállalatok környezeti hatásait, társadalmi felelősségvállalását és az etikus, átlátható vállalatirányítást helyezi a figyelem középpontjába.
Ez a megközelítés lehetővé teszi a befektetők és érdekelt felek számára, hogy értékeljék egy vállalat fenntarthatósági és társadalmi felelősségvállalási gyakorlatait, döntéseit és kockázatkezelési stratégiáit. Az ilyen kritériumok alkalmazása segíti a vállalatokat abban, hogy hosszú távú értéket teremtsenek, miközben pozitívan járulnak hozzá a társadalomhoz és a környezethez.
Megdöbbentő adat: Az ilyen befektetések globális értéke már 2020-ban elérte 35,3 trillió dollárt a világ öt fő régiójában. Ez a szám jól mutatja, mennyire fontossá vált a fenntarthatóság a gazdasági döntéshozatalban.
A Európai Unió jogszabályi keretei és a globális piaci trendek egyértelműen ilyen irányba terelik a vállalatokat, aminek következményeként a magyar kormány is lépéseket tett ebben az irányban, létrehozva a Nemzeti ESG Tanácsot.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közölte: a kormány célja, hogy az uniós kötelezettségeknek megfeleljen, ugyanakkor a nemzeti sajátosságokra leginkább reflektáló rendszert alakítsa ki a magyar vállalkozások számára. Ehhez pedig időben hozzálátnak, hogy a hazai cégek ne kerüljenek versenyhátrányba az unió belső piacán.
A kormány 2023 végén terjesztette be az ESG törvényt, amelyet az Országgyűlés elfogadott, létrehozva ezzel a nemzeti ESG keretrendszert, melynek célja, hogy a világgazdaság fenntartható működésre történő átállása során a magyar vállalatok versenyképességét garantálja. E törvény része volt, hogy létre kell hozni a Nemzeti ESG Tanácsot, amelynek meghatározó a szerepe az ESG beszámoló minimumkövetelményeinek meghatározásában.
Kik a Nemzeti ESG Tanács tagjai?
A tanácsot a Miniszterelnökség, a Miniszterelnöki Kabinetiroda, az Energiaügyi Minisztérium, a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága által, valamint a vállalati és civil oldal képviseletében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége által delegált tagjai alkotják. Emellett tanácskozási joggal részt vehet a tanács ülésein az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. A Nemzeti ESG Tanács elnöke a nemzetgazdasági miniszter.
A Nemzeti ESG Tanács létrehozása önmagában is egy innovatív lépés, amely lehetőséget teremt a magyar vállalatok számára, hogy proaktívan alakítsák és kommunikálják fenntarthatósági törekvéseiket. A tanácsadó testület nem csak irányelveket állít fel, hanem támogatást is nyújt a vállalatoknak az ilyen fenntarthatósági elvek integrálásához.
A cikk forrása: MTI, Global Sustainable Investment Alliance (GSIA) 2022-es jelentése
Kiemelt kép: Freepik
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!