MI-adatközpontok – a világ áramának 10 százalékát is elnyelhetik!
MI-adatközpontok: a mesterséges intelligencia forradalma nemcsak technológiai, hanem energetikai kihívást is jelent. A 2030-as évek közepére a globális villamosenergia-termelés akár 5-10 százaléka is az MI-hez köthető adatközpontokra és számításokra mehet el – figyelmeztet az Inspenet szakértői elemzése.
A mesterséges intelligencia, azaz az MI-adatközpontok és a nagy számítási igényű adatfeldolgozás példátlan villamosenergia-keresletet hoz létre, amely már most feszegeti a globális elektromos infrastruktúra határait. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint az adatközpontok és hyperscale létesítmények villamosenergia-igénye 2030-ra több mint kétszeresére növekszik, elérve a körülbelül 945 terawattóra (TWh) éves szintet.
Ez meghaladja Japán teljes éves áramfogyasztását!
De nézzük pontosabban az alábbi ábrán. Az ábra azt szemlélteti, hogy miközben a globális villamosenergia-igény 2020 és 2035 között viszonylag egyenletesen, mérsékelt ütemben növekszik, addig az MI-adatközpontok energiafogyasztása sokkal gyorsabban, meredek görbével emelkedik. Ez azt jelenti, hogy az MI ma még kisebb fogyasztó, de a jövőbeni keresletnövekedés egyik fő hajtóerejévé válik.
MI: exponenciális növekedés
Az MI-hez köthető energiafogyasztás 2020 körül még csak mintegy 50 TWh volt évente, ám 2035-re már 1200 TWh feletti szintet vetítenek előre. Ez exponenciális növekedést jelent, amelynek motorja elsősorban a nagy nyelvi modellek és gépi tanulási rendszerek betanítása. Egyetlen nagy MI-modell betanítása során ezrekre rúgó processzorparkok működnek egyszerre heteken vagy akár hónapokon keresztül. Ez messze meghaladja azt az energiafelhasználási profilt, amelyre a jelenlegi villamosenergia-hálózatokat tervezték.
A 2030-as évek elejére a globális áramtermelés nagyjából 3-5 százaléka, a 2030-as évek közepére pedig akár 5-10 százaléka is az MI-adatközpontokra fordítódhat. Bár az MI jelenleg még a globális áramfogyasztás viszonylag kis hányadát teszi ki, a teljes keresletnövekedés egyik leggyorsabb hajtóerejévé vált.
Az MI miatt alapos infrastrukturális átalakulás kell
Az MI-adatközpontok gyors elterjedése alapjaiban írja újra az energia-tervezési modelleket. A hagyományos, napi ciklusokat követő, viszonylag kiszámítható fogyasztási minták helyett állandó, nagy intenzitású terhelések jelennek meg a rendszerben. Ezek a létesítmények nem állnak le éjszaka, hétvégén vagy ünnepnapokon – folyamatosan, 24 órában működnek maximális kapacitáson.
Emiatt az energiarendszerek átalakítása elkerülhetetlen. A megújuló energiatermelés gyors bővítése, a hálózatok korszerűsítése és az energiatárolási kapacitások jelentős növelése nélkül a villamosenergia-ellátás stabilitása veszélybe kerülhet.
A kihívás különösen azokban a régiókban (Ázsia, USA, az EU olcsóbb, például megújuló, vagy nukleáris áramot kínáló részei, így régiónk is) lesz éles, ahol az MI-adatközpontok koncentráltan jelennek meg, hatalmas, lokalizált terhelést okozva a hálózaton.
A kérdés immár nem az, hogy szükség van-e az energetikai infrastruktúra gyors fejlesztésére, hanem az, hogy képesek leszünk-e kellő sebességgel reagálni erre az új típusú, precedens nélküli ütemben növekvő energiaigényre. Ennek a zöld vetületeiről nem is szólva.
Nyitókép: Freepik
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol e témakörről!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
