Nehezen megy a zöld átállás: ragaszkodnak a benzines és dízelautókhoz az európaiak

Zöld átállás

Még tavaly februárban fogadta el az Európai Parlament a zöld átállás érdekében azt a jogszabályt, amely szerint az unió 2035-től megtiltaná a belsőégésű motorral szerelt, hagyományos üzemanyagokkal hajtott autók értékesítését. Ez azonban komoly akadályokba ütközhet…

a Századvég legújabb, Európa Projekt-kutatásából kiderült, hogy a kontinensen élők 62 százaléka nem ért egyet a belső égésű motorokkal szerelt gépjárművek 2035 utáni betiltásával.

Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője elmondta, hogy a 2016-ban indult Európa Projekt-kutatás számos témából áll, ezek közül az egyik az energetika és a klímapolitika. Az elmúlt időszakban újra felélénkült a vita az Európai Parlament által tavaly februárban elfogadott jogszabályról, amely szerint az unió 2035-től megtiltaná a belsőégésű motorral szerelt, hagyományos üzemanyagokkal hajtott autók értékesítését.

„Az elmúlt hónapokban egyre inkább lesújtó adatok érkeztek az EU, és benne a nagy járműgyártó Németország és Franciaország ipari teljesítményével kapcsolatban. Mivel a helyzet rövid távon várhatóan nem is fog javulni, megint felmerült a kérdés, hogy érdemes-e ragaszkodni ehhez a 2035-ös céldátumhoz. Ugyanis ez jelentős kihívások elé állítja az európai járműgyártókat” – mondta az interjúban Hortay Olivér.

Mivel a járműgyártás az unió iparának húzóágazata, ezért megkérdezték az európai polgárokat, hogy egyetértenek-e a döntéssel.

A felmérésből kiderült, hogy az európaiak 62 százaléka nem ért egyet. Az egyetlen tagállam, ahol a döntéstámogatók aránya meghaladta az elutasítókét, Ciprus volt. A kérdés leginkább a máltaiakat, a svédeket és a portugálokat osztotta meg, de még ebben a három országban is többségben voltak azok, akik nem támogatták a döntést.

A Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője azt is közölte, hogy a legnagyobb arányú elutasítottságot Csehországban, Szlovéniában és Litvániában mérték, méghozzá 78, 75 és 73 százalékos részaránnyal.

Magyarországon is a megkérdezettek több mint kétharmada (72 százalék) nem értett egyet azzal hogy 2035 után ne lehessen benzines vagy dízelüzemű autót értékesíteni.

A járműgyártás szempontjából megkülönböztetett jelentőségű Németországban 69 százalék, Franciaországban pedig 64 százalék ellenzi a lépést.

Közben Németországban egy másik kutatás is napvilágot látott, ami alátámasztja a Századvég felmérését.

A Mobility Monitor 2024 legfrissebb adatai szerint tízből nyolc német nem tud lemondani az autójáról. Tíz megkérdezett közül nyolcan azt válaszolták, hogy nem tudnak meglenni gépkocsi nélkül nélkül és eszük ágában sincs áttérni a tömegközlekedésre.

Ráadásul csekély azoknak a száma, akik elektromos autók vásárlását megengedhetik maguknak, a válaszadók tizenhét százaléka azt mondta, hogy nincs erre pénze. Volker Wissing zöldpárti német közlekedési miniszter a napokban maga is kénytelen volt beismerni, hogy a közlekedési szektorban nem könnyű a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a várva várt „közlekedési fordulat” még biztosan várat magára.

A tanulmányt megrendelő müncheni műszaki tudományos akadémia elnöke szerint mindez súlyos probléma. Thomas Weber utalt arra, hogy a közlekedési károsanyag-kibocsátás kétharmada az autókból származik. Szerinte ezen változtatni kell, mert a csökkentés nem érhető el elektromobilitás nélkül.

Forrás: Az Infostart és a Totalcar cikke.
Kiemelt kép: Aleksandr Popov on Unsplash

*

Írja meg Facebook oldalunkra, hogy mit gondol erről a témakörről!

https://www.facebook.com/greenponthu/

*

Tegyünk együtt a zöldebb és fenntarthatóbb jövőért!

Olvassa minden nap a Green.hu cikkeit, híreit!

Kapcsolódó