Mennyire zöld a magyar költségvetés? Megtörtént az átvilágítás

Fontos előrelépés, hogy a kormány végre zöld szemmel is átnézte a költségvetést, de a számok mélyére nézve kiderül: a kiadások szerkezete továbbra sem támogatja érdemben a zöld átmenetet, és jóval több közpénz megy környezetkárosító tevékenységekre, mint klímavédelemre – írja a Másfélfok Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center szakértőjének elemzése alapján.

Magyarország történetében először készült el a központi költségvetés zöld átvilágítása, amely azt vizsgálta, mennyiben járulnak hozzá az állami kiadások a klímaváltozás elleni fellépéshez és a környezet védelméhez. Ez mérföldkő, hiszen a költségvetés az egyik legerősebb eszköz a klímaváltozás elleni küzdelemben, és a Párizsi Megállapodás, valamint az EU irányelvei is arra ösztönöznek, hogy a tagállamok pénzügyeiket a fenntarthatósági célokhoz igazítsák.

„A cél az, hogy a nemzeti költségvetések, mint a gazdaságpolitika kulcsfontosságú eszközei, előmozdítsák a zöld átmenetet, különösen az éghajlatváltozás elleni fellépést, a biodiverzitás megőrzését és a környezeti szempontból felelős gazdaságpolitikai döntéshozatalt, és ne ellene dolgozzanak” – írja elemzésében Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center szakértője.

A zöld átvilágítás eredménye ugyanakkor rávilágít a strukturális problémákra:

a 2026-os költségvetés kiadásainak mindössze 6%-a számít zöldnek, messze elmaradva az EU 30%-os klímacéltól.

Összehasonlításképpen Ausztria 9,5%-os, Luxemburg 8,7%-os, Spanyolország és Franciaország 6,8, illetve 6,6%-os arányt ért el, míg Finnország és Portugália 3,5% és 2,9% körüli zöld arányt jelentett, így Magyarország európai összevetésben a középmezőnyben helyezkedik el, de továbbra is messze keveset költ a zöld átállásra és környezetvédelemre.

Mindennek fényében – továbbá tudva azt, hogy a szakértő saját elemzése szerint 2025-ben még csak 4,8% volt ez az arány – akár azt is mondhatnánk, hogy a helyzet nem különösebben problémás. A részletek azonban világosan mutatják, hogy a közpénzek elosztásának szerkezete meglehetősen ellentmondásos.

A zöld és nem zöld harca

Az aránytalanságokat mutatja például, hogy vasútfejlesztésre 2026-ban mindössze 6,7 milliárd forintot szán a kormány, ami 13,4 milliárd forinttal kevesebb a korábbi évhez képest, ezzel szemben közútfejlesztésre 335,5 milliárd forintot terveznek, vagyis közel ötvenszer annyit fordítanak a közlekedés egyik legszennyezőbb formájának fejlesztésére, mint a klímabarát vasút korszerűsítésére.

A legélesebb ellentmondás az energiaágazatban látszik: a kormány 792,5 milliárd forintot tervez fosszilis energiahordozók támogatására, miközben lakossági energiahatékonysági felújításokra mindössze 2,4 milliárd forintot különít el –

vagyis több mint háromszázszoros pénzügyi előnyt kap a klímaváltozást gyorsító fosszilis energia, mint a kibocsátáscsökkentést szolgáló felújítások.

„Nincs sok értelme egyszerre a féket és a gázt is nyomni, vagyis egyszerre költeni a zöld átmenetre, miközben az ellenkező célokra is költ egy ország” – írja Schaffhauser Tibor.

A Green Policy Center szakértője kiemeli: üdvözlendő, hogy megtörtént az első zöld átvilágítás, de a klímacélok eléréséhez konkrétan növelni kellene a zöld kiadások arányát a költségvetésben, és a zöld tervezésnek a végleges költségvetési törvény részévé kellene válnia. Ehhez hozzátartozna a környezetkárosító kiadások átlátható bemutatása is, hiszen amíg több közpénz jut a klímaváltozást gyorsító támogatásokra, mint a környezetvédelemre, Magyarország nem tudja teljesíteni a saját klímacéljait.

Mi a helyzet az EU-ban?

Az Európai Unió jelenlegi hétéves költségvetését is áthatja az a cél, hogy a pénzügyi források hozzájáruljanak a klímavédelmi és környezetvédelmi célok megvalósításához. A 2021–2027-es időszakban az uniós költségvetés legalább 30 százalékát klímavédelmi célokra kell fordítani, emellett egyre nagyobb arányban különítenek el forrásokat a biodiverzitás védelmére is. Ahogy a lenti ábra is mutatja, a klímavédelmi beruházások majdnem minden évben meghaladják az uniós költségvetés legalább 30%-át, ha pedig hozzáadjuk a biodiverzitási és levegőtisztasági forrásokat, 40-50% körüli „zöld” forrásallokációról beszélhetünk.

A tagállamok ehhez képest eltérő mértékben haladnak a zöld költségvetés alkalmazásában, de egyre többen dolgoznak ki olyan mechanizmusokat, amelyekkel mérni tudják a költségvetés környezeti hatásait. Franciaország, Finnország, Írország vagy Svédország már konkrét gyakorlatokat is bevezetett, és az OECD adatai szerint a legtöbb fejlett ország már alkalmaz legalább néhány zöld költségvetési eszközt. Az uniós szintű irányelvek és támogatási programok célja, hogy ezt a folyamatot tovább erősítsék, és hosszú távon a környezetvédelem a költségvetési döntéshozatal szerves részévé váljon.

Összességében tehát elmondható, a magyar adatok bár nem kiemelkedőek, nem is maradnak el az európai átlagtól és bár, ha a 30%-os uniós cél csakis az EU költségvetésére vonatkozik, üdvözlendő legalább törekedni arra, hogy közelítsük a magyar költségvetés zöld hányadát ehhez a küszöbhöz.

Forrás: masfelfok.hu
Nyitókép: Freepik

*

Írja meg Facebook oldalunkra, mit gondol erről a témáról?

https://www.facebook.com/greenponthu/

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!