Fektesse pénzét szigetelésbe, és milliókkal érhet többet otthona!

A nagy hidegek esetén jól jön a szigetelés - fotó: dreamstime

Nem télen, hanem most érdemes elkezdeni a szigetelést, ugyanis extrém hidegek, nagy zimankó idején egy tipikus városi lakás hőköltsége egy-egy hónapban legalább 4-5 ezer forinttal, míg egy átlagos családi házé akár 20-30 ezer forinttal is növekedhet. Ugyanakkor, a hagyományos építési módszerekkel készült családi házak energiaszükséglete megfelelő mértékű és minőségű hőszigeteléssel 50-60%-kal is csökkenthető!

A szigetelés kialakítása hónapokig tart, így a friss támogatások okán, mire jönnek a hidegek, addigra nem csak a szigetelés nyújtotta kényelem, de a fenti számok miatt is érdemes alaposan mérlegelni, hogy a családi megtakarításainkat ne csak állampapírba, részvénybe, egy újabb autóba, hanem inkább hőszigetelésbe fektessük be!
Így a fűtésre fordított költségeink jelentősen, akár 50%-kal is csökkenhetnek, különösen, ha a rezsicsökkentett mennyiségen felül csak 20-30 köbméterrel magasabb a téli hónapokban a gázfogyasztásunk.

Érdekes adalék a témához, hogy hazánkban a legvékonyabb a használt hőszigetelések vastagsága a régióban. Ennek következtében egy magyar család évente mintegy 50-100 ezer forinttal is többet költhet fűtésre, mint a szomszédos országokban élők.

A szélsőséges és hosszan tartó hideg időszakok következtében a magyar családok gázfelhasználása és ezzel együtt havi kiadásaik is jelentősen megugranak. Az országban a napi gázfogyasztás a nagy mínuszok hatására akár 60-70 millió köbméterre is emelkedhet. Minden egy fokos hőmérséklet-csökkenés körülbelül napi 1,5-2 millió köbméterrel növeli a gázfelhasználást.

 Érdemes tudni, hogy a lakossági rezsiköltségek 60-70%-át jellemzően a fűtésszámla adja, így fontos kérdés, hogyan lehet ezt a költséget csökkenteni. A szakértők szerint az egyik legjobb megoldást a hőszigetelés jelentheti, mivel a homlokzati szigetelés vastagságának minden 1 cm-es növelése hozzávetőleg 3-4%-os energiamegtakarítást hozhat.

A Knauf egyik korábbi felmérése alapján a magyar háztartások homlokzati hőszigetelése átlagosan csak 80-90 mm, míg Szlovákiában ez 100-120 mm, Lengyelországban 150 mm, Szlovéniában 100 mm, még Romániában is 120 mm. Európában a középmezőnybe tartoznak a német és osztrák háztulajdonosok is, akik átlagosan 120 mm vastagságú szigetelést alkalmaznak.

A hidegek ellen védettebbek – az északi országok az élmezőnyben

A családi házak hőszigetelési vastagságát tekintve a tehetős, északi országok, így Norvégia, Finnország és Svédország állnak az élmezőnyben, pedig ezekben a skandináv országokban a gáz ára alacsonyabb, mint hazánkban a nem rezsicsökkentett ár. A szigorúbb időjárási körülmények miatt itt 200 mm feletti hőszigetelést alkalmaznak, amiért – a jóval hűvösebb idő ellenére is – akár 35-40%-kal fizetnek kevesebbet a fűtés számlájukra, mint egy magyar háztartás.

Nem meglepő, hogy Közép-Kelet-Európában az alkalmazott hőszigetelés vastagsága elmarad a környezettudatosabb országok mögött, de az aggasztó, hogy hazánk még a régiós összehasonlításban is a sereghajtók közé tartozik.

Szigeteléssel érdemben növelhető az ingatlan értéke!

Ahogyan az autóknál, úgy az ingatlanok esetében is egyre fontosabbá válik az alacsony fogyasztás „százon” a nagy hidegek esetén. A mai, egyre energiatudatosabb lakáspiacon, azoknak az ingatlanoknak van nagyobb esélye új tulajdonosra (vagy akár albérlőre) találni, amelyek jó energiahatékonysági állapotban vannak. Ugyanis

egy átlagos családi háznál a falakon keresztül 20-30%, a tetőn 15-25%, a kéményen 10-20%, a nyílászárókon 10-25%, a födémen és a padlón át pedig 10-15% hő szökik el.

A nagy hidegek jelentősen növelik a fűtési költséget, de a szigetelés jó megoldás - a kép illusztráció - fotó: Unsplash
A nagy hidegek jelentősen növelik a fűtési költséget, de a szigetelés jó megoldás – a kép illusztráció – fotó: Unsplash

Mennyi megtakarítás érhető el?

Egy hőszigetelés nélküli családi háznál a nagy hidegek esetén a tető és homlokzati hőszigetelés, valamint nyílászáró-csere esetén tehát összesen akár 50-60%-os fűtési energiamegtakarítás is elérhető. Ennek révén a házak többsége B-C energetikai besorolásba kerülhet. Ez az előnyös besorolás az ingatlan vételárát vagy bérleti díját is növelheti, javítva a befektetés megtérülését. Azaz nem csak rezsiben hozza vissza az árát pár év alatt a szigetelés, de érdemben milliókat „kereshetünk” akkor is, amikor értékesítjük a lakásunkat vagy házunkat. A nagy hidegek esetén pedig nagyobb lesz a komfortunk is.

Érdemes számolgatni, nem? Amennyiben nagyvárosban vagy annak környékén van az otthonunk, az értéknövekedés az átlagosnál is jelentősebb lesz. Valószínűleg több, mint a szigetelés teljes költsége.

Arról nem is szólva, hogy a rezsi csökkenése okán, ha benne lakunk az otthonban, akkor nekünk néhány év elteltével kvázi ingyen lesz a szigetelésünk, hiszen megspóroljuk az árát a következő évek ki nem fizetett rezsiköltségével.

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!

Kapcsolódó