Miért bolondult meg az időjárás? Ez már a klímaváltozás?
30 fok áprilisban, aztán másnap 10 fok, szél és jégeső. Ezen a héten ez pontosan így történt, és sajnos nem az első és utolsó ilyen szélsőség az időjárásban. De mi okozza mindezt? Utánajártunk.
Európa időjárása az utóbbi években kiszámíthatatlanná vált. A hőhullámok és váratlan hidegfrontok váltakozása, melyeket olykor jégeső és erős szélviharok követnek, komoly kihívások elé állítják a kontinenst. Gyakran egyik napról a másikra 15-20 fokos hőmérsékletkülönbség is előfordul, mindez szakértők szerint a klímaváltozás számlájára írható.
A klímaváltozás globális jelenség, amely lokális szinten extrém időjárási viszonyokat eredményez.
A Föld átlaghőmérsékletének emelkedése – melyet elsősorban az üvegházhatású gázok, így a szén-dioxid és a metán koncentrációjának növekedése okoz – destabilizálja a légkör dinamikáját. Ez a destabilizáció változékony időjárási mintázatokhoz vezet, amelyek gyakran nyilvánulnak meg szélsőséges hőmérsékleti ingadozások formájában.
A jelenlegi klímamodell szerint a melegedő légkör több nedvességet képes megkötni, ami intenzívebb csapadékformákhoz vezet, miközben a felmelegedés egyenlőtlen eloszlása tovább bonyolítja a légáramlatokat. Ezáltal a megszokott éghajlati zónák eltolódnak, ez okozza a hirtelen lehűléseket és hőhullámokat.
Egyre gyorsul a klímaváltozás
A klímaváltozás hatásait tanulmányozó legújabb kutatások kimutatták, hogy az éghajlati változások gyorsulása összefügg a szélsőséges időjárási események megszaporodásával. Egy 2021-es tanulmány, melyet a Copernicus Climate Change Service végezett, rámutatott, hogy a jelentős hőmérsékleti ingadozások mögött elsősorban az Arktisz gyorsabb melegedése áll, ami felborítja a polar jet stream, azaz a sarki légáramlat stabilitását. Ennek eredményeképpen az időjárás mintázatai, amelyek korábban viszonylag stabilak voltak, most gyakrabban változnak, ami extrém időjárási feltételeket eredményez.
A probléma sokkal nagyobb annál, mint hogy egyik nap trikót, a másik nap kabátot kell hordani.
Csak néhány szélsőséges példa az utóbbi évek természeti katasztrófáiból, melyeket egyértelműen a klímaváltozás számlájára írhatunk:
- Az ausztráliai „Black Summer” néven ismertté vált erdőtűz-sorozat 2019-2020-ban több millió hektár erdőt pusztított el, legalább 3 milliárd állat pusztult el vagy kényszerült elvándorolni. Az erdőtüzeket a rendkívül meleg és száraz időjárás okozta.
- Németország és Belgium áradásai 2021-ben városokat öntöttek el, emberek tucatjait ölték meg és széles körű infrastrukturális károkat okoztak. A hirtelen lezúduló heves esőzések okozták az árvizeket.
- Kaliforniában minden évben jelentkeznek erdőtüzek, de a 2020-as év rekordot döntött az égett terület nagysága és az erdőtüzek száma tekintetében.
- Pakisztánban és Indiában súlyos hőhullámok voltak 2020-ban. A rekordmagas hőmérsékletek tömeges hőgutákat és ezzel összefüggő halálozásokat okoztak.
- Madagaszkáron éhínség kezdődött 2021-ben, több százezer ember került életveszélyes helyzetbe az élelmiszer- és vízhiány miatt. Az ENSZ szerint ez az első éhínség, amit közvetlenül a klímaváltozás okoz.
Mit tehetünk még MI a klímaváltozás ellen?
A világ már felismerte a problémát, és szinte felsorolhatatlan az a sok program, egyezmény és korlát, ami azt célozza, hogy megállítsuk a bolygó további melegedését.
Pedig ez minden bizonnyal folytatódik, már most 1,5 fok feletti átlagos melegedésnél járunk az 1850-1900 közötti időszak átlaghőmérsékletéhez képest. Erről korábbi cikkünkben olvashat bővebben.
Amit mi magunk tehetünk, az legfőképpen az, hogy nem dugjuk homokba a fejünket, hanem meghalljuk és felfogjuk, ami történik.
Nem legyintünk rá azzal, hogy jajj, de hát nagyanyáink idején is voltak már forró nyarak. Nem hisszük azt, hogy mindez egyes nyerészkedő csoportok (?!) elmélete és valójában nincs is semmi baj. Nem gondoljuk, hogy a Kárpát-medence „biztonságában” minket úgyis kevésbé érint a klímaváltozás, mint azokat, akik a tengerek mellett élnek. És legfőképp, nem osztjuk azt az elméletet, hogy attól, hogy „én egyedül” teszek valamit, attól úgysem változik semmi. De igen!
Az egyének, közösségek és kormányok közötti összefogás, valamint a nemzetközi együttműködés kulcsfontosságú a globális felmelegedés elleni harcban.
Minden egyes kis egyéni tett számít, a szelektív hulladékgyűjtéstől kezdve az energiatakarékosságon át addig, hogy elzárjuk a vizet zuhanyzás közben. Mert ez azt mutatja, hogy fejben kezdődött el a változás, és erre van most a legnagyobb szükség.
Forrás: Copernicus Climate Change Service
Kiemelt kép: wirestock – Freepik
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol a környezetterhelést mutató mérőszámok témaköréről!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
