Nagy magyar ásványvíz körkép – a föld mélyéről a palackba

Magyarország alatt igazi kincs lapul: természetes ásványvízforrások, amelyek évezredek alatt formálódtak.

A Kárpát-medence geológiai adottságai egyedülálló lehetőséget teremtettek arra, hogy a felszín alatti vízkészletek természetes módon gazdagodjanak ásványi anyagokkal, létrehozva azt a tisztaságot és minőséget, amely a magyar ásványvizeket világhírűvé tette. Kiváltságos helyzetünket jól mutatja, hogy közel 120 kút és forrás ad elismert ásványvizet hazánkban.

A magyar ásványvíz térképe

A Dunántúl és az Alföld több pontján találhatók jelentős ásványvízforrások, amelyek mindegyike egyedi összetétellel és karakterrel rendelkezik. A legjelentősebb források:

• Szentkirály – Bács-Kiskun vármegyében található, Magyarország egyik legismertebb és legtisztább ásványvíz-forrása, ahol alacsony nátriumtartalmú víz tör fel.
• Kékkút – A Balaton-felvidéken fekvő forrás a híres Theodora ásványvizet adja, amelyet már a rómaiak is ismertek és használtak.
• Parád – A Mátrában található forrás vasas, kénes vizeiről ismert, különösen jótékony hatással van az emésztőrendszeri és nőgyógyászati problémákra.
• Piliscsaba (NaturAqua) – A Pilis alatti mélységi rétegekből származó víz lágy ízű, tiszta, és különösen alacsony nátriumtartalommal rendelkezik.
• Zsámbék (Visegrádi ásványvíz) – A Gerecse és Budai-hegység térségéből származó víz kiegyensúlyozott ásványianyag-tartalmú, könnyen iható.
• Gyöngyösoroszi (Mizse) – A Mátra alatti vízrétegekből nyert ásványvíz frissítő, enyhén lúgos kémhatású, napi fogyasztásra alkalmas.

Az ásványvíz útja a föld alól a palackig

Az ásványvízforrások kialakulása összetett geológiai folyamat eredménye. A csapadékvíz évszázadokon át szivárog át a különböző kőzetrétegeken, miközben feloldja a természetes ásványi anyagokat. A vulkáni kőzetek, mészkő és agyagrétegek természetes szűrőként működnek, megszabadítva a vizet a szennyeződésektől, miközben értékes ásványi anyagokkal dúsítják.

Ahhoz, hogy egy adott vizet természetes ásványvíznek minősítsenek, számos feltételnek kell megfelelnie:

a természetes ásványvíz védett vízadó rétegből származik, és a kutat meghatározott nagyságú védőterülettel kell körülvenni.

Az ásványvizet a forrás, kút közvetlen közelében kell palackozni, nem szabad szállítani, a vízkivételi helynek és a palackozónak egybefüggő, zárt rendszert kell alkotnia, ezen kívül a vízhez nem szabad semmilyen idegen anyagot, vegyszert, konzerváló-, fertőtlenítőszert hozzáadni.

A kitermelési folyamat első lépése a víz felszínre hozatala speciális szivattyúk segítségével. A víz azonnal zárt csővezetékekbe kerül, amelyek közvetlenül a palackozó üzembe vezetik. A folyamat során a víz nem érintkezik külső környezettel, így megőrzi eredeti minőségét.

A Szentkirályi üzemben például napi 2-3 millió palack készül, miközben a termelési folyamat minden lépését számítógép-vezérelt rendszerek felügyelik.

A palackozás teljesen automatizált: a palackok sterilizálása után a víz közvetlenül a forrásból kerül beléjük, majd azonnal lezárják őket.

Felmerülhet a kérdés, hogyan nem fogy el az ásványvíz, ha ilyen sokat termelnek ki?

Elméletileg elfogyhat egy ásványvízforrás vize, ha nem fenntartható módon használják, de Magyarországon a kitermelést szigorú szabályozás védi, és a legtöbb jelentős forrás, mint a Szentkirályi, olyan mélyrétegből nyeri a vizét, amely lassan, de folyamatosan utánpótlódik. A vízminőséget pedig rendszeresen ellenőrzik.

Miért olyan népszerű az ásványvíz?

Az ásványvíz összetétele alapvetően különbözik a csapvíztől. Míg a csapvíz általában tisztított és klórozott, az ásványvíz természetes állapotában kerül a fogyasztókhoz. A legfontosabb különbség mégis az ásványi anyagok tartalmában rejlik.

A magyar ásványvizek jellemzően tartalmaznak kalciumot, magnéziumot, nátriumot és káliumot.

Ezek a csapvízben nincsenek benne. Emellett az ásványvíz pH-értéke általában 6,5-8,5 között mozog, ami enyhén lúgos, ellentétben a csapvízzel, amely gyakran semleges vagy enyhén savas. Ez a természetes lúgosság segíthet semlegesíteni a szervezetben képződő savakat.

Fenntarthatósági kihívások

Az ásványvízipar fenntarthatósága komplex kérdés, amely magában foglalja a vízkészletek védelmét, a csomagolás környezeti hatásait és a szállítás ökológiai lábnyomát. A források ugyan természetes módon újratöltődnek, de a regeneráció üteme kritikus fontosságú.

A klímaváltozás hatására a csapadékmennyiség és eloszlás változik, ami befolyásolhatja a források utánpótlását. Egyes kutak esetében már tapasztalható a vízszint csökkenése, ami hosszú távon fenntarthatósági kockázatot jelent.

A csomagolás területén jelentős fejlődés tapasztalható. A gyártók egyre inkább újrahasznosítható és BPA-mentes PET palackokat használnak, amelyek könnyebbek és kisebb szén-dioxid-kibocsátással járnak. Néhány vállalat már növényi alapú, lebomló csomagolással kísérletezik.

A jövő kihívása az lesz, hogy hogyan egyensúlyozza ki az iparág a gazdasági növekedést a környezeti fenntarthatósággal. A technológiai fejlesztések, mint a korszerűbb palackozási eljárások és a víztakarékos termelési módszerek, kulcsszerepet játszanak ebben.

Nyitókép: Freepik

*

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!