Műanyagcsökkentés 2.0 – Valóban működik az új szabályozás?
Az egyszer használatos műanyagok kora – legalábbis papíron – a végéhez közeledik. A 2025-ös év újabb mérföldkő a fenntarthatóságért vívott európai küzdelemben.
Az uniós és magyar szabályozások szigorodásával a műanyaghasználat visszaszorítása már nemcsak célkitűzés, hanem jól körülhatárolt, számon kérhető feladat lett. De valóban érezhetőek-e a változások a hétköznapokban? És vajon Magyarország hol tart ebben a folyamatban?
Egy uniós irányelv, amely megváltoztatta a polcokat
A fordulat kezdete 2019-re nyúlik vissza, amikor az Európai Unió elfogadta az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelvet (Single-Use Plastics Directive, röviden SUP-irányelv), amely elsőként vállalkozott arra, hogy konkrétan nevesítse és betiltsa azokat a mindennapi tárgyakat – szívószálakat, fültisztító pálcikákat, habdobozos ételtartókat –, amelyek a legnagyobb mértékben szennyezik a tengereket, partokat és hulladéklerakókat. A szabályozás nem maradt a fiókban:
2021-ben életbe lépett az első tiltási hullám, 2025-re pedig újabb szigorításokat vezettek be, különös tekintettel a PET-palackokra, valamint a megtévesztően „lebomlónak” nevezett műanyagokra.
A cél egyértelmű: az EU elvárja, hogy a műanyag palackok legalább 25 százalékban újrahasznosított anyagból készüljenek, és hogy az egy főre jutó műanyaghulladék mennyisége jelentősen csökkenjen az évtized végére.
Magyarország lépései – nem csak uniós nyomásra
Magyarország a szabályozás átvételében az élmezőnyhöz tartozott. A kormány 2021 nyarán bevezette azt a rendeletet, amely betiltotta az egyszer használatos műanyag szívószálak, evőeszközök, tányérok és egyéb, jellemzően vendéglátásban használt termékek forgalmazását. Ezzel párhuzamosan elindult a keresés a környezetkímélő alternatívák után, amelyek közül azonban nem minden bizonyult valóban fenntarthatónak.
Az úgynevezett „biológiailag lebomló” műanyagokról – például PLA vagy CPLA alapú termékekről – mára kiderült, hogy valódi környezeti hasznuk erősen korlátozott, hiszen ezek a műanyagok csak ipari komposztálóban bomlanak le, otthoni körülmények között szinte változatlan állapotban maradnak.
Ennek megfelelően az EU – és vele együtt Magyarország is – szigorítani kezdte ezek forgalmazását és reklámozását. A félrevezető környezetbarát címkék fokozatos eltűnése már 2024-ben érezhető volt, 2025-ben pedig már az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság is célzott ellenőrzéseket végez ezen a területen.
A palackok forradalma: működik a DRS-rendszer
Az egyik legnagyobb lépés a műanyag csökkentésében azonban kétségkívül a visszaváltási rendszer, a DRS 2024-es bevezetése volt. A rendszer keretében minden eladásra kerülő PET-palack, alumínium italosdoboz és üveges ital után 50 forintos visszaváltási díjat számítanak fel, amelyet a REpont automatáknál kaphatunk vissza.
A működtetésért a MOHU – MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. – felelős, amely rövid időn belül országosan több mint 3500 visszaváltó automatát helyezett üzembe, elsősorban nagy áruházláncokban. Az eredmények egyelőre ígéretesek: a bevezetést követő első évben, 2025 júniusáig a palackvisszaváltási arány meghaladta a 68 százalékot, és a rendszer jelenleg is bővül.
A cél, hogy 2027-re legalább 90-95 százalékos visszagyűjtési arányt érjen el Magyarország, amellyel nemcsak az EU-s elvárásoknak felelne meg, de érdemben csökkentené a természetbe kerülő hulladék mennyiségét is.
Átalakuló mindennapok – a fogyasztók és a vállalkozások szemszögéből
A szabályozás változásaival együtt természetesen a mindennapi élet is változik. Ma már megszokott látvány a többször használatos pamut zsák a zöldségesnél, a repohár a fesztiválokon, vagy a lebomló zsák a konyhai komposztálóban. Ugyanakkor a lakosság részéről is érzékelhető némi bizonytalanság. Sokan nem tudják pontosan, melyik palackot hol lehet visszaváltani, mi az, ami valóban újrahasznosítható, és mit hova kell dobni.
A vállalkozások számára a legnagyobb kihívást az új csomagolási szabályok jelentik. A kis és középvállalkozások gyakran nem rendelkeznek elegendő tőkével ahhoz, hogy drágább, újrafeldolgozható anyagokra váltsanak. Ezen a ponton az állam szerepe kulcsfontosságú lehet – támogatásokkal, pályázatokkal és oktatási kampányokkal könnyíthetné meg az átállást.
Annak ellenére, hogy a rendszer még formálódik, számos jó példa mutatja, hogy a változás igenis működhet.
Több nagy áruházlánc – például a Lidl, a Spar vagy a Tesco – fokozatosan kivonta kínálatából a műanyag zacskókat, helyettük lebomló vagy textil alapú alternatívákat kínálnak.
Budapesten és más nagyvárosokban egyre népszerűbbek a csomagolásmentes boltok, ahol újratölthető üvegekbe, dobozokba lehet vásárolni – legyen szó tisztítószerről, tésztáról vagy akár samponról.
Bár a műanyaghasználat csökkentése terén már komoly eredmények születtek, a kihívások továbbra is jelentősek. A jövőben várható, hogy a visszaváltási rendszer kiterjed a tejtermékes palackokra is, ami újabb nagy volumenű változást hozhat. Emellett egyre nagyobb hangsúly kerül a gyártói felelősségvállalásra: a közeljövőben életbe lépő ökoterv-kötelezettség előírja majd, hogy a csomagolóanyagok tervezésénél már a környezetterhelést is figyelembe kell venni.
Az Európai Unió részéről pedig várhatóan további korlátozások érkeznek a mikroműanyagokat tartalmazó kozmetikai és tisztítószerek forgalmazására is.
Nyitókép: Freepik
*
Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!
https://www.facebook.com/greenponthu/
*
Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!
Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!
