Mire (nem) jó az időszakos böjt?

Az időszakos böjt, vagy ahogyan sokan ismerik, az IF (intermittent fasting) nem egy újkeletű divathóbort, hanem egy olyan életmód, ami többek között a testtömegcsökkentés és bizonyos krónikus betegségek kezelésére irányul. De vajon tényleg csodafegyver a kilók ellen, vagy csak egy újabb trend a sok közül? A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége nemrégiben közleményt adott ki, ami segít tisztázni a kérdést.

Hogyan működik az időszakos böjt?

Az időszakos böjt rendszereinek több változata ismert, mint például a 5:2 diéta, ahol a héten két nap csak nagyon keveset (0-500 kcal) eszünk, vagy a 16:8 módszer, amely során a nap 24 órájából csak 8 órán át fogyasztunk táplálékot, 16 órán keresztül nem. E módszerek célja nem a bevitt kalóriák számának korlátozása önmagában, hanem az étkezések időzítésének optimalizálása.

Az időszakos böjt alapjának egyik fő pillére az, hogy segíthet újraindítani és optimalizálni az anyagcserét. Az étkezési ablakok szabályozása – például a naponta 16 órás böjtölés – lehetővé teszi a szervezet számára, hogy pihenjen, és a „túlélési” mód helyett a „javítási” módra váltson. Ez azt jelenti, hogy a szervezet több energiát fordít a sejtszintű javítási folyamatokra és kevésbé a táplálék feldolgozására.

A módszer hívei további olyan pozitív hatásokat társítanak az időszakos böjthöz, mint:

zsírégetés fokozása
inzulinérzékenység javítása
szellemi tisztaság és a teljesítmény javítása
öregedés lassítása és a hosszú élet elősegítése

Vannak veszélyei az időszakos böjtnek?

Az MDOSZ szerint az időszakos böjtöket alkalmazók általában 8-12 hét alatt érhetnek el enyhe vagy mérsékelt testtömegcsökkenést (3-8%-os csökkenés a kiindulási értékhez képest), ami összhangban van a hagyományos diétás módszerek eredményeivel. Azonban fontos kiemelni, hogy a hosszú távú hatások még mindig viszonylag kevéssé ismertek, részben azért, mert kevés a hosszú távú, nagy esetszámú humán klinikai vizsgálat.

De mint minden érmének, az időszakos böjtnek is van két oldala. Az MDOSZ figyelmeztet, hogy hosszú távon fennállhat fehérje- és egyéb tápanyaghiány, továbbá nemkívánatos mellékhatások, mint fáradtság, szédülés vagy akár migrén is jelentkezhet. Ráadásul étkezési zavarok is kialakulhatnak, különösen, ha valaki nem követi az étkezések közötti kiegyensúlyozott tápanyagbevitelt.

Egészséges vagy nem?

Ami a krónikus betegségeket illeti, bár az időszakos böjt pozitív hatással lehet bizonyos esetekben, dietetikusok szövetsége szerint a jelenlegi tudományos bizonyítékok még nem elégségesek ahhoz, hogy általános ajánlásokat fogalmazzanak meg. Azaz nincs egyértelmű és általános válasz. Egyes krónikus betegségek, mint a cukorbetegség vagy a kardiovaszkuláris betegségek esetében a böjtölés hatásait alaposan meg kell vizsgálni, és szükség van további klinikai kutatásokra.

Így, bár az időszakos böjt ígéretes lehet bizonyos célok elérésére, nem szabad elfelejtenünk, hogy minden diétás módszernek megvannak a maga korlátai.

Az MDOSZ azt javasolja, hogy aki az időszakos böjtöt szeretné kipróbálni, az előtte mindenképpen kérjen személyre szabott tanácsadást dietetikustól, és krónikus betegség esetén szoros orvosi felügyelet mellett végezze. Az étkezési minták megváltoztatása komoly döntés, ami nemcsak a testünkre, hanem az életmódunkra is jelentős hatással van.

A szakmai szövetség részletes állásfoglalása itt olvasható.
Kiemelt kép: freepik

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/