Mennyire lesz fenntartható a téli olimpia?

A 2024-es párizsi nyári olimpia után a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) új korszakot hirdetett: a jövő olimpiai játékainak két kulcsszava a megtérülés és a fenntarthatóság.

E szemlélet első igazi téli próbája a február 6-án kezdődő milánói–cortinai téli olimpia lesz, amely már a NOB megújított pénzügyi és környezeti keretrendszere szerint valósul meg. De mennyire lehet valóban fenntartható egy olyan esemény, amely hagyományosan hatalmas infrastruktúrát, energiafelhasználást és természeti beavatkozást igényel?

A NOB reformtörekvései

A korábbi téli olimpiák – különösen Szocsi 2014 vagy Peking 2022 – komoly kritikákat kaptak magas költségeik és környezeti hatásaik miatt. Szocsiban például az olimpia összköltsége meghaladta az 50 milliárd dollárt, miközben számos létesítmény kihasználatlanul maradt.

Peking 2022 esetében pedig a hóhiány miatt szinte teljes mértékben mesterséges havat kellett használni,

ami jelentős víz- és energiafelhasználással járt: a becslések szerint mintegy 185 millió liter vizet használtak fel a pályák hóval való ellátásához.

Ezekre a tapasztalatokra reagálva a NOB az Agenda 2020 és az Agenda 2020+5 program keretében új alapelveket vezetett be. Ezek közé tartozik a meglévő létesítmények maximális kihasználása, az ideiglenes infrastruktúrák előnyben részesítése, valamint a rendező városok hosszú távú gazdasági és társadalmi érdekeinek figyelembevétele.

A 2024-es párizsi olimpia már ennek a szemléletnek a jegyében zajlott: a versenyhelyszínek 95 százaléka meglévő vagy ideiglenes létesítmény volt, és az első becslések szerint az esemény 25–75 millió eurós pénzügyi többletet termelt.

Mi lesz a téli olimpián?

A milánói–cortinai téli olimpia hasonló úton halad. A szervezők szerint a versenyhelyszínek 92 százaléka már létező infrastruktúrára épül, és csupán néhány új létesítményt húznak fel kifejezetten az olimpia kedvéért. Ráadásul az esemény több városra és régióra oszlik, ami csökkenti az egyes helyszínek terhelését, és mérsékli a közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátást. A sportolók és a nézők jellemzően egy adott térségen belül maradnak, nem kell naponta nagy távolságokat megtenniük.

A fenntarthatóság azonban nemcsak a létesítmények számán múlik. A klímaváltozás egyre komolyabb kihívást jelent a téli sportok számára. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság saját tanulmánya szerint a korábbi 21 téli olimpiai helyszínből 2050-re mindössze 10 maradhat alkalmas a játékok megrendezésére, ha a globális felmelegedés jelenlegi üteme folytatódik.

Ez azt jelenti, hogy a jövő téli olimpiái egyre inkább mesterséges megoldásokra – például hóágyúzásra – szorulnak, ami kérdésessé teszi a hosszú távú környezeti fenntarthatóságot.

Pozitívum ugyanakkor, hogy a milánói–cortinai játékok beruházásainak jelentős része nem sportlétesítményekhez, hanem régóta halogatott közlekedési és infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódik. Az olasz kormány ezektől hosszú távú gazdasági és regionális élénkülést vár, ami növelheti az olimpia társadalmi megtérülését. Ha ezek a fejlesztések valóban a helyi lakosság mindennapjait szolgálják majd, az esemény túlmutathat a néhány hetes sportünnepen.

Összességében a 2026-os téli olimpia fontos mérföldkő lehet: nem tökéletesen fenntartható, de egyértelmű lépés egy felelősebb irányba. A valódi kérdés az, hogy ez az új modell hosszú távon is működőképes lesz-e egy olyan világban, ahol a tél, a hó és a kiszámítható időjárás egyre inkább kiváltsággá válik.

Forrás: Infostart
Nyitókép: MTI/AP/Alessandro Trovati

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/